Hiába játszanák ki a diákok az iskolai telefontilalmat, a tanárok és az iskolaőrök elvileg jogosultak a csomagjaik átkutatására

"Leadom a régi, törött telefonom, az enyém meg nálam marad" - írja több felhasználó is a Threads és Reddit nevű fórumokon arra a kérdésre, hogy hogy hogyan játszanák ki az új rendszert és tartanák maguknál a mobiltelefonjaikat.

  • Székács Linda

Augusztus 8-án jelent meg a rendelet a Magyar Közlönyben arról, hogy a 2024/25-ös tanévtől kezdve bizonyos tárgyak tiltottak, más eszközök pedig használatukban korlátozottak lesznek az iskolákban. Az utóbbiak közé tartoznak az okostelefonok, okosórák, tabletek, laptopok is, amiket a rendelet szerint

  • a tanítási nap kezdetén a tanulóknak le kell adni,
  • azokat elméletileg az intézményekben elzárt helyeken tárolják majd,
  • csak tanári engedéllyel lehet őket elővenni abban az esetben, ha a pedagógus engedélyezi a használatukat a tanóráján, például kvízek, online tananyagok, feladatok megoldására.

Számos diák, szülő, de pedagógus is aggódik azonban amiatt, hogy nem megfelelő tárolás esetén a drága készülékek megsérülnek, elkallódnak majd. A szabályokkal egyet nem értő diákok pedig a közösségi oldalakon keresnek megoldást arra, hogyan tarthatnák maguknál a telefonjaikat.

A legtöbben azzal az ötlettel álltak elő, hogy egy régebbi telefonjukat adják le a tanítási napok elején, a mindennapokban használt készülékeiket pedig maguknál tartják.

Mit tudnak csinálni, átkutatnak?

- írja a Threadsen egy bosszús középiskolás.

Ez viszont elméletileg nagyon is lehetséges, a korábbi rendelet-tervezet szerint ugyanis lehetőség van arra, hogy a tanárok és iskolaőrök átkutassák a diákok csomagjait és elkobozzák a tiltott, vagy használatukban korlátozott tárgyakat. Ebben az esetben ezeket a tanítási nap végén vissza kell adni.

Egységes szabályozás ugyanakkor nincs. A 24.hu megkeresésére a Belügyminisztérium azt írta;

"A kormány éppen azért nem szabályozta központilag, egységesen a vonatkozó kormányrendelet végrehajtásának minden apró részletét, hogy az egyedi, intézményenként eltérő házirendekben az iskolák a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthassák ki az új eljárás rendjét."

A szabályozásokat, a tárolás módját, a készülékek visszaadásának rendjét és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdéseket elméletileg az intézmények házirendjében kell szabályozni. Az viszont biztos, hogy a mobilokat a szünetekben sem használhatják a diákok, a tanórai, pedagógiai célú okoseszköz-használatot pedig minden esetben a Krétában kell rögzíteni.

Nálatok hogyan ellenőrzik, hogy leadtátok-e a telefonotok?

Már a bejáratnál elvették a telefonjaitok vagy az osztálytermekben szedték be őket? Átkutatták a táskáitok vagy senki sem ellenőrizte, hogy nálatok maradt-e valamilyen okoskészüléketek? Írjátok meg nekünk a tapasztalaitokat az [email protected] e-mail címre.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.