Így szerezhettek 10 pontot a fogalmazásra a központi írásbelin
Hoztunk néhány hasznos tippet.
Januárban írják a központi felvételit azok a negyedikesek és hatodikosok, akik nyolc-, illetve hatosztályos gimnáziumba szeretnének bekerülni, illetve azok a nyolcadikosok, akik olyan középiskolába jelentkeznek, ahol a vizsga a felvételi eljárás része.
Az Oktatási Hivatal november 16-ig közzéteszi azoknak az intézményeknek a listáját, ahol központi írásbelit szerveznek a hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumba készülőknek, illetve a leendő kilencedikeseknek. A diákok ezután eldönthetik, hol szeretnék megírni a vizsgát, erre december 1-jéig lehet jelentkezni elektronikusan, szülői ügyfélkapus azonosítással, vagy papíralapon, a postai feladás határidejéig.
| 2027-ben felvételizel középiskolába? Lépj be az Eduline Középiskolai felvételi 2027 – minden fontos csoport infó egy helyen csoportjába, hogy elsőként értesülj a legfrissebb felvételi hírekről, ponthatárokról és hasznos tippekről. |
A központi írásbelikre magyarból és matekból 2027. január 23-án 10 órakor kerül sor. A vizsgalapok 10-10 feladatot tartalmaznak, amelyekre tárgyanként 50 pontot lehet kapni, a vizsgára részenként 45 perc áll rendelkezésre. A matematikai feladatlapnál lehet használni vonalzót, körzőt és szögmérőt használni, számológépet azonban nem, a magyar feladatsornál pedig semmilyen segédeszköz, így szótár sem lehet a diákoknál.
| Elindult az Eduline középiskolai felvételi hírlevele, és ha itt feliratkoztok, akkor első kézből értesülhettek a legfontosabb határidőkről, teendőkről, tanulási tippekről teljesen ingyen. |
Alább összeszedtük, hogy a nyolcosztályos gimnáziumba való jelentkezéshez milyen témaköröket kell ismernie egy negyedikesnek!
Magyar
- népmesék, műmesék
- versek, népköltészeti alkotások
- család, iskola
- évszakok, ünnepkörök, hagyományok
- állatok, növények, emberek
- önálló írásbeli fogalmazás, elbeszélés, mese alkotása
- címadás, megfelelő szóhasználat, szóismétlés kerülése, koherencia, időrend érzékeltetése, bekezdésekre tagolás – előzmény, esemény, következmény –, lényeges gondolatok megfogalmazása
- szépirodalmi és dokumentum típusú szövegekhez kapcsolódó szövegértési feladatok
- gondolatok, információk értelmezése, szövegszerkezet vizsgálata, értékelése, hasonlóságok és különbségek felismerése különböző irodalmi közlésformákban, művészi eszközök, irodalmi motívumok felismerése, szerkezeti jellemzők, tér-idő változásainak felismerése, következtetések
- helyesírás
- a cselekvést, történést kifejező szavak idejének írásmódja, magán- és mássalhangzók hosszúságának jelölése, j hang jelölése, a mondat helyesírása, személy-, állat-, egytagú földrajzi nevek, a „tj”, „lj”, „dj”, „nj”, „dt”, „ts” betűkapcsolatból származó összeolvadást vagy hasonulást tartalmazó szavak, a tulajdonságot kifejező szavak fokozott alakjainak írása
- hangalak és jelentés
- rokon értelmű, ellentétes jelentésű, egyjelentésű szavak
- betűrend – azonos és különböző betűkkel kezdődő szavak betűrendbe sorolása, a megismert szabályok alkalmazása, elválasztás
- állandósult szókapcsolatok
- szólás, közmondás
- összetett szavak felismerése, alkotása
- az élőlények, tárgyak, gondolati dolgok, a tulajdonságot kifejező szavak és azok fokozott alakjainak, valamint a mennyiségeket kifejező szavak és azok fokozott alakjainak felismerése, csoportosítása szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szövegben
- cselekvést, történést kifejező szavak felismerése, a múltban, jelenben és jövőben zajló cselekvések, történések megkülönböztetése
- mondatvégi írásjelek helyes használata
- pont, kérdőjel, felkiáltójel
Matematika
- természetes számok 10 000-es számkörben
- számok képzése és helyi érték szerinti bontása, helyi, alaki és valódi érték fogalmának ismerete
- számok helye a számegyenesen: számszomszédok, számok tízesre, százasra, ezresre kerekítése
- természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása, a „több”, „kevesebb”, „ugyanannyi” fogalmak, és jelölésük (>, <, =) ismerete
- kétjegyűek összeadása és kivonása, kerek tízesek szorzása és osztása egyjegyűvel
- írásbeli összeadás, kivonás, szorzás egy- és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval
- műveletek közötti kapcsolatok: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, zárójel használata
- hiányos művelet és műveletsorok megoldása az eredmény ismeretében a művelet megfordításával
- szöveges feladat értelmezése, megjelenítése, leírása számokkal
- szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása
- a törtrészek értelmezése, egységtörtek többszörösei
- negatív számok a mindennapi életben
- relációk a mindennapi életben, ezek kifejezése nyilakkal
- sorozatok néhány hiányzó vagy megadott sorszámú elemének kiszámítása
- sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal
- adott szabályú sorozat folytatása
- sorozat szabályának felismerése, összefüggések az egyszerű sorozatok elemei között.
- táblázatok értelmezése, kapcsolatok táblázat adatai között, fadiagram, ágrajz használata.
- adatok lejegyzése, táblázatba rendezése
- egyszerű diagramról adatok, összefüggések leolvasása
- egyszerű diagramok készítése
- testek egyszerű geometriai tulajdonságai
- alakzatok kerületének kiszámítása
- alakzatok területének számítása alkalmi egységgel való lefedéssel, darabolással
- tengelyes tükrözés (pl.: alakzatok tükörképének keresése, alakzatokban tükörtengely keresése), nagyítás, kicsinyítés
- mérések alkalmi egységekkel, egység és mérőszám kapcsolata
- átváltások szomszédos mértékegységek között
- a mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban
- mérés az egységek többszöröseivel
- a „biztos”, a „lehetséges, de nem biztos” és a „lehetetlen” értelmezése
- összeszámlálási (kombinatorikai) feladatok megoldása, az összes eset felírásával
- gyakoriságok, véletlen események előfordulásának vizsgálata, ábrázolása
- matematikai szaknyelv használata (például a következő kifejezések használata: és, vagy, minden, van olyan, tagadás), igaz, hamis állítások, egyszerű következtetések
- szöveges feladatok megoldása következtetéssel, visszafelé gondolkodással, egy-két lépéses alapműveletekkel leírható matematikai modell segítségével
- adatok különböző típusainak felismerése (pl. felesleges adat)
- halmazok: két halmazból álló Venn-diagram értelmezése, két halmaz közös része, logikai „és”, logikai „nem” helyes használata
- tájékozódás négyzethálón, térképen
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a 2027-es feladatlapok témaköreikben, szemléletükben és szerkezetükben sem térnek el lényegesen a korábbi évek feladatsoraitól, a felkészüléshez ezért érdemes az előző évek felvételi feladatait is megoldani.
