Itt a rendelet a pedagógusok béremeléséhez nyújtott kiegészítő juttatásról

A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.

Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. Az intézkedésre azért van szükség, mert a 2025-ös pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségei alapján bérarány-korrekciót hajt végre.

A rendelet kimondja: „a 2025. évi végleges statisztikai adatok alapján a 2025. évi tanárbéremelés utolsó lépéseként egyösszegű kifizetés biztosítására kerül sor”.

Ennek értelmében minden teljes munkaidőben dolgozó pedagógus – függetlenül attól, hogy melyik köznevelési intézményben dolgozik – egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítésben részesül.

Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek mindössze egy napot kaptak a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek:

Az egyszeri juttatás a hitoktatókra és a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusokra is kiterjed, függetlenül attól, hogy melyik minisztérium fenntartása alá tartoznak. Az önkormányzati óvodák esetében a létszám meghatározásakor a segítő munkatársakat és a szaktanácsadókat is figyelembe veszik.

A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget. A februári kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a pedagógusok többsége március 20-ig megkapja a bruttó 152 ezer forintos juttatást. Az alapítványi iskolákban dolgozók esetében azonban technikai okok miatt csak április elején várható az utalás.

A rendelet azt is rögzíti, hogy az iskolafenntartók a kapott forrást kizárólag az egyszeri kiegészítő juttatás kifizetésére, valamint az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra fordíthatják.

A szabályozás egy adminisztrációs könnyítést is tartalmaz: szeptembertől megszüntetik az iskolai törzslapok vezetését. A kormány indoklása szerint a digitalizáció terjedése önmagában is javítja az adatok pontosságát, így a pedagógusok adminisztrációs terhei csökkenhetnek.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?