Az élelmezésvezető és az ügyvezető igazgató hosszas kutakodás jött rá, hogy a só okozza a bajt. Később kiderült, hogy a problémáról a só gyártója is tudott, de nem szólt róla senkinek.
„Történt, hogy kora reggel csörgött a telefonom, hívott az élelmezésvezető kollégám, hogy baj van, fehér golyók kezdtek felúszni a babfőzelék tetejére. Rögtön a konyhára rohantam, kiderült, valóban hungarocell golyók vannak az ételben.” - írta Hatolkai Máté, a Kalória Gödöllői Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a cég közösségi oldalán, majd hozzátette, hogy közben minden követ megmozgattak, hogy a 3200 gyereknek legyen ebédje.
Ezután átnézték az összes csomagolást, de a hungarocell golyónak egyikben sem volt nyoma, ekkor terelődött a sóra a gyanú.
Először átszitálták, kitették a tepsibe, de semmi sem történt. Ekkor az az ötletük támadt, hogy beleöntik egy fazék vízbe, és el kezdik főzni, és „ezek a pici, a sóban alig észrevehető, a milliméter töredéke méretű golyók pár perc alatt több milliméteresre duzzadtak.”
„A szakmában töltött 20 évem alatt soha nem láttam még ilyet” - jegyezte meg, majd el kezdett telefonálni a beszállítóknak, végül eljutott a gyártóig, ahol közölték:
igen, hát újrahasznosított, szennyezett bigbag zsákban kapták a sót és hát került bele némi polisztirol.
Hatolkai megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy a gyártó tudott a problémára, még sem hívta vissza a tételt. Arról nem beszélve, hogy közel 2000 liter ételt dobnak ki, ő tartja oda az arcát más gondatlansága miatt, de
ez a termék továbbra is a piacon van és embereket veszélyeztet.
Az ebédet újrafőzték, de a történteket nem hagyták annyiban, hiszen egy ilyen termék nem kerülhet kell a boltok polcaira.
Hatolkai délután frissítette a posztját, ebből kiderült, hogy a „NÉBIH munkatársai, a termékből 3kg mintát vittek laboratóriumi vizsgálatra, illetve együtt is elvégeztük a "só főzős" tesztet, amelyet fényképekkel dokumentáltak és felvették a szükséges jegyzőkönyveket. ”
Ezen kívül pedig a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökével, Zoltai Annával további lépéseket tettek, hogy ez az eset ne maradjon következmények nélkül és ne ismétlődhessen meg.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
