Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
Már nem dolgozik a Belső-Pesti Tankerületi Központnál Marosi Beatrix, a központ korábbi vezetője, aki korábban arról vált ismertté, hogy 2022 őszén, megbízott tankerületi igazgatóként öt pedagógust azonnali hatállyal elbocsátott a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból arra hivatkozva, hogy polgári engedetlenségi akciókban vettek részt és több tanórájukat sem tartották meg. A Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium egy-egy tanárával szemben ugyanígy járt el.
Marosi jelenleg a Közép-Pesti Tankerületi Központhoz tartozó, XIV. kerületi József Attila Középiskolai Kollégiumot vezeti – írja a Népszava. Kollégiumigazgatói megbízását tavaly augusztusban vette át Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól és Hajnal Gabriellától, a Klebelsberg Központ elnökétől. Megbízatása 2030. augusztus 15-ig szól.
A kollégium weboldalán található leírásban Marosi Beatrix úgy fogalmaz, a pedagógiai programot úgy alakították ki, hogy „egyszerre maradjanak fenn a hagyományok, és az évezredes értékek”, de korszerű, versenyképes tudást is adjanak a tanulóknak.
A kollégium egyébként 120 férőhelyes, jelenleg 20-25 iskola tanulóit fogadják. A tanulókat pedagógusok segítik, van korrepetálás, felzárkóztatás, tanulószoba és csoportfoglalkozás is.
November 2-án továbbra is perfelvétellel, ezúttal Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott a Kölcsey kirúgott pedagógusainak munkaügyi pere.
Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusait Barosi Beatrix a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta. Ezt követően a pedagógusok munkaügyi pert indítottak.
Még szintén 2022-ben Marosi szakdolgozata bejárta a sajtót, ugyanis plágiumgyanú merült fel. A Kodolányi János Egyetem (KJE) bár vizsgálatot indított, azt gyorsan le is zárták, az eljárás végén pedig megállapították, hogy az egyetemnek nincs joga hivatalosan felülvizsgálni a plágiumgyanút.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
