Évfolyamelsőként is legfeljebb 27 500 forintos ösztöndíjat kaphat egy fizika szakos hallgató a BME-n

Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.

Nem először kerül elő az a probléma, hogy mennyire alacsonyak a magyar egyetemeken kifizetett tanulmányi ösztöndíjak. Most Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője beszélt erről egy videóban, amelyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ösztöndíjainak aktuális összegeit mutatta be. A tartalomkészítő jelenleg maga is a BME hallgatója, mesterképzésen tanul.

">

Mikor érkeznek a tanulmányi ösztöndíjak a tavaszi félévben?

A videó szerint a 2025/2026-os tavaszi félévében a kognitív tudományok mesterszak elsőéves hallgatói közül a legjobb tanulmányi átlaggal rendelkezők mindössze 23 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak. A meghirdetett összegek a következőképpen alakulnak:

  • 5,6-os átlag: 23 000 forint

  • 5,47: 22 300 forint

  • 5,03: 19 800 forint

  • 4,83: 17 400 forint

  • 4,8: 17 000 forint

  • 4,8 alatt: nem jár ösztöndíj

Németh Hanna a saját szakán túl más képzéseket is megnézett. Példaként a fizika alapszak másodéves hallgatóinak ösztöndíjait is bemutatta. Ezek alapján a legjobb eredményt elérő hallgatók is legfeljebb 27 500 forintos támogatást kapnak havonta.

A fizika BSc-n a következő átlagokhoz tartozó összegeket hirdették meg:

  • 7,17: 27 500 forint

  • 6,67: 26 200 forint

  • 6,43: 25 500 forint

  • 6,1: 24 500 forint

  • 5,47: 22 300 forint

  • 5,1: 20 800 forint

  • 4,83: 18 800 forint

  • 4,67: 17 400 forint

  • 4,63: 17 000 forint

  • 4,63 alatt: nem jár ösztöndíj

A tartalomkészítő összehasonlításként azt is bemutatta, milyen ösztöndíjakat kapott ő maga több mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor még alapszakos hallgató volt. Elmondása szerint 2013-ban - az évfolyam egyik legjobbjaként - 30 614 forintos tanulmányi ösztöndíjat kapott, 2012-ben pedig körülbelül 28 ezer forintot.

Két lépésben emelnék az egyetemi ösztöndíjakat, ősszel jönne a második ütem

Bár első ránézésre nem tűnik jelentősnek a különbség, a körülmények egészen mások voltak. Hanna elmondása szerint akkoriban nagyjából havi 50 ezer forintból meg tudott élni, miközben a kollégiumi díj körülbelül 10 ezer forint volt.

Vagyis a tanulmányi ösztöndíj akkoriban a havi kiadásainak mintegy 60 százalékát fedezte.

Ha az elmúlt évek inflációját is figyelembe vesszük, a korábbi összegek ma jóval magasabbnak számítanának. A videó készítője szerint legalább 60 ezer forintos ösztöndíjra lenne szükség ahhoz, hogy ugyanazt a szintet képviselje az ösztöndíj értéke, mint több mint egy évtizeddel ezelőtt.

Egyetemisták vagytok? Osszátok meg velünk a saját sztoritokat!
Ha egyetemistaként ti is kaptok tanulmányi ösztöndíjat, írjátok meg az [email protected] címre, hogy mire elég az az összeg nektek egy hónapban!
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.