Pert nyertek a kölcseys tanárok, 27 millió forintot ítélt nekik a bíróság

A bíró szerint ugyan a pedagógusok munkabeszüntetése jogellenes volt, de a kirúgásuk a tankerület részéről "aránytalan szankció volt".

Az elmúlt hónapokban többször is elhalasztották a Kölcseyből kirúgott tanárok ügyét, így a Fővárosi Törvényszék csak pénteken, november 8-án hozott ítéletet - írja a hvg.hu.

A pedagógusoknak a bíróság 27 millió forintot ítélt meg. Az indoklás szerint a polgári engedetlenség során a diákok érdekei veszélyeztetve voltak. Ugyanakkor a bíró megjegyezte, hogy a tankerület részéről nem volt logikus, hogy mi alapján rúgták ki a polgári engedetlenségben részvevő tanárokat. Például Törley Katalin 14,5 órát töltött munkabeszüntetéssel, amiért azonnali hatállyal elbocsátották. Ehhez képest a tankerülethez tartozó másik iskolában  volt olyan pedagógus, aki polgári engedetlenség miatt 12 órát mulasztott, de még figyelmeztetést sem kapott.

A bíró hozzátette, hogy a tanárokat

a jobbító jobbító szándék vezérelte, amikor a polgári engedetlenség eszközével hívták fel a figyelmet a közoktatás helyzetére, ugyanakkor kötelezettséget is szegtek, tehát jogellenes volt a munkabeszüntetésük.

A bíróság az ítélethirdetés során ezt a jobbító szándékot mérlegelte, és a bíró szerint a tankerületnek is ezt kellett volna tennie, ennek tükrében aránytalan szankció volt a pedagógusok kirúgása a Kölcseyből.

Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022 szeptemberében kirúgta őket.

A per során többek között Kölcsey akkori igazgatóját, Fazekas Csaba Györgyöt is behívták tanúnak, aki akkor úgy fogalmazott, hogy nem állja meg a helyét, hogy a tanulók érdekében kellett elbocsátani a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat iskolából, mert megsértették a diákok tanuláshoz való jogát.

Az igazgató kitért arra is, hogy az elbocsátások után sokkal több tanóra maradt el, mint a tiltakozó akciók közben. Ezen kívül kényszermegoldásokat kellett bevezetnie például csoportokat kellett összevonnia, és még a pedagógusok óraszámát is meg kellett emelnie.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.