Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
Már nem dolgozik a Belső-Pesti Tankerületi Központnál Marosi Beatrix, a központ korábbi vezetője, aki korábban arról vált ismertté, hogy 2022 őszén, megbízott tankerületi igazgatóként öt pedagógust azonnali hatállyal elbocsátott a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból arra hivatkozva, hogy polgári engedetlenségi akciókban vettek részt és több tanórájukat sem tartották meg. A Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium egy-egy tanárával szemben ugyanígy járt el.
Marosi jelenleg a Közép-Pesti Tankerületi Központhoz tartozó, XIV. kerületi József Attila Középiskolai Kollégiumot vezeti – írja a Népszava. Kollégiumigazgatói megbízását tavaly augusztusban vette át Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól és Hajnal Gabriellától, a Klebelsberg Központ elnökétől. Megbízatása 2030. augusztus 15-ig szól.
A kollégium weboldalán található leírásban Marosi Beatrix úgy fogalmaz, a pedagógiai programot úgy alakították ki, hogy „egyszerre maradjanak fenn a hagyományok, és az évezredes értékek”, de korszerű, versenyképes tudást is adjanak a tanulóknak.
A kollégium egyébként 120 férőhelyes, jelenleg 20-25 iskola tanulóit fogadják. A tanulókat pedagógusok segítik, van korrepetálás, felzárkóztatás, tanulószoba és csoportfoglalkozás is.
November 2-án továbbra is perfelvétellel, ezúttal Marosi Beatrix meghallgatásával folytatódott a Kölcsey kirúgott pedagógusainak munkaügyi pere.
Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusait Barosi Beatrix a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022. szeptemberében kirúgta. Ezt követően a pedagógusok munkaügyi pert indítottak.
Még szintén 2022-ben Marosi szakdolgozata bejárta a sajtót, ugyanis plágiumgyanú merült fel. A Kodolányi János Egyetem (KJE) bár vizsgálatot indított, azt gyorsan le is zárták, az eljárás végén pedig megállapították, hogy az egyetemnek nincs joga hivatalosan felülvizsgálni a plágiumgyanút.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
