Korrupció az iskolában: tojásért és "hálapénzért" jár a kivételezés az elitnek

Nemcsak a politikában, de a szülők szerint az iskolákban is megjelennek a korrupció különféle formái.

  • Székács Linda

Bevett szokás az iskolán belüli ajándékozás, ami tulajdonképpen a korrupció legklasszikusabb formája - erről ír még egy júniusi cikkében a Női Váltó.

A magazinnak szülők meséltek arról, hogy milyen módon fordulnak elő különféle kivételezések a gyerekeik iskoláiban. Volt, aki arról beszélt; nyílt titok, hogy a tehetősebb, az iskola fejlesztéseit nagyobb összeggel támogató, néha az igazgatónak is "csepegtető" családok gyerekei előnyökhöz juthatnak. Ez lehet akár csak olyan ártatlan dolog, mint az, hogy a rendezvényeken ők mondanak verset, viszont esetenként az is előfordul, hogy akár azt is "megsúgják" nekik, mikor lesz röpdolgozat, vagy hogy milyen feladatokat érdemes alaposabban átgyakorolni.

,,Nem túl ügyes matekból a gyerek. Viszem a tojást minden héten, közben persze beszélgetünk is, és megesett, hogy csupa jóindulatból szólt a tanárnő, hogy röpdolgozatot fog íratni, vagy megsúgta, milyen feladatokat gyakoroljunk otthon" - mondta például a szülő, akinek a lap szerint nem volt tudomása arról, hogy mindez tulajdonképpen korrupció.

A "sógor-koma" jelenség ugyanakkor nem csak a vidéki iskolákban van jelen, hanem a nagyobb városokban is. Egy apuka például arról számolt be; három év után azért vitte át a fiát egy másik intézménybe, mert rájött, hogy az osztályfőnök egy zárt messenger csoportban beszéli meg az osztály ügyeit, kizárólag az "elittel."

Úgy gondolták, hogy egyszerűbb lesz mindenkinek, ha csak néhányan beszélik meg maguk között az osztály ügyeit. Ők választottak fotóst, aki valamelyik testvére volt, a hozzájuk köthető üzletekből vásároltak az osztálypénzből, de azt is ők döntötték el, hogy hova menjen az osztály kirándulni több napra, és természetesen ők voltak kísérő szülők is.

Velük tegeződött az osztályfőnök, velünk, többiekkel megtartotta a magázódást, és a három lépés távolságot. Összejártak, csak egymás gyerekeit hívták zsúrokra, meg az osztályfőnök gyerekét, a többiekére akkor sem mentek, ha hívták őket – sorolta az érintett szülő.

Azzal mind a megkérdezett szülők, mind a pedagógusok egyetértettek, hogy a bárkit is hátrányosan érintő szituációknak nincs helye az iskolában. Sőt, voltak olyan szülők is, akik kifejezetten pozitív tapasztalatokról számoltak be. Például arról, hogy az osztályt érintő fontos kérdésekről demokratikus úton szavaznak, és tilos a külön ajándékozás minden formája, mert erről így rendelkezett az iskolaigazgató.

,,Karácsonykor közös mézeskalács díszítést és teázást tartunk, nem viszünk a tanároknak ajándékot. Év végén a virág megengedett, de csak osztálypénzből egy-egy szál minden gyerek kezébe. A gyerekek képeslapot készítenek a tanáraiknak, amin a saját szavaikkal köszönik meg, amit abban az évben tanultak, vagy csak jó pihenést kívánnak" - nyilatkozta egy anyuka.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.