Hintalovon: a gyerekeknek joguk van kimaradni a kampányidőszakból

Bár az üzenetét nem érik, a kampányok reklámjai a gyerekekből is kiválthatnak olyan érzelmeket, mint a félelem vagy a szorongás.

Gyurkó Szilvi gyermekjogi szakértő az ATV Start műsorában beszélt arról, hogy a kampányidőszak a gyerekekre is erőteljes hatással van, hiszen ugyanazokban a terekben mozognak – az utcán, az online felületeken vagy akár az iskolában –, mint a felnőttek, akiknek ezek az üzenetek szólnak.

A gyerekek is “fogyasztják" a kampányidőszak tartalmait - még ha nem is számítanak a kampány elsődleges célcsoportjának. 

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója arról is beszámolt, hogy egyre több jelzés érkezik hozzájuk olyan esetekről, melyben a gyerekek már az iskolában is politikai pártokhoz kötik egymást, és ezzel csúfolják a társaikat.

Elege lett egy nagyapának abból, hogy az iskola mellett háborús plakát virít és megpróbálta leszedetni

Hangsúlyozta, hogy a gyerekek védelméhez sokrétű és tudatos figyelemre van szükség. Alapvető üzenetük, hogy a gyerekeknek joguk van megérteni, mi történik körülöttük, ugyanakkor joguk van ahhoz is, hogy kimaradjanak belőle. A kampányok által kiváltott erős érzelmek – a szorongás, a düh vagy a félelem – akkor is hatnak rájuk, ha magát a konkrét politikai tartalmat még nem értik.

A Hintalovon tájékoztatása szerint a kampányidőszak többféle módon is sérülékennyé teheti a gyerekeket:

  • könnyen olyan helyzetekbe kerülhetnek, ahol a felnőttek érdekei felülírják az ő jogaikat,

  • a gyerekek közösségeiben (osztály, baráti kör) megjelenhet a politikai megosztottság, ami konfliktusokat vagy kirekesztést okozhat, 

  • a kampány vizuális és érzelmi intenzitása szorongást, bizonytalanságot vagy lojalitáskonfliktust okozhat,

  • az óvodákban és iskolákban megjelenő politikai tartalmak sérthetik a gyerekek magánélethez és biztonsághoz való jogát.

A szakember szerint a felnőttek feladat segíteni nekik eligazodni ezekben a helyzetekben. Érthetően kell elmagyarázni a gyerekeknek, miről van szó, és emellett fontos teret is adni nekik, hogy elmondhassák, mit éreznek. Gyurkó azt is kiemelte, hogy ez ne egyszeri beszélgetés legyen, hanem egy folyamatos odafigyelés és támogatás része. Ha egy gyerek videóval, plakáttal vagy bármilyen kampányüzenettel találkozik, a szülő felelőssége, hogy segítsen neki a látottak feldolgozásában.

">

„A gyerekek nem kampányeszközök. Joguk van ahhoz, hogy a politikai küzdelmek ne használják fel őket, és hogy a felnőttek megvédjék őket a túlzott feszültségtől, a manipulatív üzenetektől és a rájuk nehezedő elvárásoktól.” – írja a szervezet. Azért, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek otthon, az óvodákban, az iskolákban és a köztereken is a Hintalovon egy új oldalt hozott létre. Itt a szülőknek, a médiának és a politikusoknak is kínálnak könnyen használható tartalmakat.

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.