Gyurkó Szilvi gyermekjogi szakértő az ATV Start műsorában beszélt arról, hogy a kampányidőszak a gyerekekre is erőteljes hatással van, hiszen ugyanazokban a terekben mozognak – az utcán, az online felületeken vagy akár az iskolában –, mint a felnőttek, akiknek ezek az üzenetek szólnak.
A gyerekek is “fogyasztják" a kampányidőszak tartalmait - még ha nem is számítanak a kampány elsődleges célcsoportjának.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója arról is beszámolt, hogy egyre több jelzés érkezik hozzájuk olyan esetekről, melyben a gyerekek már az iskolában is politikai pártokhoz kötik egymást, és ezzel csúfolják a társaikat.
Hangsúlyozta, hogy a gyerekek védelméhez sokrétű és tudatos figyelemre van szükség. Alapvető üzenetük, hogy a gyerekeknek joguk van megérteni, mi történik körülöttük, ugyanakkor joguk van ahhoz is, hogy kimaradjanak belőle. A kampányok által kiváltott erős érzelmek – a szorongás, a düh vagy a félelem – akkor is hatnak rájuk, ha magát a konkrét politikai tartalmat még nem értik.
A Hintalovon tájékoztatása szerint a kampányidőszak többféle módon is sérülékennyé teheti a gyerekeket:
könnyen olyan helyzetekbe kerülhetnek, ahol a felnőttek érdekei felülírják az ő jogaikat,
a gyerekek közösségeiben (osztály, baráti kör) megjelenhet a politikai megosztottság, ami konfliktusokat vagy kirekesztést okozhat,
a kampány vizuális és érzelmi intenzitása szorongást, bizonytalanságot vagy lojalitáskonfliktust okozhat,
az óvodákban és iskolákban megjelenő politikai tartalmak sérthetik a gyerekek magánélethez és biztonsághoz való jogát.
A szakember szerint a felnőttek feladat segíteni nekik eligazodni ezekben a helyzetekben. Érthetően kell elmagyarázni a gyerekeknek, miről van szó, és emellett fontos teret is adni nekik, hogy elmondhassák, mit éreznek. Gyurkó azt is kiemelte, hogy ez ne egyszeri beszélgetés legyen, hanem egy folyamatos odafigyelés és támogatás része. Ha egy gyerek videóval, plakáttal vagy bármilyen kampányüzenettel találkozik, a szülő felelőssége, hogy segítsen neki a látottak feldolgozásában.
„A gyerekek nem kampányeszközök. Joguk van ahhoz, hogy a politikai küzdelmek ne használják fel őket, és hogy a felnőttek megvédjék őket a túlzott feszültségtől, a manipulatív üzenetektől és a rájuk nehezedő elvárásoktól.” – írja a szervezet. Azért, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek otthon, az óvodákban, az iskolákban és a köztereken is a Hintalovon egy új oldalt hozott létre. Itt a szülőknek, a médiának és a politikusoknak is kínálnak könnyen használható tartalmakat.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
