Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nagyrészt elsőéves hallgatókból álló tömeg gyűlt össze hétfő este a Corvinus Egyetem főépülete előtt. A kilátásba helyezett kis nyelvi képzések megszüntetése ellen tüntettek, hangsúlyozva azt, hogy a döntést az egyetem vezetősége mindenféle egyeztetés nélkül hozta meg. A hallgatók három-négyszeres túljelentkezéssel találják szembe magukat a nyelvi tárgyfelvételnél, így még felháborítóbbnak tartják a képzések egyik pillanatról a másikra való megszüntetését. A diákok tárgyalnak az egyetemmel.
Múlt héten értesültünk arról, hogy a Corvinus Egyetem 2026 januárjától jelentősen átalakítaná a nyelvoktatási rendszert: a spanyol, francia, olasz, orosz, arab és kínai kurzusok megszűnnének, a tíz érintett nyelvtanárt pedig várhatóan elbocsátanák. Azoknak a hallgatóknak, akik már felvették ezeket az órákat, alternatív teljesítési lehetőségeket kínálnának. A nyelvórák szervezését ráadásul külső szereplők – például nagykövetségek és kamarák – vennék át.
A hallgatók leültek egyeztetni az egyetem rektorhelyettesével, a több mint 3 órás értekezésre a Hallgatói Önkormányzat „1600 hallgatótársuk megerősítésével” mehetett.
Az egyeztetésen Szabó Lajos rektorhelyettes arról tájékoztatta őket, hogy egy „munkáltatói döntés született.” Megerősítette a tervezett elbocsátásokat és azt, hogy ezek pénzügyi és hatékonyságbeli okokból történnek.„Egy nemzetközivé válni igyekvő egyetemen a nyelvoktatást nem korlátozni, hanem intézményesíteni kell” – áll a HÖK Facebook-posztjában.
Hozzátették, hogy az ügynek addig nincsen vége, amíg nem kapnak garanciát arra, hogy a népszerű nyelveket továbbra is megfelelő színvonalon és körülmények között tanulhatják a corvinusos hallgatók.
December 3-ai tüntetésük után a hallgatók ígéretet kaptak arra az egyetem vezetőségétől, hogy igyekeznek a helyzetet minél konstruktívabban megoldani. Az érintett oktatók elbocsátását januárra halasztották és az egyetem vállalta, hogy addig egy olyan alternatívát dolgoz ki, amelyről a két fél érdemben tud majd vitázni.
A követeléseik a következők:
Hallgatók egy csoportja hétfő délután 5 órára tüntetést szervezett a Corvinus főépülete elé.

A tüntetésen felszólalt a Hallgatói Önkormányzat elnöke, egy oktató és a nyelvi képzésben érintett diákok is. A félig angolul, félig magyarul zajló eseményen számos nemzetközi hallgató is jelen volt. A beszédek után hat nyelven szavaltak verseket a hallgatók, majd zárásként a kinyomtatott követeléseiket jelképesen adták át az egyetem vezetőségének.
A legfőbb kérésünk az, hogy a Corvinus jelenlegi nyelvoktatási rendszere maradjon úgy, ahogy van
– mondta a tüntetés egyik szervezője.
"Franciát szerettem volna tanulni" – mondta egy elsőéves hallgató és hozzátette: "Egy olyan egyetemen, ahol egy versenyképes nemzetközi kapcsolatok tantárgyat akarnak kialakítani, ahol kötelező a két C1-es nyelvvizsga. Ha nem csak a magyar-német diplomáciai kapcsolatok erősítése a cél, akkor elengedhetetlen a többi nyelvi képzés. Szerintem teljesen szembemegy az egyetemnek a saját maga által kijelölt céljaival."
Értetlenül állnak a hallgatók az előtt is, hogy a nyelvórák megszűnése több tanár elbocsátásával jár. "Ez is megerősíti az egyetemnek a vállalkozás jellegét. Nem úgy működik, mint egy egyetem és nem a hallgatók jóléte a fontos. Annak a tíz tanárnak a bére, amit ezen az egyetem spórol eltörpül amellett, amennyit potenciálisan hozhat" - fejtette ki a véleményét egy hallgató.
Nagyon feháborító, hogy elkezdtük a félévet a tanárainkkal, akik elvileg januártól már nem lesznek itt
– nyilatkozott egy másik megkérdezett tüntető.

Szinte azonnal betelnek a nyelvi kurzusok
Bár az egyetem közleményében a nyelvi kurzusok kihasználatlanságára hivatkozik, ez a gyakorlatban egyáltalán nincs így, sőt a tüntetés szervezője szerint a valóság ennek a szöges ellentéte. "Egy másodperccel azután, hogy megnyílik a Neptun-jelentkezés, lefagy az oldal és megtelik az összes hely. Nem a hallgatók 7 százalékáról beszélünk, hanem ennek legalább a három-négyszereséről" – fejtette ki a szervező. Hozzátette, hogy azok, akik nem tudnak bejutni a kurzusokra, sokszor nemcsak egy félévet, hanem egy egész évet várnak, hogy tanulhassanak nyelvet.
Ezt a megkérdezett hallgatók mindegyike megerősítette:
"Ebben a félévben nem tudtam nyelvet felvenni. Nekünk kicsit később volt a tárgyfelvétel és már be volt telve minden nyelvi kurzus" – fejette ki egy hallgató. Ezt többen megerősítették a megkérdezettek közül. Volt, aki azért tanult portugálul, mert betelt a spanyol, ami az első választása lett volna. A hallgatók elmondása alapján nem csak a kezdő szinteken folynak maximum létszámmal a nyelvórák, hanem minden szinten.
"Nem igaz, hogy nem akarunk tanulni, az igaz, hogy nem jutunk be a kurzusokra, mert annyian vagyunk" – csatlakozik barátnőjéhez egy másik hallgató.
A diákok nem veszik félvállról, ha nem jut nekik hely, akkor is tovább próbálkoznak: "tárgyfelvételnél mindig írni kell a tanároknak, hogy nyissanak még 1-2 helyet, hogy beférjünk. Egyáltalán nem tud mindenki nyelvet tanulni, aki szeretne" – mondta egy elsőéves.

Több nyelvtanárra lenne szükség
A tüntetés szervező elmondása alapján régebben a nyelvi kurzusok 15 fővel indultak, de fel kellett emelni 20 főre.
Több tanárra lenne szükségünk, nem pedig kevesebbre
- erősítette meg az állítást egy másik tüntető. A hallgatók követelései közt szerepel az is, hogy megszüntetés helyett bővítsék ki a kurzusokat.
Emellett a szervező azt is elmondta, hogy az egyetem vezetése meg szeretné szüntetni az A1, alapszintű nyelvoktatást, hogy csak B2-es szinten lehessen elkezdeni. "Ezzel sem értünk egyet. Szerintünk nagyon fontos az, hogy ez megmaradjon, hiszen rengeteg diák kezd így egy nyelvet" – tette hozzá.
A szervezők és a HÖK abban egyezett meg az egyetem vezetőségével, hogy jövő héten fogják folytatni az egyeztetést.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.