Ítélet született Strasbourgban: a magyar állam jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A rendőrség kimondta, hogy nem követett el bűncselekményt a tanár, aki a választási kampány idején folyóírással firkált össze Fideszt támogató, állami pénzen kihelyezett gyűlöletplakátokat – írta meg a Telex.
Rongálás vétsége miatt indítottak büntetőeljárást a tanár ellen, aki korábban már megrongált, gyűlöletkeltő plakátok fehér részeire írkált feliratokat, többek között ilyeneket:
„Boldog és szabad szeretnék lenni, szeretet, elfogadás, egyenlő jogok – uncsi, szomorú :(”; „Én csak élni szeretnék légyszi… ne gyűlölj, szeress”; „Love is stronger than hate”; „kormányváltást!!!!”; „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”; „kormányváltás vége fidesz nem bírjuk :(”
A pedagógust képviselő Magyar Helsinki Bizottság az ügyészségnél támadta meg a rendőrségi gyanúsítást. A szervezet szerint valójában nem történt rongálás, hiszen a tanár már eleve sérült plakátokra firkált, amit a rendőrség is megállapított. A tulajdonosnak egyébként is le kellett volna cserélni a plakátokat, vagyis a tanárnő értékkel nem bíró papírhulladékra firkált. A rendőrség szerint nem bizonyítható, hogy az egyetlen meg nem rongált plakátot a pedagógus írta át, ezért megszüntette az eljárást.
A Kúria még 2022-ben elfogadott egy jogegységi határozatot, miszerint a plakátfirkálást bűncselekménynek kell tekinteni, függetlenül a firka tartalmától és a kár értékétől – az utóbbi években emiatt számos érintett ellen indult büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság ugyan nemrég alkotmányellenesnek minősítette az értelmezést, a rendőrség már a döntés előtt megszüntette a pedagógus elleni nyomozást. A Helsinki Bizottság éppen ezért szokatlannak nevezte a nyomozóhatóság eljárását, amelyben a „józan eszére hallgatott”.
