„Történt, hogy kora reggel csörgött a telefonom, hívott az élelmezésvezető kollégám, hogy baj van, fehér golyók kezdtek felúszni a babfőzelék tetejére. Rögtön a konyhára rohantam, kiderült, valóban hungarocell golyók vannak az ételben.” - írta Hatolkai Máté, a Kalória Gödöllői Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a cég közösségi oldalán, majd hozzátette, hogy közben minden követ megmozgattak, hogy a 3200 gyereknek legyen ebédje.
Ezután átnézték az összes csomagolást, de a hungarocell golyónak egyikben sem volt nyoma, ekkor terelődött a sóra a gyanú.
Először átszitálták, kitették a tepsibe, de semmi sem történt. Ekkor az az ötletük támadt, hogy beleöntik egy fazék vízbe, és el kezdik főzni, és „ezek a pici, a sóban alig észrevehető, a milliméter töredéke méretű golyók pár perc alatt több milliméteresre duzzadtak.”
„A szakmában töltött 20 évem alatt soha nem láttam még ilyet” - jegyezte meg, majd el kezdett telefonálni a beszállítóknak, végül eljutott a gyártóig, ahol közölték:
igen, hát újrahasznosított, szennyezett bigbag zsákban kapták a sót és hát került bele némi polisztirol.
Hatolkai megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy a gyártó tudott a problémára, még sem hívta vissza a tételt. Arról nem beszélve, hogy közel 2000 liter ételt dobnak ki, ő tartja oda az arcát más gondatlansága miatt, de
ez a termék továbbra is a piacon van és embereket veszélyeztet.
Az ebédet újrafőzték, de a történteket nem hagyták annyiban, hiszen egy ilyen termék nem kerülhet kell a boltok polcaira.
Hatolkai délután frissítette a posztját, ebből kiderült, hogy a „NÉBIH munkatársai, a termékből 3kg mintát vittek laboratóriumi vizsgálatra, illetve együtt is elvégeztük a "só főzős" tesztet, amelyet fényképekkel dokumentáltak és felvették a szükséges jegyzőkönyveket. ”
Ezen kívül pedig a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökével, Zoltai Annával további lépéseket tettek, hogy ez az eset ne maradjon következmények nélkül és ne ismétlődhessen meg.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.