Fehér golyók úszkáltak a babfőzelékben - majdnem szennyezett sóval készült étel került a menzára Gödöllőn

Az élelmezésvezető és az ügyvezető igazgató hosszas kutakodás jött rá, hogy a só okozza a bajt. Később kiderült, hogy a problémáról a só gyártója is tudott, de nem szólt róla senkinek.

„Történt, hogy kora reggel csörgött a telefonom, hívott az élelmezésvezető kollégám, hogy baj van, fehér golyók kezdtek felúszni a babfőzelék tetejére. Rögtön a konyhára rohantam, kiderült, valóban hungarocell golyók vannak az ételben.” - írta Hatolkai Máté, a Kalória Gödöllői Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a cég közösségi oldalán, majd hozzátette, hogy közben minden követ megmozgattak, hogy a 3200 gyereknek legyen ebédje.

Ezután átnézték az összes csomagolást, de a hungarocell golyónak egyikben sem volt nyoma, ekkor terelődött a sóra a gyanú.

Először átszitálták, kitették a tepsibe, de semmi sem történt. Ekkor az az ötletük támadt, hogy beleöntik egy fazék vízbe, és el kezdik főzni, és „ezek a pici, a sóban alig észrevehető, a milliméter töredéke méretű golyók pár perc alatt több milliméteresre duzzadtak.”

„A szakmában töltött 20 évem alatt soha nem láttam még ilyet” - jegyezte meg, majd el kezdett telefonálni a beszállítóknak, végül eljutott a gyártóig, ahol közölték:

igen, hát újrahasznosított, szennyezett bigbag zsákban kapták a sót és hát került bele némi polisztirol.

Hatolkai megjegyezte, hogy annak ellenére, hogy a gyártó tudott a problémára, még sem hívta vissza a tételt. Arról nem beszélve, hogy közel 2000 liter ételt dobnak ki, ő tartja oda az arcát más gondatlansága miatt, de

ez a termék továbbra is a piacon van és embereket veszélyeztet.

Az ebédet újrafőzték, de a történteket nem hagyták annyiban, hiszen egy ilyen termék nem kerülhet kell a boltok polcaira.

Hatolkai délután frissítette a posztját, ebből kiderült, hogy a „NÉBIH munkatársai, a termékből 3kg mintát vittek laboratóriumi vizsgálatra, illetve együtt is elvégeztük a "só főzős" tesztet, amelyet fényképekkel dokumentáltak és felvették a szükséges jegyzőkönyveket. ”

Ezen kívül pedig a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnökével, Zoltai Annával további lépéseket tettek, hogy ez az eset ne maradjon következmények nélkül és ne ismétlődhessen meg.

Szabadszedéses menza: így működik az átállás az iskolákban

Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.