Új pozíciót kapott Marosi Beatrix, aki polgári engedetlenség miatt rúgott ki tanárokat
Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
Hiába nem volt versenytársa a Toldy Ferenc Gimnázium megbízott igazgatójának, a köznevelési államtitkárság nem támogatta a kinevezését. A döntés okairól sem a tantestület, sem az érintett nem kapott tájékoztatást.
Jelenleg is megbízott igazgatóként vezeti a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumot Molnár Péter, aki a köznevelési államtitkárság által kiírt hivatalos igazgatói pályázaton is elindult. A HVG információi szerint volt ugyan egy másik pályázó, ő azonban időközben visszalépett, így Molnár végül versenytárs nélkül várta a döntést. Ennek ellenére a kinevezését nem támogatták – indoklás nélkül.
Molnár Péter több mint harminc éve tanít a Toldyban, közel húsz éven át igazgatóhelyettesként dolgozott, majd 2025 szeptemberétől, az előző igazgató nyugdíjba vonulása után megbízott igazgatóként vette át az iskola vezetését.
A Toldy Ferenc Gimnázium az ország egyik legeredményesebb középiskolája: az érettségi és felvételi eredmények alapján készült rangsorok élmezőnyében szerepel, a HVG legutóbbi listáján az ország harmadik legjobb gimnáziuma lett. Információink szerint Molnár munkájával a tantestület, a szülők és a diákok is elégedettek, szakmai kifogás a pályázatával kapcsolatban nem merült fel.
A jelenlegi jogszabályok szerint az iskolaigazgatók kinevezéséről a köznevelési államtitkár dönt, és a döntést nem köteles indokolni. A kinevezési rendszer tavaly év elején változott meg.
A HVG úgy tudja, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár nem támogatta Molnár Péter pályázatát, ezért 2025 februárjában új pályázatot írnak ki a Toldy Ferenc Gimnázium vezetői posztjára. Addig is Molnár marad megbízott igazgatóként az iskola élén.
Molnár Péter is megerősítette az értesüléseket és a HVG-nek elmondta: csalódott a döntés miatt, de a legnagyobb problémának azt tartja, hogy semmilyen indoklást nem kapott.
Beadtam a tankerületnek a pályázatot, ők továbbküldték az államtitkárságra. Ott elutasították, de ezt is csak a tankerülettől tudtam meg. Így semmilyen információm nincs a döntés hátteréről
– fogalmazott.
Hozzátette: egyelőre nem döntötte el, hogy az új pályázaton újra elindul-e, előtte mindenképpen szeretné erről kikérni a tantestület véleményét is.
Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
A Toldy Ferenc Gimnáziumnak az elmúlt 66 évben mindössze két igazgatója volt. Egy ott dolgozó pedagógus szerint eddig „a körülményekhez képest sikerült megőrizni a belső békét”, a mostani döntés azonban ezt veszélyezteti.
A tanárok – mint mondta – megdöbbentek, és attól tartanak, hogy megszakad az iskola hosszú évtizedek alatt kialakult szakmai és közösségi kontinuitása, különösen akkor, ha egy külsős vezetőt neveznek ki.
Bár az új pályázat lezárásáig mintegy fél év haladékot kapott az iskola, a pedagógus szerint „nem jó egy láthatatlan, felelősséget nem vállaló és a kapufát folyamatosan odébb toló, kafkai minisztériumnak kiszolgáltatva lenni”.
Szerinte ha Molnár Péterrel kapcsolatban bármilyen szakmai kifogás merült volna fel, nem bízták volna meg továbbra is az iskola vezetésével, formai hiba esetén pedig azt egyértelműen jelezték volna.
A HVG kereste a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságát, hogy megtudják, miért utasították el Molnár Péter pályázatát, ám válasz cikkük megjelenéséig nem érkezett.
Frissítés 14:06
A HVG délután közölte a Belügyminisztérium válaszát. Ebben megerősítették, hogy a pályázati eljárás eredménytelenül zárult, valamint leszögezték, hogy egy iskolavezető kinevezésével kapcsolatban a jogszabályok nem írják elő, hogy a fenntartónak „be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közössége, a szülői szervezet vagy az iskolai diákönkormányzat véleményét”.
A BM továbbá megerősítette, hogy a pályázati felhívásra két jelentkezés érkezett, de egyikük visszavonta pályázatát. Így maradt egyedül Molnár Péter pályázata, de az, a levél szerint „érvénytelen volt, mivel nem felelt meg maradéktalanul a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek. A vonatkozó szabályozás értelmében a pályázat benyújtási határidejének lejártát követően hiánypótlásra nincs lehetőség.” Hogy pontosan milyen probléma volt a benyújtott anyaggal, nem derült ki.
Válaszukban azt is megírták, hogy az intézmény működése nem került veszélybe, Molnár Péter megbízott igazgatóként továbbra is ellátja a vezetői feladatokat. A következő pályázati eljárásra nyáron kerül sor.
Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.