Törley Katalin: "egyfajta bélyeg van ránk sütve, a tankerületek nem szeretik, ha ebből a körből jelentkeznek a közoktatásba"

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára nem adja fel: miután a Kúria megerősítette, hogy jogszerű volt az elbocsátásuk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) készülnek fordulni.

Ahogy tegnap megírtuk az Eduline-on, a kúria elutasította a kirúgott kölcseys tanárok kérelmét. A bíró indoklása szerint a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek pedig nem tettek eleget az érintett pedagógusok.

Még az ítélethozatal előtt az ATV Törley Katalint, egykori kölcseys tanárt és a Tanítanék Mozgalom vezetőjét kérdezte, akinek elmondása alapján csak akkor lenne esélyük újra elhelyezkedni a közoktatásban, ha számukra kedvező ítélet születne:

Azt látjuk, hogy azokat a tanárokat sem igazán veszik vissza a közoktatásba, akik a státusztörvény miatt felmondtak és most úgy gondolták, hogy visszamennének. Van egyfajta bélyeg ránksütve, ami miatt a tankerületek nem szeretik, ha ebből a körből jelentkeznek a közoktatásba.”

A tanárokat képviselő Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint először az Alkotmánybírósághoz fordulnak, majd – a várható elutasítást követően – a nemzetközi fórumhoz, az EJEB-hez.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.