„Gyakoroljatok nyomást a munkáltatóra!” – helyi szakszervezeti csoportok alakítását sürgeti a PDSZ

Helyi szakszervezeti csoportok megalakítására buzdítja a pedagógusokat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A felhívás apropója a 2026-ra tervezett pedagógus-béremelés, amelynek részletszabályai szerinte annyira hiányosak, hogy komoly kiszolgáltatottságba sodorhatják az érintetteket.

Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja egy Facebook videóban arra hívta fel a figyelmet: a béremelést szabályozó rendelet mindössze annyit rögzít, hogy intézményi szinten átlagosan 10 százalékos emelést kell végrehajtani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pedagógus automatikusan 10 százalékkal magasabb fizetést kap majd. A jogszabály csak az egyes fokozatokhoz tartozó minimális és maximális bért határozza meg, a bérsáv pedig rendkívül széles.

A rendeletből egyáltalán nem derül ki, hogy egy adott pedagógus mennyi emelésre számíthat – akár nulla százalék is lehet

– fogalmazott. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a teljesítményértékelés alapján járó bérelemet a jogszabály továbbra is külön kezeli, miközben az a törvény szerint az illetmény része. Ez Nagy Erzsébet szerint azt sugallja, hogy ennek az összegnek a reálértéke csökkenhet.

 

Három fő is elég a helyi csoporthoz

A PDSZ szerint éppen ezért lenne kulcsfontosságú a helyi szakszervezeti csoportok létrehozása. Egy ilyen csoport megalapításához már három pedagógus is elegendő. A megválasztott szakszervezeti képviselő és helyettese munkajogi védelmet élvez: felmentésükhöz, felmondásukhoz vagy más munkakörbe helyezésükhöz a szakszervezet egyetértése szükséges.

Ez a védelem Nagy Erzsébet szerint ez valódi mozgásteret ad ahhoz, hogy a képviselők érdemben tárgyaljanak a munkáltatóval, és előzetesen egyeztessék a béremelés szempontjait.

Ellenőrizni kell az ígéreteket

A szakszervezeti jelenlét nemcsak az egyeztetés, hanem az ellenőrzés miatt is fontos. A pedagógusoknak joguk van tudni, hogy az intézményi szinten előírt 10 százalékos emelés valóban megvalósult-e.

Ha egy intézményben a szakszervezeti tagság eléri a 10 százalékot, a munkáltató jogszabály alapján köteles konzultálni a szakszervezettel

Nagy Erzsébet arra is emlékeztetett: a saját béradat nem tartozik titoktartási kötelezettség alá, ezért a pedagógusok megoszthatják egymással ezeket az információkat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy közösen léphessenek fel jogsértés vagy diszkrimináció gyanúja esetén.

 

Reviczky Zsolt

Különben óriási lesz a kiszolgáltatottság

A PDSZ választmányi tagja szerint, ha a pedagógusok nem élnek ezekkel az eszközökkel, könnyen előfordulhat, hogy csak január végén, a kinevezések kézhezvételekor szembesülnek a számukra kedvezőtlen döntésekkel. Példaként a szakképzés területét említette, ahol – bértábla híján – a keresetek nagyrészt munkáltatói, sokszor szubjektív döntésektől függenek, és súlyos béraránytalanságok alakultak ki.

„Ha beszélgettek szakképzésben dolgozókkal, el fogják mondani, hogy milyen elképesztő anomáliák vannak ezen a téren, hiszen ők már sokkal régebb óta szenvedik ezt a rendszert” – fogalmazott.

A PDSZ minden segítséget megad a helyi szakszervezeti csoportok megalakításához: a szervezet honlapján elérhetők a csatlakozáshoz és az alakuláshoz szükséges dokumentumminták is. Nagy Erzsébet szerint azonban az idő szorít: mindössze néhány hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pedagógusok egyeztetéseket kezdeményezzenek

„Alakítsatok helyi csoportokat, szervezzetek fórumokat, és gyakoroljatok nyomást a munkáltatóra” – üzente a pedagógusoknak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.