Egynapos határidő, vitatott feltételek – komoly aggályok a pedagógusbér-kompenzáció tervezete körül
Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. Az intézkedésre azért van szükség, mert a 2025-ös pedagógus-átlagbér nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezért a kormány az EFOP Plusz program keretében vállalt kötelezettségei alapján bérarány-korrekciót hajt végre.
A rendelet kimondja: „a 2025. évi végleges statisztikai adatok alapján a 2025. évi tanárbéremelés utolsó lépéseként egyösszegű kifizetés biztosítására kerül sor”.
Ennek értelmében minden teljes munkaidőben dolgozó pedagógus – függetlenül attól, hogy melyik köznevelési intézményben dolgozik – egyszeri, bruttó 152 400 forintos kiegészítésben részesül.
Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek mindössze egy napot kaptak a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek:
Mindössze egy napot kaptak a szakszervezetek a tervezet véleményezésére, de a tartalmával sem voltak elégedettek.
Az egyszeri juttatás a hitoktatókra és a szakképző intézményekben dolgozó pedagógusokra is kiterjed, függetlenül attól, hogy melyik minisztérium fenntartása alá tartoznak. Az önkormányzati óvodák esetében a létszám meghatározásakor a segítő munkatársakat és a szaktanácsadókat is figyelembe veszik.
A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget. A februári kormányinfón ugyanis Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a pedagógusok többsége március 20-ig megkapja a bruttó 152 ezer forintos juttatást. Az alapítványi iskolákban dolgozók esetében azonban technikai okok miatt csak április elején várható az utalás.
A rendelet azt is rögzíti, hogy az iskolafenntartók a kapott forrást kizárólag az egyszeri kiegészítő juttatás kifizetésére, valamint az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra fordíthatják.
A szabályozás egy adminisztrációs könnyítést is tartalmaz: szeptembertől megszüntetik az iskolai törzslapok vezetését. A kormány indoklása szerint a digitalizáció terjedése önmagában is javítja az adatok pontosságát, így a pedagógusok adminisztrációs terhei csökkenhetnek.
A tavalyra tervezett pedagógus béremelés elmaradt részét egyszeri kompenzációval pótolnák, a NOKS-os dolgozók bérét pedig továbbra sem emelnék.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?