Külsős oktatók a belsősök helyett – több mint 500 hallgatót érint a Corvinus nyelvi képzéseinek leépítése

A Corvinus Egyetem frissen kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a megszűnő kis nyelvi képzések alernatívájaként kulturális intézetekkel és nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket. A nemzetközi mobilitást is megemlítették, mint a "nyelvtanulás rendkívül hatékony módját."

Beszámoltunk róla, hogy a Corvinus Egyetemen januártól több nyelvi képzés is megszűnik, ami nyelvtanárok elbocsátását vonhatja maga után. Megkerestük az intézmény Vezetői Bizottságát és sajtóosztályát is, hogy választ kapjunk néhány kulcskérdésre, ám a ma közzétett állásfoglalásuk kérdéseinkre csak részben reagált.

A kisnyelvi kurzusok megszüntetésének okaként az egyetem a kihasználtság alacsony szintjét jelöli meg: „A nyelvi kurzusok kihasználtsági adataiból kiderül, hogy az angolon, a németen és a magyar mint idegen nyelven kívüli nyelvi órákat összesen a hallgatók mintegy 7%-a veszi igénybe, többségükben kezdő szinten, amely még sem beszélgetésre, sem magasabb szintű tanulásra vagy munkavégzésre nem teszi képessé őket azon a nyelven.”

Fontos azonban kiemelni, hogy a közel nyolcezer hallgatót számláló egyetemen ez a 7 százalék is több mint 500 diákot jelent – ők azok, akik már beiratkoztak az érintett kurzusokra. Az egyetemtől két kérdésre kértünk választ:

  • mi indokolja a döntés félév közbeni bevezetését,
  • és miért nem a következő tanév elején történik az átállás?

Cikkünk megjelenéséig ezekre nem érkezett válasz.

Budapesti Corvinus Egyetem

Külsős oktatók a belsősök helyett

Rákérdeztünk arra is, milyen konkrét alternatív nyelvtanulási lehetőségeket biztosítanak azoknak a hallgatóknak, akik már felvették a megszűnő kurzusokat, illetve hogy az újonnan felajánlott opciók továbbra is ingyenesek maradnak-e számukra. A közlemény ugyan kitér az alternatív modellekre – „az egyetem más felsőoktatási intézményekkel, valamint kulturális intézetekkel vagy nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket, hogy minőségi, kulturálisan is beágyazott nyelvtanulási lehetőségeket biztosítson” –, ám főként külsős oktatókkal és partnerintézményekkel számolnak.

Ez a modell már működik a portugál nyelv oktatásában a portugál követséggel együttműködésben, illetve külsős oktatókkal az arab és a kínai nyelvek esetében.

– írják. Arra, hogy ez ingyenes marad-e a hallgatók számára, nem kaptunk választ.

A következő bekezdésben a nemzetközi mobilitást említik, mint lehetséges nyelvtanulási alternatívát, noha a helyben, ingyenesen biztosított órákat nehéz összevetni egy költséges külföldi csereprogrammal. „A nemzetközi mobilitás terepén az egyetem támogatja hallgatóit, hogy idegen nyelvi preferenciájukat is figyelembe vegyék” – írják, hozzátéve, hogy egy Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban eltöltött csereprogram vagy kettősdiploma-program „rendkívül hatékony módja a nyelvtanulásnak”, és az egyetemnek „170 kiváló partnerintézménye” van.

„Kevesebb mint 10 oktatót érint”

A tanárok elbocsátásáról mindössze két rövid mondatban írnak: „Az idegennyelv-oktatást érintő változás kevesebb mint tíz nyelvoktatót érint. Az egyetem vezetése arra törekszik, hogy tisztességes, támogató és minden érintett fél számára elfogadható megállapodást dolgozzon ki.”

Minimum 433 - félelmetesen magas pontokkal lehetett bekerülni idén a Corvinus ingyenes képzéseire

A közlemény azzal zárul, hogy egy üzleti és társadalomtudományi egyetem feladata a szakmai fejlődéshez szükséges nyelvtudás biztosítása: „A hallgatók lehetőségei az idegen nyelvek, kultúrák, akadémiai és szakmai közösségek megismerésére ezután is évről évre bővülni fognak.”

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.