Az élelmezésvezető és az ügyvezető igazgató hosszas kutakodás jött rá, hogy a só okozza a bajt. Később kiderült, hogy a problémáról a só gyártója is tudott, de nem szólt róla senkinek.
„Történt, hogy kora reggel csörgött a telefonom, hívott az élelmezésvezető kollégám, hogy baj van, fehér golyók kezdtek felúszni a babfőzelék tetejére. Rögtön a konyhára rohantam, kiderült, valóban hungarocell golyók vannak az ételben.” - írta Hatolkai Máté, a Kalória Gödöllői Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a cég közösségi oldalán, majd hozzátette, hogy közben minden követ megmozgattak, hogy a 3200 gyereknek legyen ebédje.
Ezután átnézték az összes csomagolást, de a hungarocell golyónak egyikben sem volt nyoma, ekkor terelődött a sóra a gyanú.
Először átszitálták, kitették a tepsibe, de semmi sem történt. Ekkor az az ötletük támadt, hogy beleöntik egy fazék vízbe, és el kezdik főzni, és „ezek a pici, a sóban alig észrevehető, a milliméter töredéke méretű golyók pár perc alatt több milliméteresre duzzadtak.”
„A szakmában töltött 20 évem alatt soha nem láttam még ilyet” - jegyezte meg, majd el kezdett telefonálni a beszállítóknak, végül eljutott a gyártóig, ahol közölték:
igen, hát újrahasznosított, szennyezett bigbag zsákban kapták a sót és hát került bele némi polisztirol.
Hatolkai megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy a gyártó tudott a problémára, még sem hívta vissza a tételt. Arról nem beszélve, hogy közel 2000 liter ételt dobnak ki, ő tartja oda az arcát más gondatlansága miatt, de
ez a termék továbbra is a piacon van és embereket veszélyeztet.
Az ebédet újrafőzték, de a történteket nem hagyták annyiban, hiszen egy ilyen termék nem kerülhet kell a boltok polcaira.
Hatolkai délután frissítette a posztját, ebből kiderült, hogy a „NÉBIH munkatársai, a termékből 3kg mintát vittek laboratóriumi vizsgálatra, illetve együtt is elvégeztük a "só főzős" tesztet, amelyet fényképekkel dokumentáltak és felvették a szükséges jegyzőkönyveket. ”
Ezen kívül pedig a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökével, Zoltai Annával további lépéseket tettek, hogy ez az eset ne maradjon következmények nélkül és ne ismétlődhessen meg.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
