Külsős oktatók a belsősök helyett – több mint 500 hallgatót érint a Corvinus nyelvi képzéseinek leépítése

A Corvinus Egyetem frissen kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a megszűnő kis nyelvi képzések alernatívájaként kulturális intézetekkel és nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket. A nemzetközi mobilitást is megemlítették, mint a "nyelvtanulás rendkívül hatékony módját."

Beszámoltunk róla, hogy a Corvinus Egyetemen januártól több nyelvi képzés is megszűnik, ami nyelvtanárok elbocsátását vonhatja maga után. Megkerestük az intézmény Vezetői Bizottságát és sajtóosztályát is, hogy választ kapjunk néhány kulcskérdésre, ám a ma közzétett állásfoglalásuk kérdéseinkre csak részben reagált.

A kisnyelvi kurzusok megszüntetésének okaként az egyetem a kihasználtság alacsony szintjét jelöli meg: „A nyelvi kurzusok kihasználtsági adataiból kiderül, hogy az angolon, a németen és a magyar mint idegen nyelven kívüli nyelvi órákat összesen a hallgatók mintegy 7%-a veszi igénybe, többségükben kezdő szinten, amely még sem beszélgetésre, sem magasabb szintű tanulásra vagy munkavégzésre nem teszi képessé őket azon a nyelven.”

Fontos azonban kiemelni, hogy a közel nyolcezer hallgatót számláló egyetemen ez a 7 százalék is több mint 500 diákot jelent – ők azok, akik már beiratkoztak az érintett kurzusokra. Az egyetemtől két kérdésre kértünk választ:

  • mi indokolja a döntés félév közbeni bevezetését,
  • és miért nem a következő tanév elején történik az átállás?

Cikkünk megjelenéséig ezekre nem érkezett válasz.

Budapesti Corvinus Egyetem

Külsős oktatók a belsősök helyett

Rákérdeztünk arra is, milyen konkrét alternatív nyelvtanulási lehetőségeket biztosítanak azoknak a hallgatóknak, akik már felvették a megszűnő kurzusokat, illetve hogy az újonnan felajánlott opciók továbbra is ingyenesek maradnak-e számukra. A közlemény ugyan kitér az alternatív modellekre – „az egyetem más felsőoktatási intézményekkel, valamint kulturális intézetekkel vagy nagykövetségekkel alakít ki együttműködéseket, hogy minőségi, kulturálisan is beágyazott nyelvtanulási lehetőségeket biztosítson” –, ám főként külsős oktatókkal és partnerintézményekkel számolnak.

Ez a modell már működik a portugál nyelv oktatásában a portugál követséggel együttműködésben, illetve külsős oktatókkal az arab és a kínai nyelvek esetében.

– írják. Arra, hogy ez ingyenes marad-e a hallgatók számára, nem kaptunk választ.

A következő bekezdésben a nemzetközi mobilitást említik, mint lehetséges nyelvtanulási alternatívát, noha a helyben, ingyenesen biztosított órákat nehéz összevetni egy költséges külföldi csereprogrammal. „A nemzetközi mobilitás terepén az egyetem támogatja hallgatóit, hogy idegen nyelvi preferenciájukat is figyelembe vegyék” – írják, hozzátéve, hogy egy Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban eltöltött csereprogram vagy kettősdiploma-program „rendkívül hatékony módja a nyelvtanulásnak”, és az egyetemnek „170 kiváló partnerintézménye” van.

„Kevesebb mint 10 oktatót érint”

A tanárok elbocsátásáról mindössze két rövid mondatban írnak: „Az idegennyelv-oktatást érintő változás kevesebb mint tíz nyelvoktatót érint. Az egyetem vezetése arra törekszik, hogy tisztességes, támogató és minden érintett fél számára elfogadható megállapodást dolgozzon ki.”

Minimum 433 - félelmetesen magas pontokkal lehetett bekerülni idén a Corvinus ingyenes képzéseire

A közlemény azzal zárul, hogy egy üzleti és társadalomtudományi egyetem feladata a szakmai fejlődéshez szükséges nyelvtudás biztosítása: „A hallgatók lehetőségei az idegen nyelvek, kultúrák, akadémiai és szakmai közösségek megismerésére ezután is évről évre bővülni fognak.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.