Az elmúlt hónapokban országszerte komoly közfelháborodást váltott ki, hogy több településen - gyakran iskolák közvetlen közelében - jelentek meg olyan politikai hirdetések, amelyeket a gyerekek nap mint nap kénytelenek voltak látni.
„Mosonmagyaróváron nem kívánunk riogató, háborús jellegű politikai plakátokat látni a köztereken” – fogalmazott Facebook-oldalán Szabó Miklós, a város polgármestere. Bejegyzésében arról számolt be, hogy a közterületi hirdetésekre vonatkozó szerződések megújításakor új feltételeket határoztak meg, amelyek eredményeként eltűntek a kormány által kihelyezett háborús plakátok.
A polgármester tájékoztatása szerint az elmúlt napokban lekerültek a harckocsikat ábrázoló plakátok a város hirdetőfelületeiről. Mint írta, a cél továbbra is változatlan: kulturált, a városképhez méltó közterek kialakítása, valamint egy nyugodt, megosztottságtól mentes közhangulat megőrzése.
Nem ez az első alkalom, hogy a háborús propaganda plakátok eltávolítása komoly társadalmi visszhangot vált ki. Novemberben több településen is nagy felháborodást okozott, hogy iskolák közvetlen közelében jelentek meg ilyen jellegű hirdetések. Piliscsabán például az egyik általános iskola bejáratától mindössze néhány lépésre helyeztek ki háborús tematikájú plakátot, ami különösen a szülők körében váltott ki erős tiltakozást.
Hasonló lépésekről számolt be Újbuda önkormányzata is: a kerület novemberben rendeletmódosítást fogadott el annak érdekében, hogy jelentősen csökkentse az olyan politikai hirdetések számát, amelyekkel a gyerekek rendszeresen találkozhatnak, például iskolák és játszóterek közvetlen környezetében.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
