Egynapos határidő, vitatott feltételek – komoly aggályok a pedagógusbér-kompenzáció tervezete körül
Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. Az intézkedésre azért van szükség, mert a 2025-ös pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségei alapján bérarány-korrekciót hajt végre.
A rendelet kimondja: „a 2025. évi végleges statisztikai adatok alapján a 2025. évi tanárbéremelés utolsó lépéseként egyösszegű kifizetés biztosítására kerül sor”.
Ennek értelmében minden teljes munkaidőben dolgozó pedagógus – függetlenül attól, hogy melyik köznevelési intézményben dolgozik – egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítésben részesül.
Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek mindössze egy napot kaptak a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek:
Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
Az egyszeri juttatás a hitoktatókra és a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusokra is kiterjed, függetlenül attól, hogy melyik minisztérium fenntartása alá tartoznak. Az önkormányzati óvodák esetében a létszám meghatározásakor a segítő munkatársakat és a szaktanácsadókat is figyelembe veszik.
A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget. A februári kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a pedagógusok többsége március 20-ig megkapja a bruttó 152 ezer forintos juttatást. Az alapítványi iskolákban dolgozók esetében azonban technikai okok miatt csak április elején várható az utalás.
A rendelet azt is rögzíti, hogy az iskolafenntartók a kapott forrást kizárólag az egyszeri kiegészítő juttatás kifizetésére, valamint az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra fordíthatják.
A szabályozás egy adminisztrációs könnyítést is tartalmaz: szeptembertől megszüntetik az iskolai törzslapok vezetését. A kormány indoklása szerint a digitalizáció terjedése önmagában is javítja az adatok pontosságát, így a pedagógusok adminisztrációs terhei csökkenhetnek.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).