Hiába játszanák ki a diákok az iskolai telefontilalmat, a tanárok és az iskolaőrök elvileg jogosultak a csomagjaik átkutatására

"Leadom a régi, törött telefonom, az enyém meg nálam marad" - írja több felhasználó is a Threads és Reddit nevű fórumokon arra a kérdésre, hogy hogy hogyan játszanák ki az új rendszert és tartanák maguknál a mobiltelefonjaikat.

  • Székács Linda

Augusztus 8-án jelent meg a rendelet a Magyar Közlönyben arról, hogy a 2024/25-ös tanévtől kezdve bizonyos tárgyak tiltottak, más eszközök pedig használatukban korlátozottak lesznek az iskolákban. Az utóbbiak közé tartoznak az okostelefonok, okosórák, tabletek, laptopok is, amiket a rendelet szerint

  • a tanítási nap kezdetén a tanulóknak le kell adni,
  • azokat elméletileg az intézményekben elzárt helyeken tárolják majd,
  • csak tanári engedéllyel lehet őket elővenni abban az esetben, ha a pedagógus engedélyezi a használatukat a tanóráján, például kvízek, online tananyagok, feladatok megoldására.

Számos diák, szülő, de pedagógus is aggódik azonban amiatt, hogy nem megfelelő tárolás esetén a drága készülékek megsérülnek, elkallódnak majd. A szabályokkal egyet nem értő diákok pedig a közösségi oldalakon keresnek megoldást arra, hogyan tarthatnák maguknál a telefonjaikat.

A legtöbben azzal az ötlettel álltak elő, hogy egy régebbi telefonjukat adják le a tanítási napok elején, a mindennapokban használt készülékeiket pedig maguknál tartják.

Mit tudnak csinálni, átkutatnak?

- írja a Threadsen egy bosszús középiskolás.

Ez viszont elméletileg nagyon is lehetséges, a korábbi rendelet-tervezet szerint ugyanis lehetőség van arra, hogy a tanárok és iskolaőrök átkutassák a diákok csomagjait és elkobozzák a tiltott, vagy használatukban korlátozott tárgyakat. Ebben az esetben ezeket a tanítási nap végén vissza kell adni.

Egységes szabályozás ugyanakkor nincs. A 24.hu megkeresésére a Belügyminisztérium azt írta;

"A kormány éppen azért nem szabályozta központilag, egységesen a vonatkozó kormányrendelet végrehajtásának minden apró részletét, hogy az egyedi, intézményenként eltérő házirendekben az iskolák a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthassák ki az új eljárás rendjét."

A szabályozásokat, a tárolás módját, a készülékek visszaadásának rendjét és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdéseket elméletileg az intézmények házirendjében kell szabályozni. Az viszont biztos, hogy a mobilokat a szünetekben sem használhatják a diákok, a tanórai, pedagógiai célú okoseszköz-használatot pedig minden esetben a Krétában kell rögzíteni.

Nálatok hogyan ellenőrzik, hogy leadtátok-e a telefonotok?

Már a bejáratnál elvették a telefonjaitok vagy az osztálytermekben szedték be őket? Átkutatták a táskáitok vagy senki sem ellenőrizte, hogy nálatok maradt-e valamilyen okoskészüléketek? Írjátok meg nekünk a tapasztalaitokat az [email protected] e-mail címre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.