Múlt héten értesültünk arról, hogy a Corvinus Egyetem 2026 januárjától jelentősen átalakítaná a nyelvoktatási rendszert: a spanyol, francia, olasz, orosz, arab és kínai kurzusok megszűnnének, a tíz érintett nyelvtanárt pedig várhatóan elbocsátanák. Azoknak a hallgatóknak, akik már felvették ezeket az órákat, alternatív teljesítési lehetőségeket kínálnának. A nyelvórák szervezését ráadásul külső szereplők – például nagykövetségek és kamarák – vennék át.
A hallgatók leültek egyeztetni az egyetem rektorhelyettesével, a több mint 3 órás értekezésre a Hallgatói Önkormányzat „1600 hallgatótársuk megerősítésével” mehetett.
Az egyeztetésen Szabó Lajos rektorhelyettes arról tájékoztatta őket, hogy egy „munkáltatói döntés született.” Megerősítette a tervezett elbocsátásokat és azt, hogy ezek pénzügyi és hatékonyságbeli okokból történnek.
„Egy nemzetközivé válni igyekvő egyetemen a nyelvoktatást nem korlátozni, hanem intézményesíteni kell” – áll a HÖK Facebook-posztjában.
Hozzátették, hogy az ügynek addig nincsen vége, amíg nem kapnak garanciát arra, hogy a népszerű nyelveket továbbra is megfelelő színvonalon és körülmények között tanulhatják a corvinusos hallgatók.
December 3-ai tüntetésük után a hallgatók ígéretet kaptak arra az egyetem vezetőségétől, hogy igyekeznek a helyzetet minél konstruktívabban megoldani. Az érintett oktatók elbocsátását januárra halasztották és az egyetem vállalta, hogy addig egy olyan alternatívát dolgoz ki, amelyről a két fél érdemben tud majd vitázni.
A követeléseik a következők:
- Az egyetem nem hozhat a hallgatókat érintő döntéseket a hallgatók bevonása nélkül.
- A jelenlegi struktúra lecseréléséről csak akkor lehet szó, ha az egyetem egy pontosan kidolgozott átlátható alternatívát mutat be, amelyről érdemben lehet tárgyalni.
- Ennek az alternatívának biztosítania kell a 2 ingyenes félévet, ezeken a féléveken felül pedig a megfelelő árakat a lehető legszélesebb legszélesebb idegennyelvi választék mellett.
Hallgatók egy csoportja hétfő délután 5 órára tüntetést szervezett a Corvinus főépülete elé.
Hallgatók tüntetnek az egyetem főépülete előtt
Palotás Zsuzsanna
A tüntetésen felszólalt a Hallgatói Önkormányzat elnöke, egy oktató és a nyelvi képzésben érintett diákok is. A félig angolul, félig magyarul zajló eseményen számos nemzetközi hallgató is jelen volt. A beszédek után hat nyelven szavaltak verseket a hallgatók, majd zárásként a kinyomtatott követeléseiket jelképesen adták át az egyetem vezetőségének.
A legfőbb kérésünk az, hogy a Corvinus jelenlegi nyelvoktatási rendszere maradjon úgy, ahogy van
– mondta a tüntetés egyik szervezője.
"Franciát szerettem volna tanulni" – mondta egy elsőéves hallgató és hozzátette: "Egy olyan egyetemen, ahol egy versenyképes nemzetközi kapcsolatok tantárgyat akarnak kialakítani, ahol kötelező a két C1-es nyelvvizsga. Ha nem csak a magyar-német diplomáciai kapcsolatok erősítése a cél, akkor elengedhetetlen a többi nyelvi képzés. Szerintem teljesen szembemegy az egyetemnek a saját maga által kijelölt céljaival."
Értetlenül állnak a hallgatók az előtt is, hogy a nyelvórák megszűnése több tanár elbocsátásával jár. "Ez is megerősíti az egyetemnek a vállalkozás jellegét. Nem úgy működik, mint egy egyetem és nem a hallgatók jóléte a fontos. Annak a tíz tanárnak a bére, amit ezen az egyetem spórol eltörpül amellett, amennyit potenciálisan hozhat" - fejtette ki a véleményét egy hallgató.
Nagyon feháborító, hogy elkezdtük a félévet a tanárainkkal, akik elvileg januártól már nem lesznek itt
– nyilatkozott egy másik megkérdezett tüntető.
Az érintett hallgatók különböző nyelveken szavalnak verseket
Palotás Zsuzsanna
Szinte azonnal betelnek a nyelvi kurzusok
Bár az egyetem közleményében a nyelvi kurzusok kihasználatlanságára hivatkozik, ez a gyakorlatban egyáltalán nincs így, sőt a tüntetés szervezője szerint a valóság ennek a szöges ellentéte. "Egy másodperccel azután, hogy megnyílik a Neptun-jelentkezés, lefagy az oldal és megtelik az összes hely. Nem a hallgatók 7 százalékáról beszélünk, hanem ennek legalább a három-négyszereséről" – fejtette ki a szervező. Hozzátette, hogy azok, akik nem tudnak bejutni a kurzusokra, sokszor nemcsak egy félévet, hanem egy egész évet várnak, hogy tanulhassanak nyelvet.
Ezt a megkérdezett hallgatók mindegyike megerősítette:
"Ebben a félévben nem tudtam nyelvet felvenni. Nekünk kicsit később volt a tárgyfelvétel és már be volt telve minden nyelvi kurzus" – fejette ki egy hallgató. Ezt többen megerősítették a megkérdezettek közül. Volt, aki azért tanult portugálul, mert betelt a spanyol, ami az első választása lett volna. A hallgatók elmondása alapján nem csak a kezdő szinteken folynak maximum létszámmal a nyelvórák, hanem minden szinten.
"Nem igaz, hogy nem akarunk tanulni, az igaz, hogy nem jutunk be a kurzusokra, mert annyian vagyunk" – csatlakozik barátnőjéhez egy másik hallgató.
A diákok nem veszik félvállról, ha nem jut nekik hely, akkor is tovább próbálkoznak: "tárgyfelvételnél mindig írni kell a tanároknak, hogy nyissanak még 1-2 helyet, hogy beférjünk. Egyáltalán nem tud mindenki nyelvet tanulni, aki szeretne" – mondta egy elsőéves.
Több nyelvtanárra lenne szükség
A tüntetés szervező elmondása alapján régebben a nyelvi kurzusok 15 fővel indultak, de fel kellett emelni 20 főre.
Több tanárra lenne szükségünk, nem pedig kevesebbre
- erősítette meg az állítást egy másik tüntető. A hallgatók követelései közt szerepel az is, hogy megszüntetés helyett bővítsék ki a kurzusokat.
Emellett a szervező azt is elmondta, hogy az egyetem vezetése meg szeretné szüntetni az A1, alapszintű nyelvoktatást, hogy csak B2-es szinten lehessen elkezdeni. "Ezzel sem értünk egyet. Szerintünk nagyon fontos az, hogy ez megmaradjon, hiszen rengeteg diák kezd így egy nyelvet" – tette hozzá.
A szervezők és a HÖK abban egyezett meg az egyetem vezetőségével, hogy jövő héten fogják folytatni az egyeztetést.
