Helyi szakszervezeti csoportok megalakítására buzdítja a pedagógusokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A felhívás apropója a 2026-ra tervezett pedagógus-béremelés, amelynek részletszabályai szerinte annyira hiányosak, hogy komoly kiszolgáltatottságba sodorhatják az érintetteket.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja egy Facebook videóban arra hívta fel a figyelmet: a béremelést szabályozó rendelet mindössze annyit rögzít, hogy intézményi szinten átlagosan 10 százalékos emelést kell végrehajtani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pedagógus automatikusan 10 százalékkal magasabb fizetést kap majd. A jogszabály csak az egyes fokozatokhoz tartozó minimális és maximális bért határozza meg, a bérsáv pedig rendkívül széles.
A rendeletből egyáltalán nem derül ki, hogy egy adott pedagógus mennyi emelésre számíthat – akár nulla százalék is lehet
– fogalmazott. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a teljesítményértékelés alapján járó bérelemet a jogszabály továbbra is külön kezeli, miközben az a törvény szerint az illetmény része. Ez Nagy Erzsébet szerint azt sugallja, hogy ennek az összegnek a reálértéke csökkenhet.
Három fő is elég a helyi csoporthoz
A PDSZ szerint éppen ezért lenne kulcsfontosságú a helyi szakszervezeti csoportok létrehozása. Egy ilyen csoport megalapításához már három pedagógus is elegendő. A megválasztott szakszervezeti képviselő és helyettese munkajogi védelmet élvez: felmentésükhöz, felmondásukhoz vagy más munkakörbe helyezésükhöz a szakszervezet egyetértése szükséges.
Ez a védelem Nagy Erzsébet szerint ez valódi mozgásteret ad ahhoz, hogy a képviselők érdemben tárgyaljanak a munkáltatóval, és előzetesen egyeztessék a béremelés szempontjait.
Ellenőrizni kell az ígéreteket
A szakszervezeti jelenlét nemcsak az egyeztetés, hanem az ellenőrzés miatt is fontos. A pedagógusoknak joguk van tudni, hogy az intézményi szinten előírt 10 százalékos emelés valóban megvalósult-e.
Ha egy intézményben a szakszervezeti tagság eléri a 10 százalékot, a munkáltató jogszabály alapján köteles konzultálni a szakszervezettel
Nagy Erzsébet arra is emlékeztetett: a saját béradat nem tartozik titoktartási kötelezettség alá, ezért a pedagógusok megoszthatják egymással ezeket az információkat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy közösen léphessenek fel jogsértés vagy diszkrimináció gyanúja esetén.
Különben óriási lesz a kiszolgáltatottság
A PDSZ választmányi tagja szerint, ha a pedagógusok nem élnek ezekkel az eszközökkel, könnyen előfordulhat, hogy csak január végén, a kinevezések kézhezvételekor szembesülnek a számukra kedvezőtlen döntésekkel. Példaként a szakképzés területét említette, ahol – bértábla híján – a keresetek nagyrészt munkáltatói, sokszor szubjektív döntésektől függenek, és súlyos béraránytalanságok alakultak ki.
„Ha beszélgettek szakképzésben dolgozókkal, el fogják mondani, hogy milyen elképesztő anomáliák vannak ezen a téren, hiszen ők már sokkal régebb óta szenvedik ezt a rendszert” – fogalmazott.
A PDSZ minden segítséget megad a helyi szakszervezeti csoportok megalakításához: a szervezet honlapján elérhetők a csatlakozáshoz és az alakuláshoz szükséges dokumentumminták is. Nagy Erzsébet szerint azonban az idő szorít: mindössze néhány hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pedagógusok egyeztetéseket kezdeményezzenek
„Alakítsatok helyi csoportokat, szervezzetek fórumokat, és gyakoroljatok nyomást a munkáltatóra” – üzente a pedagógusoknak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
