Gyurkó Szilvi gyermekjogi szakértő az ATV Start műsorában beszélt arról, hogy a kampányidőszak a gyerekekre is erőteljes hatással van, hiszen ugyanazokban a terekben mozognak – az utcán, az online felületeken vagy akár az iskolában –, mint a felnőttek, akiknek ezek az üzenetek szólnak.
A gyerekek is “fogyasztják" a kampányidőszak tartalmait - még ha nem is számítanak a kampány elsődleges célcsoportjának.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója arról is beszámolt, hogy egyre több jelzés érkezik hozzájuk olyan esetekről, melyben a gyerekek már az iskolában is politikai pártokhoz kötik egymást, és ezzel csúfolják a társaikat.
Hangsúlyozta, hogy a gyerekek védelméhez sokrétű és tudatos figyelemre van szükség. Alapvető üzenetük, hogy a gyerekeknek joguk van megérteni, mi történik körülöttük, ugyanakkor joguk van ahhoz is, hogy kimaradjanak belőle. A kampányok által kiváltott erős érzelmek – a szorongás, a düh vagy a félelem – akkor is hatnak rájuk, ha magát a konkrét politikai tartalmat még nem értik.
A Hintalovon tájékoztatása szerint a kampányidőszak többféle módon is sérülékennyé teheti a gyerekeket:
könnyen olyan helyzetekbe kerülhetnek, ahol a felnőttek érdekei felülírják az ő jogaikat,
a gyerekek közösségeiben (osztály, baráti kör) megjelenhet a politikai megosztottság, ami konfliktusokat vagy kirekesztést okozhat,
a kampány vizuális és érzelmi intenzitása szorongást, bizonytalanságot vagy lojalitáskonfliktust okozhat,
az óvodákban és iskolákban megjelenő politikai tartalmak sérthetik a gyerekek magánélethez és biztonsághoz való jogát.
A szakember szerint a felnőttek feladat segíteni nekik eligazodni ezekben a helyzetekben. Érthetően kell elmagyarázni a gyerekeknek, miről van szó, és emellett fontos teret is adni nekik, hogy elmondhassák, mit éreznek. Gyurkó azt is kiemelte, hogy ez ne egyszeri beszélgetés legyen, hanem egy folyamatos odafigyelés és támogatás része. Ha egy gyerek videóval, plakáttal vagy bármilyen kampányüzenettel találkozik, a szülő felelőssége, hogy segítsen neki a látottak feldolgozásában.
„A gyerekek nem kampányeszközök. Joguk van ahhoz, hogy a politikai küzdelmek ne használják fel őket, és hogy a felnőttek megvédjék őket a túlzott feszültségtől, a manipulatív üzenetektől és a rájuk nehezedő elvárásoktól.” – írja a szervezet. Azért, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek otthon, az óvodákban, az iskolákban és a köztereken is a Hintalovon egy új oldalt hozott létre. Itt a szülőknek, a médiának és a politikusoknak is kínálnak könnyen használható tartalmakat.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
