A kölcseys tanárok pere eddig:

• A 2022-ben polgári engedetlenségre hivatkozva a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátottak öt tanár
• A kirúgott tanárok ezt követően munkaügyi pert indítottak
• A bíró szerint a pedagógusok munkabeszüntetése jogellenes volt, de a kirúgásuk a tankerület részéről "aránytalan szankció volt"
• A pedagógusoknak a bíróság 27 millió forintot ítélt meg elsőfokon
• Az ügy másodfokon is folytatódott, ahol a bíróság megváltoztatta az ítéletet
• A pedagógusokat nem illeti meg kártérítés, sőt, négyüknek összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük
• A Kúria helybenhagyta a másodfokú ítéletet a Kölcsey-ügyben – elutasították a kirúgott tanárok kérelmét

A Kúria végül helybenhagyta a másodfokú ítéletet a Kölcsey-ügyben és elutasították a kirúgott tanárok kérelmét

A Kúria október 1-jén kihirdette ítéletét, amelyben fenntartotta a másodfokú bíróság döntését, így elutasította a négy egykori kölcseys tanár kérelmét – számolt be róla a Telex. A tanároknak összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük, és az ügyben további felülvizsgálatra nincs lehetőség.

A Belső-Pesti Tankerületi Központ még 2022-ben bocsátotta el a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát – Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint – arra hivatkozva, hogy polgári engedetlenségben vettek részt.

Az érintett tanárok munkaügyi pert indítottak. Az elsőfokú bíróság nekik adott igazat, és összesen 27 millió forint kártérítést ítélt meg számukra. A másodfokú döntés azonban megváltoztatta az ítéletet: kimondták, hogy a pedagógusoknak nem jár kártérítés, sőt négyüknek jelentős perköltséget kell fizetniük. Ezután a tanárok a Kúriához fordultak jogorvoslatért.

A Kúria mostani ítélete szerint a másodfokú határozat jogszerű volt. Az indoklásban elhangzott, hogy a pedagógusok legfontosabb feladata a tanórák megtartása, ennek azonban nem tettek eleget. A testület hangsúlyozta, hogy a polgári engedetlenség nem jogi kategória, a munkavállalók követeléseiket a sztrájkjog keretein belül érvényesíthetik. Ha ettől eltérő módon tiltakoznak, annak munkajogi következményei vannak.

A bíróság szerint a tanárok cselekedete politikai véleménynyilvánításnak minősült, ugyanakkor a munkaügyi perben a munkajogi szabályok az irányadók, így a jó szándék vagy a tiltakozás célja nem képezhette a döntés alapját. A diszkriminációra és a joggal való visszaélésre vonatkozó érveiket szintén nem találták megalapozottnak.