Egynapos határidő, vitatott feltételek – komoly aggályok a pedagógusbér-kompenzáció tervezete körül
Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. Az intézkedésre azért van szükség, mert a 2025-ös pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségei alapján bérarány-korrekciót hajt végre.
A rendelet kimondja: „a 2025. évi végleges statisztikai adatok alapján a 2025. évi tanárbéremelés utolsó lépéseként egyösszegű kifizetés biztosítására kerül sor”.
Ennek értelmében minden teljes munkaidőben dolgozó pedagógus – függetlenül attól, hogy melyik köznevelési intézményben dolgozik – egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítésben részesül.
Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek mindössze egy napot kaptak a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek:
Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
Az egyszeri juttatás a hitoktatókra és a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusokra is kiterjed, függetlenül attól, hogy melyik minisztérium fenntartása alá tartoznak. Az önkormányzati óvodák esetében a létszám meghatározásakor a segítő munkatársakat és a szaktanácsadókat is figyelembe veszik.
A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget. A februári kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a pedagógusok többsége március 20-ig megkapja a bruttó 152 ezer forintos juttatást. Az alapítványi iskolákban dolgozók esetében azonban technikai okok miatt csak április elején várható az utalás.
A rendelet azt is rögzíti, hogy az iskolafenntartók a kapott forrást kizárólag az egyszeri kiegészítő juttatás kifizetésére, valamint az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra fordíthatják.
A szabályozás egy adminisztrációs könnyítést is tartalmaz: szeptembertől megszüntetik az iskolai törzslapok vezetését. A kormány indoklása szerint a digitalizáció terjedése önmagában is javítja az adatok pontosságát, így a pedagógusok adminisztrációs terhei csökkenhetnek.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.