Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, komoly felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az oviKRÉTA rendszerében egy látszólag 229 kérdésből álló gyermekfejlődési kérdőív jelent meg. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium később közölte, hogy informatikai számozási hiba történt, a 229 kérdés ugyanis valamennyi óvodai korcsoport kérdéseit tartalmazza, egy-egy gyerek esetében azonban csak az életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő kérdéscsoportot kell kitölteni.

A kérdőívet átmenetileg elérhetetlenné tették, majd az átszámozott változatot november 10-től ismét elérhetővé tették az óvodapedagógusok számára. A minisztérium korábbi tájékoztatása szerint az előzetes bemérések alapján a kérdőív kitöltése gyerekenként átlagosan 27 percet vesz igénybe.

Egyszerűbb és gyorsabb kitöltést ígérnek

Kereki Judit, a minisztérium kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkára a pedagógusoknak elküldött levelében további egyszerűsítésekről számolt be. A tervek szerint az ismételt, félévenkénti kitöltések során a rendszer automatikusan beemelné a korábbi válaszokat, így az óvodapedagógusoknak már csak a gyerek fejlődésében bekövetkezett változásokat kellene rögzíteniük.

Emellett egy úgynevezett „nyomon követő rövid kérdőív” bevezetését is tervezik, amellyel a fejlődésben bekövetkező változásokat jóval kevesebb kérdés segítségével lehetne mérni.

Az ismételt, féléves kitöltések során jelentős időmegtakarítás érhető majd el a korábbi válaszok automatikus beemelésével: ebben az esetben csak a gyermek fejlődésében bekövetkezett változásokat kell majd rögzíteni, ami nagymértékben leegyszerűsíti az adminisztrációt.

A rövidített kérdőív bevezetésére várhatóan a 2026/2027-es nevelési év második félévétől kerülhet sor. A könnyítésekre azért is lehet szükség, mert bár a minisztérium szerint egy gyerek értékelése átlagosan 27 perc alatt elvégezhető, ez egy 22 fős óvodai csoport esetében így is közel tízórányi adminisztrációs munkát jelenthet egy-egy félévben.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a minisztérium azt is tervezi, hogy az óvodapedagógusok a jövőben közvetlenül az oviKRÉTA felületén rögzíthessék a kérdőívvel kapcsolatos véleményüket és szakmai javaslataikat. A kérdőívvel kapcsolatban a PDSZ is jelezte, hogy véleményt kíván megfogalmazni.

Közben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület is újabb közleményt adott ki, amelyben pontosította korábbi álláspontját. Korábban még azt közölték, hogy a rendszerben egy jóváhagyás előtti munkaanyag jelent meg, és a hivatalos tervezetet a tagság, valamint a gyakorló óvodapedagógusok bevonásával kívánják szakmailag véleményezni. Az államtitkársággal folytatott egyeztetések után azonban az egyesület megerősítette, hogy nem egy újonnan készülő módszertani tervezetről, hanem egy korábban már kidolgozott, bemért és validált mérőeszközről van szó. A Gyermekfejlődési kérdőívet 2017 és 2021 között több száz gyakorló óvodapedagógus részvételével fejlesztették ki, majd 2024–2025-ben újravalidálták és online formára adaptálták. Ezért úgy fogalmaztak, hogy „a kérdéssor tartalmi, utólagos szakmai véleményezésére már nem kerül sor”.

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.