Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Egy óvodapedagógus Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet az OviKRÉTA felületén megjelent új gyerekfejlődési kérdőívre. A pedagógus arról írt, hogy a 229 kérdés gyerekenkénti megválaszolása rendkívüli adminisztrációs terhet jelentene. Saját, 22 fős csoportjában ez összesen 5038 kérdést jelentett volna, ami – kérdésenként mindössze 30 másodperccel számolva – közel 42 órányi munkát igényelne.
A bejegyzés szerzője többek között azt kifogásolta, hogy az óvodapedagógusoknak a gyerekek ellátása, a mindennapi nevelési feladatok és a már meglévő dokumentációs kötelezettségek mellett kellene időt találniuk egy ilyen terjedelmű kérdőív kitöltésére. Felvetette azt is, hogy a digitalizáció célja elvileg az adminisztráció csökkentése lenne, nem pedig újabb feladatok bevezetése.
A Magyar Óvodapedagógiai Egyesülethez fordultunk, hogy megtudjuk, mi a kérdőív célja, kapcsolódik-e az iskolaérettség megállapításához, kötelező-e a kitöltése, illetve milyen szakmai álláspontot képviselnek az új adminisztrációs feladattal kapcsolatban.
Az Egyesület válaszából kiderült, hogy a pedagógusoktól és szakmai körökből érkező jelzések nyomán maguk is az illetékes államtitkársághoz fordultak.
A tárcától kapott tájékoztatás szerint a rendszerben egy nem végleges, ebben a formában bevezetésre nem kerülő munkaanyag vált átmenetileg láthatóvá, amelyet időközben inaktiváltak a felületen
– írta lapunknak Bíró Gyula, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület szóvivője. Ez azt jelenti, hogy az óvodapedagógusoknak jelenleg nem kell kitölteniük a 229 kérdéses dokumentumot, és kitöltési határidő sincs érvényben.
Arról ugyanakkor egyelőre nincs részletes információ, hogy pontosan milyen céllal készült a kérdőív, milyen módszertani szempontok alapján állították össze, hogyan használnák fel az adatokat, illetve kapcsolódna-e az iskolaérettség megállapításához. Az Egyesület tájékoztatása szerint a tervezetet még nem bocsátották hivatalos szakmai egyeztetésre.
A szakmai szervezet egyértelműen jelezte, hogy egy ilyen terjedelmű kérdőív aránytalan terhet jelentene az óvodapedagógusoknak. „Egy gyerekenként 229 szempontból álló dokumentáció kitöltése – a hazai átlagos csoportlétszámokat figyelembe véve – álláspontunk szerint aránytalanul nagy adminisztratív többletterhet róna a kollégákra, és a közvetlen pedagógiai munkától, a gyerekekkel töltött minőségi időtől vonna el erőforrást” – fogalmazott a szóvivő.
Az Egyesület ezért megnyugtatónak tartja az államtitkárság visszajelzését, miszerint a dokumentum ebben a formában nem kerül bevezetésre. Hozzátették, hogy amint megkapják a hivatalos tervezetet szakmai véleményezésre, a tagságukkal és a gyakorló óvodapedagógusokkal együttműködve áttekintik azt, és észrevételeiket továbbítják a döntéshozóknak. Ennek során kiemelt szempont lesz a szakmai megalapozottság, valamint az óvodapedagógusok munkaidejének és terhelhetőségének védelme.
A szabad játék elsődlegessége, a digitális nevelés, a rugalmas iskolakezdés és a neurodiverzitás is szóba került az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának megújításáról tartott szakmai egyeztetésen. A részt vevő óvodapedagógusok a délutáni foglalkozások jövőjéről, valamint az új szakmai elvek megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételekről is kérdeztek.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Kapa Mátyás Péter éppen azokkal a tanárokkal kerül munkáltatói kapcsolatba, akiknek az érdekeivel szemben korábban jogi képviseletet látott el. November 5-től Kapa Mátyás Péter vezeti a Dunakeszi Tankerületi Központot, amelyet korábban két, pedagógusok által indított jogvitában is képviselt.
Sinka Edit, a központ elnöke szerint luxus lenne továbbra is úgy jelentős forrásokat fordítani oktatásfejlesztésre, hogy nem ismerik a programok tényleges eredményességét.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Új összetételben működik tovább a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa, amely a fiatalokat érintő kormányzati javaslatokról is véleményt mondhat. A testületben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mellett az Országos Diáktanács is állandó képviseletet kap.
A maximális szerezhető pont mindenhol egységesen 100, a számítás módjáról azonban az egyetemek döntenek.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
Azoknak a tanároknak, akik a 2026/2027-es tanévre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tartalmi megújító vagy gyakornoki képzését választották, ismét dönteniük kell a továbbképzésükről.
