Ételmérgezés gyanújával került kórházba 47 budapesti gyerek

Hányás-hasmenéses tünetekkel az éjszaka folyamán többeket is kórházba szállítottak.

  • Székács Linda

Az óvodában felszolgált ebéd elfogyasztását követően csütörtök este több XIII. kerületi óvodás is rosszul lett, hányás és hasmenés okozta kiszáradás miatt a Heim Pál Gyermekkórházban ápolják őket - írja a Telex.

Az egyik érintett kisfiú a Futár utcai óvodába jár, de a lap forrásai szerint más kerületből is szállítottak gyerekeket a Heim Pál Gyermekkórházba az elmúlt napokban hányással és hasmenéssel járó tünetekkel.

A kórház ezzel kapcsolatban azt írta; több nevelési és oktatási intézményből érkeznek gyerekek a kórházba hányásos, hasmenéses panaszokkal, illetve a kiszáradás tüneteivel, feltehetően ételmérgezés miatt. Eddig 47 gyermeket vittek be az intézet Üllői úti központi és a Madarász utcai gyermekkórházába, ők 1 és 14 év közöttiek. Ők infúziót kaptak, az állapotuk stabil.

 

A Telex megkereste a XIII. kerületi önkormányzatot, az Országos Mentőszolgálatot, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot is.

Az önkormányzat a közösségi média oldalán azt írta;

,,Ma reggel több óvodába járó gyermek szülőjétől érkezett jelzés hányással és hasmenéssel járó megbetegedéssel kapcsolatban.

Az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően az intézményvezető haladéktalanul értesítette a Kormányhivatal V. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztályát, a NÉBIH-et, valamint az érintett főzőkonyhát. A tegnapi napi étkezés ételmintáit kivizsgálásra átadtuk.

Óvodáinkban a mai napra saját beszerzésből biztosítjuk a gyermekek étkezését. Gondoskodtunk a jövő heti étkezés más forrásból való biztosításáról. Az óvodai területünk vezetői folyamatosan kapcsolatban állnak az illetékes Kormányhivatal és NÉBIH munkatársaival és mindenben segítik az eset kivizsgálását. Az érintett szülőket tájékoztatjuk a tudnivalókról és biztosítjuk számukra a szükséges segítséget."

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.