Gyurkó Szilvi gyermekjogi szakértő az ATV Start műsorában beszélt arról, hogy a kampányidőszak a gyerekekre is erőteljes hatással van, hiszen ugyanazokban a terekben mozognak – az utcán, az online felületeken vagy akár az iskolában –, mint a felnőttek, akiknek ezek az üzenetek szólnak.
A gyerekek is “fogyasztják" a kampányidőszak tartalmait - még ha nem is számítanak a kampány elsődleges célcsoportjának.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója arról is beszámolt, hogy egyre több jelzés érkezik hozzájuk olyan esetekről, melyben a gyerekek már az iskolában is politikai pártokhoz kötik egymást, és ezzel csúfolják a társaikat.
Hangsúlyozta, hogy a gyerekek védelméhez sokrétű és tudatos figyelemre van szükség. Alapvető üzenetük, hogy a gyerekeknek joguk van megérteni, mi történik körülöttük, ugyanakkor joguk van ahhoz is, hogy kimaradjanak belőle. A kampányok által kiváltott erős érzelmek – a szorongás, a düh vagy a félelem – akkor is hatnak rájuk, ha magát a konkrét politikai tartalmat még nem értik.
A Hintalovon tájékoztatása szerint a kampányidőszak többféle módon is sérülékennyé teheti a gyerekeket:
könnyen olyan helyzetekbe kerülhetnek, ahol a felnőttek érdekei felülírják az ő jogaikat,
a gyerekek közösségeiben (osztály, baráti kör) megjelenhet a politikai megosztottság, ami konfliktusokat vagy kirekesztést okozhat,
a kampány vizuális és érzelmi intenzitása szorongást, bizonytalanságot vagy lojalitáskonfliktust okozhat,
az óvodákban és iskolákban megjelenő politikai tartalmak sérthetik a gyerekek magánélethez és biztonsághoz való jogát.
A szakember szerint a felnőttek feladat segíteni nekik eligazodni ezekben a helyzetekben. Érthetően kell elmagyarázni a gyerekeknek, miről van szó, és emellett fontos teret is adni nekik, hogy elmondhassák, mit éreznek. Gyurkó azt is kiemelte, hogy ez ne egyszeri beszélgetés legyen, hanem egy folyamatos odafigyelés és támogatás része. Ha egy gyerek videóval, plakáttal vagy bármilyen kampányüzenettel találkozik, a szülő felelőssége, hogy segítsen neki a látottak feldolgozásában.
„A gyerekek nem kampányeszközök. Joguk van ahhoz, hogy a politikai küzdelmek ne használják fel őket, és hogy a felnőttek megvédjék őket a túlzott feszültségtől, a manipulatív üzenetektől és a rájuk nehezedő elvárásoktól.” – írja a szervezet. Azért, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek otthon, az óvodákban, az iskolákban és a köztereken is a Hintalovon egy új oldalt hozott létre. Itt a szülőknek, a médiának és a politikusoknak is kínálnak könnyen használható tartalmakat.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
