A vírus feltehetően nyers élelmiszerrel került be a közétkeztetésbe a XIII. kerületben.
A novemberi angyalföldi óvodákat érintő járványt norovírus, a calicivírusok családjába tartozó kórokozó okozta - olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal közös közleményében.
A hatóságok az alapanyagoktól a technológiai folyamatokon át a konyhai környezetig és a személyi higiénés feltételekig mindent átfogóan ellenőriztek. A laboratórumi vizsgálatból kiderült, hogy a konyhai dolgozók és a betegek mintáiban azonos Norovírus-törzs (GII.4 Sydney variáns) volt jelen, ami "alátámasztja az ellátási láncban élelmiszer közvetítésével történő terjedést."
A járványban 19 tálalókonyha volt érintett, és összesen 594 fő betegedett meg, köztük 541 óvodás és 53 intézményi dolgozó. A vírus terjedéséhez a konyhai és személyi higiéniai hiányosságok, illetve a főzőkonyha laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolt szennyezettsége hozzájárulhatott.
A főzőkonyhát a hatóságok bezárták, teljes körű fertőtlenítést, nagytakarítást és a dolgozók soron kívüli higiéniai oktatását rendelték el. Emellett pedig az óvodákat is fertőtlenítették, és minden étkeztetési folyamatot is ellenőriztek.
Az érintett konyha csak a takarítás, fertőtlenítés hatékonyságát igazoló laboratóriumi vizsgálati eredménnyel és a dolgozók negatív mintái után nyithat újra.
- írták.
A fertőzés hányással, hasmenéssel, hasi görcsökkel, levertséggel, fejfájással és lázzal járt. Az Eduline-os is beszámoltunk arról, hogy 80 gyereknél annyira súlyosak voltak a tünetek, hogy kórházi ápolásra szorultak. Mindannyian azután lettek rosszul, hogy ebédeltek a menzán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
