Elutasította a kúria a kirúgott kölcseys tanárok kérelmét

A bíró indoklása szerint a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek pedig nem tettek eleget az érintett pedagógusok.

A kölcseys tanárok pere eddig:

  • A 2022-ben polgári engedetlenségre hivatkozva a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátottak öt tanár
  • A kirúgott tanárok ezt követően munkaügyi pert indítottak
  • A bíró szerint a pedagógusok munkabeszüntetése jogellenes volt, de a kirúgásuk a tankerület részéről "aránytalan szankció volt"
  • A pedagógusoknak a bíróság 27 millió forintot ítélt meg elsőfokon
  • Az ügy másodfokon is folytatódott, ahol a bíróság megváltoztatta az ítéletet
  • A pedagógusokat nem illeti meg kártérítés, sőt, négyüknek összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük
  • A Kúria helybenhagyta a másodfokú ítéletet a Kölcsey-ügyben – elutasították a kirúgott tanárok kérelmét

A Kúria végül helybenhagyta a másodfokú ítéletet a Kölcsey-ügyben és elutasították a kirúgott tanárok kérelmét

A Kúria október 1-jén kihirdette ítéletét, amelyben fenntartotta a másodfokú bíróság döntését, így elutasította a négy egykori kölcseys tanár kérelmét – számolt be róla a Telex. A tanároknak összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük, és az ügyben további felülvizsgálatra nincs lehetőség.

A Belső-Pesti Tankerületi Központ még 2022-ben bocsátotta el a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát – Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint – arra hivatkozva, hogy polgári engedetlenségben vettek részt.

Az érintett tanárok munkaügyi pert indítottak. Az elsőfokú bíróság nekik adott igazat, és összesen 27 millió forint kártérítést ítélt meg számukra. A másodfokú döntés azonban megváltoztatta az ítéletet: kimondták, hogy a pedagógusoknak nem jár kártérítés, sőt négyüknek jelentős perköltséget kell fizetniük. Ezután a tanárok a Kúriához fordultak jogorvoslatért.

A Kúria mostani ítélete szerint a másodfokú határozat jogszerű volt. Az indoklásban elhangzott, hogy a pedagógusok legfontosabb feladata a tanórák megtartása, ennek azonban nem tettek eleget. A testület hangsúlyozta, hogy a polgári engedetlenség nem jogi kategória, a munkavállalók követeléseiket a sztrájkjog keretein belül érvényesíthetik. Ha ettől eltérő módon tiltakoznak, annak munkajogi következményei vannak.

A bíróság szerint a tanárok cselekedete politikai véleménynyilvánításnak minősült, ugyanakkor a munkaügyi perben a munkajogi szabályok az irányadók, így a jó szándék vagy a tiltakozás célja nem képezhette a döntés alapját. A diszkriminációra és a joggal való visszaélésre vonatkozó érveiket szintén nem találták megalapozottnak.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.