A tiltakozások után bővítik a tanárok jogait Dél-Koreában
Négy törvényjavaslatot fogadtak el Dél-Koreában a tanárok munkakörülményeinek javítása érdekében.
A megkérdezett tanárok 73 százaléka szerint a diákok rossz magatartása a Covid-19 miatti korlátozások okozta gyenge szociális készségek eredménye.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, múlt héten hétfőn a brit oktatási miniszter a telefonok teljes körű betiltását indítványozta az angliai iskolákban a diákok magatartásának javítása érdekében. A NASUWT – The Teachers’ Union azonban úgy gondolja, hogy ezzel a tiltással a kormány nem oldja meg a valós problémát.
A NASUWT szeptemberben közzétett felmérése szerint a tanárok 73 százaléka gondolja úgy, hogy a diákok rossz magatartása a COVID-19 korlátozásait követő gyenge szociális készségek eredménye. A viselkedést vizsgáló kutatásban az Egyesült Királyság több mint 6500 tanárának válaszait elemezték.
A válaszadók mintegy fele a megfelelő politika és eljárások hiányát (53%), valamint a tanulók rossz mentális egészségi állapotát (51%) állapította meg.
A diákok viselkedése a tanárokkal szemben
A tanulmány adatai alapján az elmúlt 12 hónapban a tanárok 37%-át érte fizikai bántalmazás vagy erőszak. A legtöbben (90%) tapasztaltak szóbeli bántalmazást, kibeszélést (97%), vagy visszabeszélést (81%) a diákok oldaláról. A felmérésben résztvevő tanárok 14%-át a tanulók megütötték, 11%-át megrúgták, 39%-át meglökték és 6%-át pedig leköpték.
A fizikai vagy verbális bántalmazás legvalószínűbb korcsoportja a 12-14 éves korosztály, amelyet a válaszadók 72%-a azonosított. A 15-16 éves korosztály volt a második legvalószínűbb, amit több mint a tanárok fele (60%) választott.
A fő probléma a tanárok támogatásának hiányával van
A felmérésből az látható, hogy az előbb említett eseteket sok esetben nem kezelik megfelelően az intézmények. Amikor a tanárok jelentették az őket ért atrocitásokat, a válaszadók csak 15%-a állította azt, hogy az iskola minden esetben megfelelően kezelte a helyzetet és támogatást nyújtott az érintetteknek.
Amikor a tanuló magatartásával kapcsolatos problémáját az adott tanár a vezetők elé vitte, a megkérdezettek mindössze 5%-a tapasztalta, hogy minden esetben foglalkoztak az üggyel és annak folyamatáról is tájékoztatták őket. 20% állította, hogy az intézmény csak általában tett lépéseket az üggyekkel kapcsolatban. A legtöbb esetben – 36% és 32% - viszont csak néha, vagy nagyon ritkán kaptak támogatást. 6% esetében azonban sosem történt segítségnyújtás.
A pedagógusok 45 százaléka érezte úgy, hogy a tantermekben tapasztalt rossz magatartás miatt őket hibáztatják. További szintén 45% állította, hogy az intézményekben az a kultúra alakult ki, miszerint a tanulók rossz viselkedését a munka részének tartják, és a tanároknak ezért számítaniuk kell a tanulők erőszakos viselkedésére.
A válaszadók közel háromnegyede nem érzi úgy, hogy rendelkezne a megfelelő erőforrásokkal, támogatással és a tudással ahhoz, hogy kielégítse az általa tanított tanulók viselkedési szükségleteit.
Négy törvényjavaslatot fogadtak el Dél-Koreában a tanárok munkakörülményeinek javítása érdekében.
Szólások és közmondások, rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak, törtek és mértékegység-átváltások – többek között ezeket a témákat is érdemes lesz átnézni a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő negyedikeseknek.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
A Helsinki Bizottság szerint az elmúlt évek gyakorlatához képest szokatlan módon járt el a nyomozó hatóság, amikor az ügyben a józan eszére hallgatott, és megszüntette a nyomozást.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.