Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
Nem először kerül elő az a probléma, hogy mennyire alacsonyak a magyar egyetemeken kifizetett tanulmányi ösztöndíjak. Most Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője beszélt erről egy videóban, amelyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ösztöndíjainak aktuális összegeit mutatta be. A tartalomkészítő jelenleg maga is a BME hallgatója, mesterképzésen tanul.
Mikor érkeznek a tanulmányi ösztöndíjak a tavaszi félévben?
A videó szerint a 2025/2026-os tavaszi félévében a kognitív tudományok mesterszak elsőéves hallgatói közül a legjobb tanulmányi átlaggal rendelkezők mindössze 23 ezer forint havi ösztöndíjat kapnak. A meghirdetett összegek a következőképpen alakulnak:
5,6-os átlag: 23 000 forint
5,47: 22 300 forint
5,03: 19 800 forint
4,83: 17 400 forint
4,8: 17 000 forint
4,8 alatt: nem jár ösztöndíj
Németh Hanna a saját szakán túl más képzéseket is megnézett. Példaként a fizika alapszak másodéves hallgatóinak ösztöndíjait is bemutatta. Ezek alapján a legjobb eredményt elérő hallgatók is legfeljebb 27 500 forintos támogatást kapnak havonta.
A fizika BSc-n a következő átlagokhoz tartozó összegeket hirdették meg:
7,17: 27 500 forint
6,67: 26 200 forint
6,43: 25 500 forint
6,1: 24 500 forint
5,47: 22 300 forint
5,1: 20 800 forint
4,83: 18 800 forint
4,67: 17 400 forint
4,63: 17 000 forint
4,63 alatt: nem jár ösztöndíj
A tartalomkészítő összehasonlításként azt is bemutatta, milyen ösztöndíjakat kapott ő maga több mint egy évtizeddel ezelőtt, amikor még alapszakos hallgató volt. Elmondása szerint 2013-ban - az évfolyam egyik legjobbjaként - 30 614 forintos tanulmányi ösztöndíjat kapott, 2012-ben pedig körülbelül 28 ezer forintot.
Két lépésben emelnék az egyetemi ösztöndíjakat, ősszel jönne a második ütem
Bár első ránézésre nem tűnik jelentősnek a különbség, a körülmények egészen mások voltak. Hanna elmondása szerint akkoriban nagyjából havi 50 ezer forintból meg tudott élni, miközben a kollégiumi díj körülbelül 10 ezer forint volt.
Vagyis a tanulmányi ösztöndíj akkoriban a havi kiadásainak mintegy 60 százalékát fedezte.
Ha az elmúlt évek inflációját is figyelembe vesszük, a korábbi összegek ma jóval magasabbnak számítanának. A videó készítője szerint legalább 60 ezer forintos ösztöndíjra lenne szükség ahhoz, hogy ugyanazt a szintet képviselje az ösztöndíj értéke, mint több mint egy évtizeddel ezelőtt.
Magyar Péter, Bayer Zsolt és Orbán Viktor megszólalásai is előkerültek már a Németh Hanna videóiban, ő mégsem tartja magát politikai tartalomgyártónak. Németh Hanna szerint ő csak matematikai feladatokat old meg – a célja pedig az, hogy az emberek megtanuljanak önállóan, kritikusan gondolkodni.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
