A volt oktatási miniszter szerint a magyar közoktatás a múlt eszközeivel próbálja kezelni a jelen problémáit, miközben egyre több diák küzd alapvető készségbeli hiányosságokkal.
„A jelenlegi oktatáspolitika nem érti azt a változást, ami jelenleg a világban zajlik, ezért a 70-es évek eszközeit hozza vissza”
- fogalmazta meg Hiller István a Népszava támogatásával létrejött Közbeszélgetés rendezvénysorozatában.
100-ból 5 gyereknek kell újra járnia az elsőt, mert nem iskolaéretten kerülnek be az oktatásba
Szerinte a diákok alapkompetenciái súlyosan hiányosak: a 6–14 évesek 25-27 százaléka funkcionális analfabéta. Úgy véli, az iskola feladata elsődlegesen a gyerekek szolgálata, nem pedig a hatalom elvárásainak teljesítése.
Hiller konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmazott. Tizenkét pontból álló programjában kiemelte, hogy az oktatás egészében első a gyerek; az iskola a gyerekért van. Továbbá bizonyos alapkészségek is elengedhetetlenek, mint az írás, olvasás és számolás. Emellett szerinte az informatikai tudás fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az angol nyelv mellett pedig meg kell tanulni egy keleti nyelvet is a „mai tizenéves, távlatokban gondolkodó” nemzedéknek. És szükség van kimondottan az oktatásügyért felelős tárcára is - sorolta.
Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül
A volt oktatási miniszter a beszélgetés során kitért arra, hogy Magyarország jövője az oktatásban és az innovációban rejlik. Úgy véli, bár a gazdasági problémák megoldása elengedhetetlen, valódi kitörési lehetőséget az jelentene, ha az ország jobban kihasználná saját tehetségeit és erőforrásait. Hiller szerint ezzel szemben Orbán Viktor az iskolát inkább a hatalomgyakorlás és a fiatal generációk befolyásolásának eszközeként kezeli.
„Amit mi közoktatásnak nevezünk, azt ők köznevelésnek nevezik, a törvény a rendszerváltás óta első alkalommal nem tartalmazza az oktatás szót”
- hívta fel rá a figyelmet.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
