Pedagógus ellen indult eljárás propagandaplakátok átírása miatt

Egy tanárnő békés üzeneteket írt már megrongált politikai plakátokra – az ügy büntetőeljárásig jutott.

Büntetőeljárást indított a rendőrség egy pedagógus ellen, aki a gyanú szerint megrongált politikai plakátokat azzal, hogy közéleti üzeneteket írt rájuk – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság. A tanárnő hat olyan gyűlölet- és rettegést keltő plakáton helyezett el feliratokat, amelyeket korábban már ismeretlenek megrongáltak.

Az érintett felületekre többek között ilyen üzeneteket írt a pedagógus: „Boldog és szabad szeretnék lenni, szeretet, elfogadás, egyenlő jogok – uncsi, szomorú :(”; „Én csak élni szeretnék légyszi… ne gyűlölj, szeress”; „Love is stronger than hate”; „kormányváltást!!!!”; „tényleg szar az élet!!! miattatok :(”; „kormányváltás vége fidesz nem bírjuk :(”

A Telex szerint az eset februárban történt, melyet követően rendőrség elfogta a nőt, lefoglalta a telefonját, majd rongálás gyanújával eljárást indított ellene.

Az ügy jogi megítélése azonban vitatott. Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság ügyvédje szerint nem történt tényleges rongálás, mivel a plakátok már sérültek voltak, így a cselekmény nem okozott újabb kárt. Ezzel az érveléssel támadták meg a gyanúsítást az ügyészségen.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.