Nagyrészt elsőéves hallgatókból álló tömeg gyűlt össze hétfő este a Corvinus Egyetem főépülete előtt. A kilátásba helyezett kis nyelvi képzések megszüntetése ellen tüntettek, hangsúlyozva azt, hogy a döntést az egyetem vezetősége mindenféle egyeztetés nélkül hozta meg. A hallgatók három-négyszeres túljelentkezéssel találják szembe magukat a nyelvi tárgyfelvételnél, így még felháborítóbbnak tartják a képzések egyik pillanatról a másikra való megszüntetését. A diákok tárgyalnak az egyetemmel.
Múlt héten értesültünk arról, hogy a Corvinus Egyetem 2026 januárjától jelentősen átalakítaná a nyelvoktatási rendszert: a spanyol, francia, olasz, orosz, arab és kínai kurzusok megszűnnének, a tíz érintett nyelvtanárt pedig várhatóan elbocsátanák. Azoknak a hallgatóknak, akik már felvették ezeket az órákat, alternatív teljesítési lehetőségeket kínálnának. A nyelvórák szervezését ráadásul külső szereplők – például nagykövetségek és kamarák – vennék át.
A hallgatók leültek egyeztetni az egyetem rektorhelyettesével, a több mint 3 órás értekezésre a Hallgatói Önkormányzat „1600 hallgatótársuk megerősítésével” mehetett.
Az egyeztetésen Szabó Lajos rektorhelyettes arról tájékoztatta őket, hogy egy „munkáltatói döntés született.” Megerősítette a tervezett elbocsátásokat és azt, hogy ezek pénzügyi és hatékonyságbeli okokból történnek.„Egy nemzetközivé válni igyekvő egyetemen a nyelvoktatást nem korlátozni, hanem intézményesíteni kell” – áll a HÖK Facebook-posztjában.
Hozzátették, hogy az ügynek addig nincsen vége, amíg nem kapnak garanciát arra, hogy a népszerű nyelveket továbbra is megfelelő színvonalon és körülmények között tanulhatják a corvinusos hallgatók.
December 3-ai tüntetésük után a hallgatók ígéretet kaptak arra az egyetem vezetőségétől, hogy igyekeznek a helyzetet minél konstruktívabban megoldani. Az érintett oktatók elbocsátását januárra halasztották és az egyetem vállalta, hogy addig egy olyan alternatívát dolgoz ki, amelyről a két fél érdemben tud majd vitázni.
A követeléseik a következők:
Hallgatók egy csoportja hétfő délután 5 órára tüntetést szervezett a Corvinus főépülete elé.
A tüntetésen felszólalt a Hallgatói Önkormányzat elnöke, egy oktató és a nyelvi képzésben érintett diákok is. A félig angolul, félig magyarul zajló eseményen számos nemzetközi hallgató is jelen volt. A beszédek után hat nyelven szavaltak verseket a hallgatók, majd zárásként a kinyomtatott követeléseiket jelképesen adták át az egyetem vezetőségének.
A legfőbb kérésünk az, hogy a Corvinus jelenlegi nyelvoktatási rendszere maradjon úgy, ahogy van
– mondta a tüntetés egyik szervezője.
"Franciát szerettem volna tanulni" – mondta egy elsőéves hallgató és hozzátette: "Egy olyan egyetemen, ahol egy versenyképes nemzetközi kapcsolatok tantárgyat akarnak kialakítani, ahol kötelező a két C1-es nyelvvizsga. Ha nem csak a magyar-német diplomáciai kapcsolatok erősítése a cél, akkor elengedhetetlen a többi nyelvi képzés. Szerintem teljesen szembemegy az egyetemnek a saját maga által kijelölt céljaival."
Értetlenül állnak a hallgatók az előtt is, hogy a nyelvórák megszűnése több tanár elbocsátásával jár. "Ez is megerősíti az egyetemnek a vállalkozás jellegét. Nem úgy működik, mint egy egyetem és nem a hallgatók jóléte a fontos. Annak a tíz tanárnak a bére, amit ezen az egyetem spórol eltörpül amellett, amennyit potenciálisan hozhat" - fejtette ki a véleményét egy hallgató.
Nagyon feháborító, hogy elkezdtük a félévet a tanárainkkal, akik elvileg januártól már nem lesznek itt
– nyilatkozott egy másik megkérdezett tüntető.
Szinte azonnal betelnek a nyelvi kurzusok
Bár az egyetem közleményében a nyelvi kurzusok kihasználatlanságára hivatkozik, ez a gyakorlatban egyáltalán nincs így, sőt a tüntetés szervezője szerint a valóság ennek a szöges ellentéte. "Egy másodperccel azután, hogy megnyílik a Neptun-jelentkezés, lefagy az oldal és megtelik az összes hely. Nem a hallgatók 7 százalékáról beszélünk, hanem ennek legalább a három-négyszereséről" – fejtette ki a szervező. Hozzátette, hogy azok, akik nem tudnak bejutni a kurzusokra, sokszor nemcsak egy félévet, hanem egy egész évet várnak, hogy tanulhassanak nyelvet.
Ezt a megkérdezett hallgatók mindegyike megerősítette:
"Ebben a félévben nem tudtam nyelvet felvenni. Nekünk kicsit később volt a tárgyfelvétel és már be volt telve minden nyelvi kurzus" – fejette ki egy hallgató. Ezt többen megerősítették a megkérdezettek közül. Volt, aki azért tanult portugálul, mert betelt a spanyol, ami az első választása lett volna. A hallgatók elmondása alapján nem csak a kezdő szinteken folynak maximum létszámmal a nyelvórák, hanem minden szinten.
"Nem igaz, hogy nem akarunk tanulni, az igaz, hogy nem jutunk be a kurzusokra, mert annyian vagyunk" – csatlakozik barátnőjéhez egy másik hallgató.
A diákok nem veszik félvállról, ha nem jut nekik hely, akkor is tovább próbálkoznak: "tárgyfelvételnél mindig írni kell a tanároknak, hogy nyissanak még 1-2 helyet, hogy beférjünk. Egyáltalán nem tud mindenki nyelvet tanulni, aki szeretne" – mondta egy elsőéves.
Több nyelvtanárra lenne szükség
A tüntetés szervező elmondása alapján régebben a nyelvi kurzusok 15 fővel indultak, de fel kellett emelni 20 főre.
Több tanárra lenne szükségünk, nem pedig kevesebbre
- erősítette meg az állítást egy másik tüntető. A hallgatók követelései közt szerepel az is, hogy megszüntetés helyett bővítsék ki a kurzusokat.
Emellett a szervező azt is elmondta, hogy az egyetem vezetése meg szeretné szüntetni az A1, alapszintű nyelvoktatást, hogy csak B2-es szinten lehessen elkezdeni. "Ezzel sem értünk egyet. Szerintünk nagyon fontos az, hogy ez megmaradjon, hiszen rengeteg diák kezd így egy nyelvet" – tette hozzá.
A szervezők és a HÖK abban egyezett meg az egyetem vezetőségével, hogy jövő héten fogják folytatni az egyeztetést.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
