Maruzsa Zoltán szerint ismét érezhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje

A köznevelési államtitkár posztjában kiemelte, hogy nőtt a pedagóguspályát választók száma, és 2025-ben a pedagógusok átlagbére meghaladta a felsőfokú végzettségűek átlagbérének 80%-át.

Maruzsa Zoltán, az oktatásért felelős államtitkár Facebook megosztott posztjában írta, hogy a 2023-ban elfogadott pedagógus-életpálya törvény és az azóta végrehajtott béremelések hatására 2025-ben „ismét érezhetően nőtt a pedagógus pálya vonzereje”.

 

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos szerint a pedagógusok száma emelkedett: a 2024/2025-ös tanévben, 2282 fővel többen dolgoztak a rendszerben, és szerinte az utánpótlás is biztosított.

Ennél sokkal árnyaltabb a kép

Ahogy már az Eduline-on írtunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben 6500-al lett kevesebb a pedagógusok száma.

Azonban azt érdemes kiemelni, hogy a pedagógusképzésre felvett diákoknak mindössze 18,4 százaléka 18–19 éves, a legtöbben középkorúak. Ez azt jelzi, hogy nem a frissen érettségizettek érkeznek, hanem a már dolgozó tanárok képezik tovább magukat. Osztatlan képzésekre csak 2265 diákot vettek fel úgy, hogy öt év alatt 14 ezer pedagógus megy nyugdíjba.

A korösszetétel különösen aggasztó: az általános és középiskolai pedagógusok több mint fele 50 év feletti, a 30 év alattiak aránya mindössze 6,7 százalék. „A következő öt éven belül több mint 14 ezer tanár éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt”, miközben a pályakezdők száma a mostani tanév elején mindössze 2083 volt.

Hiába nőtt papíron a pedagógusszám, így is 16 ezren hiányoznak a rendszerből

A Pedagógusok Szakszervezete a 2025/26-os tanév első napján tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a rendszerben legalább 16 ezer pedagógus hiányzik. Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke szerint a kormány által említett 2500 fős növekedést részben a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak számának növekedése kompenzálja, így a valós hiány sokkal nagyobb.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.