Maruzsa Zoltán szerint ismét érezhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje

A köznevelési államtitkár posztjában kiemelte, hogy nőtt a pedagóguspályát választók száma, és 2025-ben a pedagógusok átlagbére meghaladta a felsőfokú végzettségűek átlagbérének 80%-át.

Maruzsa Zoltán, az oktatásért felelős államtitkár Facebook megosztott posztjában írta, hogy a 2023-ban elfogadott pedagógus-életpálya törvény és az azóta végrehajtott béremelések hatására 2025-ben „ismét érezhetően nőtt a pedagógus pálya vonzereje”.

 

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos szerint a pedagógusok száma emelkedett: a 2024/2025-ös tanévben, 2282 fővel többen dolgoztak a rendszerben, és szerinte az utánpótlás is biztosított.

Ennél sokkal árnyaltabb a kép

Ahogy már az Eduline-on írtunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben 6500-al lett kevesebb a pedagógusok száma.

Azonban azt érdemes kiemelni, hogy a pedagógusképzésre felvett diákoknak mindössze 18,4 százaléka 18–19 éves, a legtöbben középkorúak. Ez azt jelzi, hogy nem a frissen érettségizettek érkeznek, hanem a már dolgozó tanárok képezik tovább magukat. Osztatlan képzésekre csak 2265 diákot vettek fel úgy, hogy öt év alatt 14 ezer pedagógus megy nyugdíjba.

A korösszetétel különösen aggasztó: az általános és középiskolai pedagógusok több mint fele 50 év feletti, a 30 év alattiak aránya mindössze 6,7 százalék. „A következő öt éven belül több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt”, miközben a pályakezdők száma a mostani tanév elején mindössze 2083 volt.

Hiába nőtt papíron a pedagógusszám, így is 16 ezren hiányoznak a rendszerből

A Pedagógusok Szakszervezete a 2025/26-os tanév első napján tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a rendszerben legalább 16 ezer pedagógus hiányzik. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke szerint a kormány által említett 2500 fős növekedést részben a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak számának növekedése kompenzálja, így a valós hiány sokkal nagyobb.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.