Mosonmagyaróvár közterületeiről is eltüntetik a háborús tematikájú plakátokat

Az elmúlt hónapokban országszerte komoly közfelháborodást váltott ki, hogy több településen - gyakran iskolák közvetlen közelében - jelentek meg olyan politikai hirdetések, amelyeket a gyerekek nap mint nap kénytelenek voltak látni.

„Mosonmagyaróváron nem kívánunk riogató, háborús jellegű politikai plakátokat látni a köztereken” – fogalmazott Facebook-oldalán Szabó Miklós, a város polgármestere. Bejegyzésében arról számolt be, hogy a közterületi hirdetésekre vonatkozó szerződések megújításakor új feltételeket határoztak meg, amelyek eredményeként eltűntek a kormány által kihelyezett háborús plakátok.

A polgármester tájékoztatása szerint az elmúlt napokban lekerültek a harckocsikat ábrázoló plakátok a város hirdetőfelületeiről. Mint írta, a cél továbbra is változatlan: kulturált, a városképhez méltó közterek kialakítása, valamint egy nyugodt, megosztottságtól mentes közhangulat megőrzése.

Nem ez az első alkalom, hogy a háborús propaganda plakátok eltávolítása komoly társadalmi visszhangot vált ki. Novemberben több településen is nagy felháborodást okozott, hogy iskolák közvetlen közelében jelentek meg ilyen jellegű hirdetések. Piliscsabán például az egyik általános iskola bejáratától mindössze néhány lépésre helyeztek ki háborús tematikájú plakátot, ami különösen a szülők körében váltott ki erős tiltakozást.

Hasonló lépésekről számolt be Újbuda önkormányzata is: a kerület novemberben rendeletmódosítást fogadott el annak érdekében, hogy jelentősen csökkentse az olyan politikai hirdetések számát, amelyekkel a gyerekek rendszeresen találkozhatnak, például iskolák és játszóterek közvetlen környezetében.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.