Persze az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének nincs erre jogköre, ők csak javasolják, hogy az egyes országok döntsenek ilyen szigorúan. Ezzel szerintük kezelni lehetne a diákok figyelmének elterelését és az online zaklatást is.
Az UNESCO, azaz az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból, ezzel kezelve a tanórai problémákat, javítva a tanulási eredményeken és megelőzve az online zaklatást, írja a The Guardian. A szervezet jelentése szerint a túlzott telefonhasználat ugyanis összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, ráadásul a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van.
Úgy igyekeznek érvelni, ennek üzenete az lehetne, hogy a technológiát – a mesterséges intelligenciát is ideértve – mindig az oktatás emberközpontúságának kell alárendelni és az nem helyettesítheti a pedagógusokkal való személyes kapcsolatot. A digitális technológia átgondolatlan átvételétől pedig óva intik a döntéshozókat, mondván: könnyen lehet túlértékelt a tanulási eredményekre és a gazdasági hatékonyságra gyakorolt pozitív hatása és „az újdonságok nem feltétlenül jelentenek jobb megoldást”.
Hangsúlyozva, hogy ahogyan – főleg egyetemi körökben és a koronavírus óta – egyre nagyobb hangsúlyt kap az online oktatás, hajlamosak vagyunk elfelejteni, miről is szól az oktatás, mennyire fontos része annak a személyes jelenlét. A jelentés arról ír, nem csak az osztálytermekben vonhatja el a diákok figyelmét és lehet rossz hatással a tanulási eredményre, de értelemszerűen otthon is. Hozzátéve: a digitális technológiák potenciálisan millióknak nyitják ki a tanulás lehetőségét, ez egyenlőtlenül oszlik el és jellemzően a legszegényebbek kimaradnak belőle az infrastrukturális költségek miatt. Mint írják, a pandémia alatt megállította az oktatás teljes összeomlását, de a legszegényebb, internetkapcsolattal sem rendelkező diákok milliói ebből kimaradtak.
A 2023-as Global Education Monitor jelentés úgy összegez: kevés alapos kutatás támasztja alá, hogy a digitális technológia alapvetően hozzáadott értéket jelent az oktatásban.
Ahol mégis, azokat jellemzően ilyesmivel foglalkozó cégek finanszírozták, melyek oktatáspolitikára gyakorolt hatását aggasztónak látják. A jelentés érdekes módon a nem éppen a demokrácia és az emberi jogok fellegváraként ismert Kínát idézi pozitív példaként, mert ott a tanítási idő 30 százalékában maximalizálták a digitális oktatási megoldások használatát és a diákoknak rendszeresen kötelező szünetet tartaniuk bármilyen képernyő használatában. De nem csak a kommunista ország szigorított, az UNESCO 200 ország oktatási rendszerére vonatkozó elemzése szerint mára minden hatodik országban betiltották az iskolákban az okostelefonok használatát vagy törvényben vagy különböző útmutatásokkal.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
