A volt oktatási miniszter szerint a magyar közoktatás a múlt eszközeivel próbálja kezelni a jelen problémáit, miközben egyre több diák küzd alapvető készségbeli hiányosságokkal.
„A jelenlegi oktatáspolitika nem érti azt a változást, ami jelenleg a világban zajlik, ezért a 70-es évek eszközeit hozza vissza”
- fogalmazta meg Hiller István a Népszava támogatásával létrejött Közbeszélgetés rendezvénysorozatában.
100-ból 5 gyereknek kell újra járnia az elsőt, mert nem iskolaéretten kerülnek be az oktatásba
Szerinte a diákok alapkompetenciái súlyosan hiányosak: a 6–14 évesek 25-27 százaléka funkcionális analfabéta. Úgy véli, az iskola feladata elsődlegesen a gyerekek szolgálata, nem pedig a hatalom elvárásainak teljesítése.
Hiller konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmazott. Tizenkét pontból álló programjában kiemelte, hogy az oktatás egészében első a gyerek; az iskola a gyerekért van. Továbbá bizonyos alapkészségek is elengedhetetlenek, mint az írás, olvasás és számolás. Emellett szerinte az informatikai tudás fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az angol nyelv mellett pedig meg kell tanulni egy keleti nyelvet is a „mai tizenéves, távlatokban gondolkodó” nemzedéknek. És szükség van kimondottan az oktatásügyért felelős tárcára is - sorolta.
Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül
A volt oktatási miniszter a beszélgetés során kitért arra, hogy Magyarország jövője az oktatásban és az innovációban rejlik. Úgy véli, bár a gazdasági problémák megoldása elengedhetetlen, valódi kitörési lehetőséget az jelentene, ha az ország jobban kihasználná saját tehetségeit és erőforrásait. Hiller szerint ezzel szemben Orbán Viktor az iskolát inkább a hatalomgyakorlás és a fiatal generációk befolyásolásának eszközeként kezeli.
„Amit mi közoktatásnak nevezünk, azt ők köznevelésnek nevezik, a törvény a rendszerváltás óta első alkalommal nem tartalmazza az oktatás szót”
- hívta fel rá a figyelmet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
