„Ez a pályáztatás és véleményezési eljárás csak áldemokrácia” – teljesen kizárták a tankerületi dolgozókat az igazgatói pályázatok véleményezéséből

A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.

A Népszabadsághoz eljutott a Klebelsberg Központ (KK) polgármestereknek címzett levele, amely szerint a tankerület munkatársai sem közvetlenül, sem közvetetten nem vonódhattak be a tankerületi igazgatói pályázatok véleményezésésbe, és a véleményezési folyamatba sem tekinthettek be. A lap kérdésére a KK megerősítette, hogy a tankerületi központok dolgozóinak valóban nem volt véleményezési lehetősége.

A levélben ezt a „pártatlan és független véleményezés biztosításával” magyarázták, a polgármestereknek pedig lényegében megtiltották, hogy a pályázatok véleményezéséhez az érintett tankerületektől és azok dolgozóitól „közreműködést kérjenek”. Arra is figyelmeztették a polgármestereket, hogy a pályázatok véleményezésére kizárólag ők jogosultak, más személyeket vagy szervezeteket nem vonhatnak be a folyamatba.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és Gödöllő polgármestere a lapnak megerősítette, hogy az eljárás valóban így zajlott. Ő maga nem is vállalta a feladatot, megköszönte a lehetőséget, és visszaküldte a dokumentumokat a KK-nak. Szerinte ahhoz, hogy polgármesterként hitelesen képviselhesse az önkormányzat véleményét, a képviselő-testületnek is meg kellett volna hallgatnia a pályázókat, majd szavaznia kellett volna arról, melyiküket támogassák.

„Erre nem volt lehetőség, ahogy szakértők vagy az érintettek bevonására sem. Így hogy mondjak véleményt? Arról nem is beszélve, hogy nem minden polgármester pedagógus vagy oktatási szakértő. Ez a pályáztatás és véleményezési eljárás ebben a formában csak áldemokrácia”

– mondta.

Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Kiss László szintén bírálta az eljárást, szerinte átláthatatlan volt a véleményezés és a döntési folyamat, és azt sem tudni, hogy a nyertes pályázók kiválasztásánál mennyire vették figyelembe az iskolák és a polgármesterek véleményét. Kiss ezért korábban közérdekű adatigénylést nyújtott be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz, amelyben tájékoztatást kért a pályázati és döntési szempontokról.

„Nem írtak elő sem pedagógus végzettséget, sem közoktatási szakvizsgát. Ha egy iskolaigazgatónak kell pedagógus végzettség, egy tankerületi igazgatónak miért nem kell?” – nyilatkozta a Népszabadságnak, utalva arra, hogy vannak olyan újonnan kinevezett tankerületi vezetők, akik nem is a közoktatásból érkeztek.

A kiválasztási folyamat kapcsán az OGYM a lapnak elmondta: a tankerületi vezetők személyére a KK tett javaslatot az oktatási miniszternek, majd ezt mérlegelve Lannert Judit nevezte ki az új tankerületi igazgatókat. A KK csupán annyit közölt, hogy „a véleményezés a döntés előkészítését szolgálta, a pályázatokról az oktatási és gyermekügyi miniszter döntött”.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.