Itt a rendelet a pedagógusok béremeléséhez nyújtott kiegészítő juttatásról

A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.

Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. Az intézkedésre azért van szükség, mert a 2025-ös pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségei alapján bérarány-korrekciót hajt végre.

A rendelet kimondja: „a 2025. évi végleges statisztikai adatok alapján a 2025. évi tanárbéremelés utolsó lépéseként egyösszegű kifizetés biztosítására kerül sor”.

Ennek értelmében minden teljes munkaidőben dolgozó pedagógus – függetlenül attól, hogy melyik köznevelési intézményben dolgozik – egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítésben részesül.

Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek mindössze egy napot kaptak a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek:

Az egyszeri juttatás a hitoktatókra és a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusokra is kiterjed, függetlenül attól, hogy melyik minisztérium fenntartása alá tartoznak. Az önkormányzati óvodák esetében a létszám meghatározásakor a segítő munkatársakat és a szaktanácsadókat is figyelembe veszik.

A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget. A februári kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a pedagógusok többsége március 20-ig megkapja a bruttó 152 ezer forintos juttatást. Az alapítványi iskolákban dolgozók esetében azonban technikai okok miatt csak április elején várható az utalás.

A rendelet azt is rögzíti, hogy az iskolafenntartók a kapott forrást kizárólag az egyszeri kiegészítő juttatás kifizetésére, valamint az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra fordíthatják.

A szabályozás egy adminisztrációs könnyítést is tartalmaz: szeptembertől megszüntetik az iskolai törzslapok vezetését. A kormány indoklása szerint a digitalizáció terjedése önmagában is javítja az adatok pontosságát, így a pedagógusok adminisztrációs terhei csökkenhetnek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.