Az elmúlt hónapokban országszerte komoly közfelháborodást váltott ki, hogy több településen - gyakran iskolák közvetlen közelében - jelentek meg olyan politikai hirdetések, amelyeket a gyerekek nap mint nap kénytelenek voltak látni.
„Mosonmagyaróváron nem kívánunk riogató, háborús jellegű politikai plakátokat látni a köztereken” – fogalmazott Facebook-oldalán Szabó Miklós, a város polgármestere. Bejegyzésében arról számolt be, hogy a közterületi hirdetésekre vonatkozó szerződések megújításakor új feltételeket határoztak meg, amelyek eredményeként eltűntek a kormány által kihelyezett háborús plakátok.
A polgármester tájékoztatása szerint az elmúlt napokban lekerültek a harckocsikat ábrázoló plakátok a város hirdetőfelületeiről. Mint írta, a cél továbbra is változatlan: kulturált, a városképhez méltó közterek kialakítása, valamint egy nyugodt, megosztottságtól mentes közhangulat megőrzése.
Nem ez az első alkalom, hogy a háborús propaganda plakátok eltávolítása komoly társadalmi visszhangot vált ki. Novemberben több településen is nagy felháborodást okozott, hogy iskolák közvetlen közelében jelentek meg ilyen jellegű hirdetések. Piliscsabán például az egyik általános iskola bejáratától mindössze néhány lépésre helyeztek ki háborús tematikájú plakátot, ami különösen a szülők körében váltott ki erős tiltakozást.
Hasonló lépésekről számolt be Újbuda önkormányzata is: a kerület novemberben rendeletmódosítást fogadott el annak érdekében, hogy jelentősen csökkentse az olyan politikai hirdetések számát, amelyekkel a gyerekek rendszeresen találkozhatnak, például iskolák és játszóterek közvetlen környezetében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
