Mosonmagyaróvár közterületeiről is eltüntetik a háborús tematikájú plakátokat

Az elmúlt hónapokban országszerte komoly közfelháborodást váltott ki, hogy több településen - gyakran iskolák közvetlen közelében - jelentek meg olyan politikai hirdetések, amelyeket a gyerekek nap mint nap kénytelenek voltak látni.

„Mosonmagyaróváron nem kívánunk riogató, háborús jellegű politikai plakátokat látni a köztereken” – fogalmazott Facebook-oldalán Szabó Miklós, a város polgármestere. Bejegyzésében arról számolt be, hogy a közterületi hirdetésekre vonatkozó szerződések megújításakor új feltételeket határoztak meg, amelyek eredményeként eltűntek a kormány által kihelyezett háborús plakátok.

A polgármester tájékoztatása szerint az elmúlt napokban lekerültek a harckocsikat ábrázoló plakátok a város hirdetőfelületeiről. Mint írta, a cél továbbra is változatlan: kulturált, a városképhez méltó közterek kialakítása, valamint egy nyugodt, megosztottságtól mentes közhangulat megőrzése.

Nem ez az első alkalom, hogy a háborús propaganda plakátok eltávolítása komoly társadalmi visszhangot vált ki. Novemberben több településen is nagy felháborodást okozott, hogy iskolák közvetlen közelében jelentek meg ilyen jellegű hirdetések. Piliscsabán például az egyik általános iskola bejáratától mindössze néhány lépésre helyeztek ki háborús tematikájú plakátot, ami különösen a szülők körében váltott ki erős tiltakozást.

Hasonló lépésekről számolt be Újbuda önkormányzata is: a kerület novemberben rendeletmódosítást fogadott el annak érdekében, hogy jelentősen csökkentse az olyan politikai hirdetések számát, amelyekkel a gyerekek rendszeresen találkozhatnak, például iskolák és játszóterek közvetlen környezetében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.