Több száz ember előtt mondták el a nyílt napon, hogy nem lesz minimumponthatár, aztán mégis lett

Káoszba torkollott a 2025-ös középiskolai felvételi eljárás, miután annak ellenére, hogy a Klebelsberg Központ szerint a minimumponthatár csak ajánlás, az ideiglenes felvételi jegyzékek nyilvánosságra hozása után mégis számos intézmény úgy módosította a diákok sorrendjét, hogy azok, akik nem érték el a megfogalmazott ajánlást (de egyébként az iskola felvételi rendszere szerint bekerülhettek volna), a nevük mellé egy "E" betűt kaptak, a jelentkezésüket tehát elutasították.

  • Székács Linda

Az Eduline szerkesztősége március 24-én értesült arról, hogy több budapesti állami gimnázium március 21-én pénteken délután vagy rosszabb esetben március 24-én hétfőn módosította az ideiglenes felvételi listáját. Automatikusan elutasították azokat a diákokat, akik a központi írásbelin nem érték el az előírt ajánlott minimumpontszámot. Ez az

  • általános tanrendű gimnáziumok esetében 50,
  • nyelvi előkészítők esetében 60,
  • hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban 70 pont.

"A Klebelsberg Központ ajánlást fogalmazott meg a középiskolai felvétellel kapcsolatban annak érdekében, hogy a gimnáziumi felvételik során a teljesítmény figyelembevétele érvényesüljön, hogy minden tanuló a képességeinek legmegfelelőbb középiskolában folytathassa a tanulmányait. A felvételi pontszámok meghatározásánál a hatályos jogszabályokat kell betartania az iskoláknak. De szeretnénk jelezni, hogy a gimnáziumok jó része már korábban meghatározott minimum felvételi pontszámot" - írta akkor a megkeresésünkre a KK, ami úgy tűnik, tartja magát ahhoz, hogy a minimumponthatár betartása csak ajánlás.

A szülők és diákok által tapasztaltak azonban teljesen másra utalnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a honlapján megosztotta két szülő levelét. Az egyikben az érintett azt írja; " több száz ember előtt mondták el nyílt napon, hogy az iskola nem veszi figyelembe az 50 pontot, nyugodtan vigyük a gyereket." Utólag azonban mégis módosítottak az ideiglenes felvételi jegyzéken.

„Én, mint egy szülő érdeklődnék, hogy ilyet lehet csinálni, hogy visszamenőlegesen módosítanak a felvételi feltételeken? Most valóban feltehetően több ezer vagy tízezer gyereket ki akar a kormány rakni a gimnáziumi továbbtanulásból, mert nem ért el 50 pontot?”

- írta egy másik szülő.

Mit lehet tenni?

A honlapján a PDSZ azt írja, amennyiben a felvételi döntés nem a felvételi tájékoztatóban meghirdetett feltételek szerint történik, azt a döntés közlésétől számított 15 napon belül megtámadhatja a jelentkező és jogorvoslattal élhet.

Ennek folyamatáról az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

    Hozzászólások

    Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

    Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

    A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

    Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

    Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

    A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.