Nem a mobiltelefonok miatt rossz a diákok magatartása az angliai iskolákban
A megkérdezett tanárok 73 százaléka szerint a diákok rossz magatartása a Covid-19 miatti korlátozások okozta gyenge szociális készségek eredménye.
Magyarországon az oktatási intézmények különbözően viszonyulnak ahhoz, hogy a diákok mikor és hogyan használhatják a telefonjukat az iskolában. Van, ahol képernyő-ellenőrzést tartanak, máshol pedig fülest is kérnek, hogy rajzórán hallgathasson zenét a tanuló.
Október elején jelentette be Gillian Keegan oktatási miniszter, hogy Anglia-szerte betiltják a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Mivel a döntésről Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár is beszámolt közösségi oldalán, ezért az Index megkérdezte, hogy terveznek-e Magyaroszágon hasonló intézkedést.
A mobiltelefon a mindennapi élet szerves része, és ez alól az iskolai környezet sem kivétel
– írta a Belügyminisztérium, amelynek válaszából kiderült, hogy ugyan a mobil elektronikai eszközök negatívan befolyásolhatják a gyermekek társas és szociális viszonyait, vagy káros hatással lehetnek verbális kommunikációjukra, ”de "olyan kutatások, vélemények is napvilágot láttak, hogy bizonyos »mobiletikett« ismeretével és használatával ugyanezek hasznos, a tanulást segítő, színesítő eszközei lehetnek az oktatásnak”.
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) jelentése szerint a túlzott telefonhasználat összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, sőt, a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van, ezért a szervezet szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból. Az UNESCO becslései szerint minden hatodik országban korlátozzák a mobiltelefonok használatát az oktatási intézményekben. Franciaország 2018-ban vezette be ezt az intézkedést, amit azóta már Romániában, Olaszországban és Finnországban is alkalmaznak.
Alsóban szigorúbbak
A magyar általános-és középiskolákban nincsen egységes szabály: minden intézmény a házirendjében saját maga dönt arról, hogy engedélyezi, tiltja vagy valamilyen szinten korlátozza a diákok mobiltelefon-használatát. A Szülői Hang oldalán közzétett felhívásunkra közel nyolcvanan reagáltak. A válaszokból kiderült, hogy nagy különbség van általános és középiskola között. Az előbbi intézmények általában szigorúbbak. Sok helyen - főleg alsóban - tilos a diákoknak telefont vinni az iskolába. Ha egy kicsit engedékenyebb a házirend, a gyereknek - egy-egy kivételes esetet leszámítva - még tanítás előtt le kell adnia a mobilját.
Általános iskolában reggel le kell adni a diákoknak a telefont, de tanítás után visszakapják. Néha előfordul, hogy engedéllyel visszakaphatják a tanórán. Ekkor telefonnal végezhető feladatot kapnak, például angolórán online szótárhasználat, információkeresés, stb.
– írta Gabriella, aki azt is hozzátette, hogy amikor a diákok befejezték a munkát, kiteszik a telefont, amit utána a szünetben újra leadnak.
Tímea is hasonlókat tapasztalt. Náluk általános iskola felső tagozatán azt kérték, ha nem muszáj, ne vigyen a tanuló telefont az iskolába. Mégis sok szülő ragaszkodik a mobilhoz, hogy a gyerek tudjon szólni, ha például nem tud hazamenni időben vagy bármi baj éri.
Ha mégis beviszik, ki kell kapcsolniuk. Szórakozás céljára nem vehetik elő egész nap
– tette hozzá Tímea.
Van olyan iskola, ahol a kikapcsolást is ellenőrzik. Ha valaki lebukik a képernyőpróbán, akkor először csak egy ejnye-bejnyét kap, viszont ha ez újra megtörténik, akkor a telefont elveszik tőle, és csak a szülőnek adják vissza.
Addig legalább csönd van
Egyes intézmények nem ennyire szigorúak, és szünetben engedélyezik a telefonozást, amelynek azonban nem várt következményei lehetnek.
A hatodikos nagylányom teljesen ki van akadva, hogy szünetben, szabadfoglalkozás alatt nem tud semmit csinálni senkivel, mert mindenki a telefonját nyomogatja... TikTok-videókat gyártanak a suliban, el se mozdulnak a közösségi médiától...
– jegyezte meg Katalin.
A válaszok azt tükrözték, hogy a mobiltelefonok tekintetében a középiskolák a legengedékenyebbek, de a szabályokat ebben az esetben is be kell tartaniuk a diákoknak.
„Gimiben tanítok, sokszor használjuk a feladatokhoz is. Ha akkor nyomogatják, amikor nem kellene, akkor szólok, második figyelmeztetésre elveszem” – írta kérdésünkre egy pedagógus.
Akad olyan iskola, ahol fülhallgatót is kérnek, hogy a diák rajzórán alkotás közben tudjon zenét vagy hangoskönyvet hallgatni. Sőt, van arra is példa, hogy ha helyettesít egy tanár, akkor engedi órán is telefonozni a diákokat, hogy „el tudják magukat foglalni”, mert addig is legalább csönd van.
A megkérdezett tanárok 73 százaléka szerint a diákok rossz magatartása a Covid-19 miatti korlátozások okozta gyenge szociális készségek eredménye.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.