Gyurkó Szilvi gyermekjogi szakértő az ATV Start műsorában beszélt arról, hogy a kampányidőszak a gyerekekre is erőteljes hatással van, hiszen ugyanazokban a terekben mozognak – az utcán, az online felületeken vagy akár az iskolában –, mint a felnőttek, akiknek ezek az üzenetek szólnak.
A gyerekek is “fogyasztják" a kampányidőszak tartalmait - még ha nem is számítanak a kampány elsődleges célcsoportjának.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója arról is beszámolt, hogy egyre több jelzés érkezik hozzájuk olyan esetekről, melyben a gyerekek már az iskolában is politikai pártokhoz kötik egymást, és ezzel csúfolják a társaikat.
Hangsúlyozta, hogy a gyerekek védelméhez sokrétű és tudatos figyelemre van szükség. Alapvető üzenetük, hogy a gyerekeknek joguk van megérteni, mi történik körülöttük, ugyanakkor joguk van ahhoz is, hogy kimaradjanak belőle. A kampányok által kiváltott erős érzelmek – a szorongás, a düh vagy a félelem – akkor is hatnak rájuk, ha magát a konkrét politikai tartalmat még nem értik.
A Hintalovon tájékoztatása szerint a kampányidőszak többféle módon is sérülékennyé teheti a gyerekeket:
könnyen olyan helyzetekbe kerülhetnek, ahol a felnőttek érdekei felülírják az ő jogaikat,
a gyerekek közösségeiben (osztály, baráti kör) megjelenhet a politikai megosztottság, ami konfliktusokat vagy kirekesztést okozhat,
a kampány vizuális és érzelmi intenzitása szorongást, bizonytalanságot vagy lojalitáskonfliktust okozhat,
az óvodákban és iskolákban megjelenő politikai tartalmak sérthetik a gyerekek magánélethez és biztonsághoz való jogát.
A szakember szerint a felnőttek feladat segíteni nekik eligazodni ezekben a helyzetekben. Érthetően kell elmagyarázni a gyerekeknek, miről van szó, és emellett fontos teret is adni nekik, hogy elmondhassák, mit éreznek. Gyurkó azt is kiemelte, hogy ez ne egyszeri beszélgetés legyen, hanem egy folyamatos odafigyelés és támogatás része. Ha egy gyerek videóval, plakáttal vagy bármilyen kampányüzenettel találkozik, a szülő felelőssége, hogy segítsen neki a látottak feldolgozásában.
„A gyerekek nem kampányeszközök. Joguk van ahhoz, hogy a politikai küzdelmek ne használják fel őket, és hogy a felnőttek megvédjék őket a túlzott feszültségtől, a manipulatív üzenetektől és a rájuk nehezedő elvárásoktól.” – írja a szervezet. Azért, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek otthon, az óvodákban, az iskolákban és a köztereken is a Hintalovon egy új oldalt hozott létre. Itt a szülőknek, a médiának és a politikusoknak is kínálnak könnyen használható tartalmakat.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.