Magyarországon az oktatási intézmények különbözően viszonyulnak ahhoz, hogy a diákok mikor és hogyan használhatják a telefonjukat az iskolában. Van, ahol képernyő-ellenőrzést tartanak, máshol pedig fülest is kérnek, hogy rajzórán hallgathasson zenét a tanuló.
Október elején jelentette be Gillian Keegan oktatási miniszter, hogy Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Mivel a döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt közösségi oldalán, ezért az Index megkérdezte, hogy terveznek-e Magyaroszágon hasonló intézkedést.
A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel
– írta a Belügyminisztérium, amelynek válaszából kiderült, hogy ugyan a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra, ”de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) jelentése szerint a túlzott telefonhasználat összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, sőt, a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van, ezért a szervezet szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból. Az UNESCO becslései szerint minden hatodik országban korlátozzák a mobiltelefonok használatát az oktatási intézményekben. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak.
Alsóban szigorúbbak
A magyar általános-és középiskolákban nincsen egységes szabály: minden intézmény a házirendjében saját maga dönt arról, hogy engedélyezi, tiltja vagy valamilyen szinten korlátozza a diákok mobiltelefon-használatát. A Szülői Hang oldalán közzétett felhívásunkra közel nyolcvanan reagáltak. A válaszokból kiderült, hogy nagy különbség van általános és középiskola között. Az előbbi intézmények általában szigorúbbak. Sok helyen - főleg alsóban - tilos a diákoknak telefont vinni az iskolába. Ha egy kicsit engedékenyebb a házirend, a gyereknek - egy-egy kivételes esetet leszámítva - még tanítás előtt le kell adnia a mobilját.
Általános iskolában reggel le kell adni a diákoknak a telefont, de tanítás után visszakapják. Néha előfordul, hogy engedéllyel visszakaphatják a tanórán. Ekkor telefonnal végezhető feladatot kapnak, például angolórán online szótárhasználat, információkeresés, stb.
– írta Gabriella, aki azt is hozzátette, hogy amikor a diákok befejezték a munkát, kiteszik a telefont, amit utána a szünetben újra leadnak.
Tímea is hasonlókat tapasztalt. Náluk általános iskola felső tagozatán azt kérték, ha nem muszáj, ne vigyen a tanuló telefont az iskolába. Mégis sok szülő ragaszkodik a mobilhoz, hogy a gyerek tudjon szólni, ha például nem tud hazamenni időben vagy bármi baj éri.
Ha mégis beviszik, ki kell kapcsolniuk. Szórakozás céljára nem vehetik elő egész nap
– tette hozzá Tímea.
Van olyan iskola, ahol a kikapcsolást is ellenőrzik. Ha valaki lebukik a képernyőpróbán, akkor először csak egy ejnye-bejnyét kap, viszont ha ez újra megtörténik, akkor a telefont elveszik tőle, és csak a szülőnek adják vissza.
Addig legalább csönd van
Egyes intézmények nem ennyire szigorúak, és szünetben engedélyezik a telefonozást, amelynek azonban nem várt következményei lehetnek.
A hatodikos nagylányom teljesen ki van akadva, hogy szünetben, szabadfoglalkozás alatt nem tud semmit csinálni senkivel, mert mindenki a telefonját nyomogatja... TikTok-videókat gyártanak a suliban, el se mozdulnak a közösségi médiától...
– jegyezte meg Katalin.
A válaszok azt tükrözték, hogy a mobiltelefonok tekintetében a középiskolák a legengedékenyebbek, de a szabályokat ebben az esetben is be kell tartaniuk a diákoknak.
„Gimiben tanítok, sokszor használjuk a feladatokhoz is. Ha akkor nyomogatják, amikor nem kellene, akkor szólok, második figyelmeztetésre elveszem” – írta kérdésünkre egy pedagógus.
Akad olyan iskola, ahol fülhallgatót is kérnek, hogy a diák rajzórán alkotás közben tudjon zenét vagy hangoskönyvet hallgatni. Sőt, van arra is példa, hogy ha helyettesít egy tanár, akkor engedi órán is telefonozni a diákokat, hogy „el tudják magukat foglalni”, mert addig is legalább csönd van.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
