A Corvinus Egyetem frissen kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a megszűnő kis nyelvi képzések alernatívájaként kulturális intézetekkel és nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket. A nemzetközi mobilitást is megemlítették, mint a "nyelvtanulás rendkívül hatékony módját."
Beszámoltunk róla, hogy a Corvinus Egyetemen januártól több nyelvi képzés is megszűnik, ami nyelvtanárok elbocsátását vonhatja maga után. Megkerestük az intézmény Vezetői Bizottságát és sajtóosztályát is, hogy választ kapjunk néhány kulcskérdésre, ám a ma közzétett állásfoglalásuk kérdéseinkre csak részben reagált.
A kisnyelvi kurzusok megszüntetésének okaként az egyetem a kihasználtság alacsony szintjét jelöli meg: „A nyelvi kurzusok kihasználtsági adataiból kiderül, hogy az angolon, a németen és a magyar mint idegen nyelven kívüli nyelvi órákat összesen a hallgatók mintegy 7%-a veszi igénybe, többségükben kezdő szinten, amely még sem beszélgetésre, sem magasabb szintű tanulásra vagy munkavégzésre nem teszi képessé őket azon a nyelven.”
Fontos azonban kiemelni, hogy a közel nyolcezer hallgatót számláló egyetemen ez a 7 százalék is több mint 500 diákot jelent – ők azok, akik már beiratkoztak az érintett kurzusokra. Az egyetemtől két kérdésre kértünk választ:
Cikkünk megjelenéséig ezekre nem érkezett válasz.
Külsős oktatók a belsősök helyett
Rákérdeztünk arra is, milyen konkrét alternatív nyelvtanulási lehetőségeket biztosítanak azoknak a hallgatóknak, akik már felvették a megszűnő kurzusokat, illetve hogy az újonnan felajánlott opciók továbbra is ingyenesek maradnak-e számukra. A közlemény ugyan kitér az alternatív modellekre – „az egyetem más felsőoktatási intézményekkel, valamint kulturális intézetekkel vagy nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket, hogy minőségi, kulturálisan is beágyazott nyelvtanulási lehetőségeket biztosítson” –, ám főként külsős oktatókkal és partnerintézményekkel számolnak.
Ez a modell már működik a portugál nyelv oktatásában a portugál követséggel együttműködésben, illetve külsős oktatókkal az arab és a kínai nyelvek esetében.
– írják. Arra, hogy ez ingyenes marad-e a hallgatók számára, nem kaptunk választ.
A következő bekezdésben a nemzetközi mobilitást említik, mint lehetséges nyelvtanulási alternatívát, noha a helyben, ingyenesen biztosított órákat nehéz összevetni egy költséges külföldi csereprogrammal. „A nemzetközi mobilitás terepén az egyetem támogatja hallgatóit, hogy idegen nyelvi preferenciájukat is figyelembe vegyék” – írják, hozzátéve, hogy egy Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban eltöltött csereprogram vagy kettősdiploma-program „rendkívül hatékony módja a nyelvtanulásnak”, és az egyetemnek „170 kiváló partnerintézménye” van.
„Kevesebb mint 10 oktatót érint”
A tanárok elbocsátásáról mindössze két rövid mondatban írnak: „Az idegennyelv-oktatást érintő változás kevesebb mint tíz nyelvoktatót érint. Az egyetem vezetése arra törekszik, hogy tisztességes, támogató és minden érintett fél számára elfogadható megállapodást dolgozzon ki.”
Minimum 433 - félelmetesen magas pontokkal lehetett bekerülni idén a Corvinus ingyenes képzéseire
A közlemény azzal zárul, hogy egy üzleti és társadalomtudományi egyetem feladata a szakmai fejlődéshez szükséges nyelvtudás biztosítása: „A hallgatók lehetőségei az idegen nyelvek, kultúrák, akadémiai és szakmai közösségek megismerésére ezután is évről évre bővülni fognak.”
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
