A másodfokú bírósági döntés értelmében az öt érintett pedagógus közül négy nemcsak hogy nem kap kártérítést, de még többmillió forintos perköltséget is ki kell fizetnie. A támogatásukra adománygyűjtés indult.
A Fővárosi Ítélőtábla 2025 májusában hozta meg másodfokú döntését a 2022-ben elbocsátott kölcseys tanárok ügyében. Míg a 2024 novemberében meghozott elsőfokú ítélet még a pedagógusoknak adott igazat – kimondva, hogy az ellenük alkalmazott munkajogi szankció aránytalan volt –, a másodfokú bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta – számolt be róla az egyik érintett, Törley Katalin a Facebook-oldalán.
Ahogyan korábban az Eduline is részletesen beszámolt róla, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin – a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai – azt követően indítottak munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője 2022 szeptemberében elbocsátotta őket, hivatkozva a polgári engedetlenségi akcióikra.
„Egyik legfontosabb alapjogunkkal, a véleménynyilvánítás szabadságával éltünk formabontó módon, miután az összes addigi kereteken belüli próbálkozásunk süket fülekre talált a hatalom részéről.”
– írja Törley Katalin.
A tanárok a kirúgásukat követően bírósághoz fordultak. Az elsőfokú döntés szerint a bíróság 27 millió forint kártérítést ítélt meg számukra. Az indoklásban elismerték, hogy a polgári engedetlenség idején a diákok érdekei bizonyos mértékben sérülhettek, ugyanakkor a bíró azt is megjegyezte, hogy a tankerület részéről nem volt logikus, hogy mi alapján rúgták ki a polgári engedetlenségben részvevő tanárokat.
A per azonban tovább folytatódott, és most a másodfokú döntés is megszületett. Ennek értelmében a pedagógusokat nem illeti meg kártérítés, sőt, négyüknek összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük.
„A másodfokon eljáró bírói tanács szerint a legapróbb mulasztásra is lehet jogos válasz az azonnali felmondás. Nem számítanak a végigtanított évtizedek, nem számít, hogy milyen minőségben dolgoztunk azelőtt, nem számít, hogy az elbocsátásunk milyen terhet rótt az iskolánkra, a kollégáinkra, nem számít, hogy milyen károkat okozott ez az intézkedés tanítványainknak.”
– olvasható a bejegyzésben.
A tanárok támogatására adománygyűjtést indított a Tanítanék Mozgalmat segítő Humán Platform Egyesület. A befolyt összeget elsősorban a perköltségek fedezésére fordítják, az esetleges maradványt pedig a Tanítanék Mozgalom további működésére és az oktatásügy képviseletére használják fel.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
