Nincs olyan biztosítás, ami védené az iskolában leadott telefonokat

Ahhoz, hogy egy biztosító lopás esetén fizessen, az iskoláknak naponta átadási bizonylatokat kellene alkalmazni.

  • Székács Linda

Naponta akár 50-100 millió forint értékű műszaki eszköz tárolásáról kell gondoskodniuk az iskoláknak hétfőtől a kormány új, mobiltelefonokat korlátozó rendelete értelmében. Erre azonban sem a személyi, sem a műszaki feltételek nem állnak rendelkezésre.

Vannak iskolák, ahol műanyag dobozokban, máshol a portán vagy az igazgatói irodában tárolják a készülékeket, és olyanok is, ahol azt kérték a diákoktól, hogy tegyék bele egy zokniba a telefonjaikat és egyéb okoseszközeiket, hogy azok lehetőleg ne sérüljenek.

Azt, hogy mi történik, ha egy eszköz esetleg eltűnik, egyelőre senki sem tudja. Maruzsa Zoltán államtitkár azt mondta; a telefonokért az iskolák, oktatási intézmények felelősek.

"Azok a biztosítások, amelyeket a készülék tulajdonosai tudnak megkötni a vásárláskor, csak az iskolában leadott készülékek sérülése esetén fizetnek, eltűnésük esetén nem" - írja az Eduline-nak küldött közleményében az Insura biztosításközvetítő.

Kozma Gábor vezérigazgató szerint ha a tárolásra kijelölt helyről eltűnik egy mobiltelefon, egy biztosítói térítéshez elengedhetetlen annak bizonyítása, hogy valóban benne is volt, ami naponta átadási bizonylatok alkalmazását igényelné, amelynek minimális információként a készülék gyártási számát is tartalmaznia kellene. Egyedül ez a tényező annyi pótlólagos adminisztrációs terhet jelentene, amit szerinte az iskolák nem képesek kezelni.

"Számolni kell azzal is, hogy lesz olyan diák, aki visszaél a nyilvántartási pontatlanságokkal. Már az első napokban kiderült, hogy vannak, akik régi, használaton kívüli készüléket adnak le jelenlegi mobiltelefonjuk helyett. Amennyiben ezzel párhuzamosan fennmarad a lehetősége annak, hogy a nyilvántartásban az új, értékesebb készülék adatait rögzítsék, az biztosítási szempontból kezelhetetlen helyzetet teremt" - áll a közleményben.

Hogy az elméletben nagyon is látható problémák a gyakorlatban kezelhetőek lesznek-e, az az Insura szakértője szerint a következő hónapokban fog kiderülni. Ameddig ezen tapasztalatok nyomán nem alakul ki egy egységes, jól áttekinthető és megbízható rendszer, addig arra sem lehet számítani, hogy az iskolák érdemi biztosítói támogatást kapjanak a telefonokkal kapcsolatos kockázatok kezelésében.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.