Mikor érkeznek a tanulmányi ösztöndíjak a tavaszi félévben?

Az év elején a hallgatóknak sajnos elég sokat kell várniuk az első ösztöndíjakra. Bár még majdnem egy hónap hátra van a tavaszi félév kezdetéig, érdemes előre tudni, hogy mikor számíthatnak a kifizetésekre a következő szemeszterben.

A legtöbb egyetemen 2026. február 5-én indul a tavaszi félév szorgalmi időszaka. A tanulmányi ösztöndíjak összegét minden félévben öt hónapon át folyósítják.

Intézményenként eltérhet, hogy pontosan melyik napon utalnak, de általánosságban elmondható, hogy a havi ösztöndíjak az adott hónap 10. napjáig érkeznek meg. Fontos azonban, hogy a februári és márciusi juttatásokat összevontan, márciusban fogják megkapni a hallgatók.

Mekkora összegre számíthatnak a diákok?

A tanulmányi ösztöndíj az elért tanulmányi eredmények alapján nyerhető el úgy, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie az éves hallgatói normatíva (166 600 Ft) 5 százalékának megfelelő összeget, ami jelenleg 8330 forint.

A tényleges összegek azonban karonként és intézményenként is változhatnak. Befolyásolhatja őket többek között az állami ösztöndíjas hallgatók száma és az előző félév tanulmányi átlaga is.

Hol lehet ellenőrizni a kifizetéseket?

A hallgatók a Neptun rendszerben, a Pénzügyek → Ösztöndíjak, kifizetések menüpont alatt követhetik nyomon, hogy milyen összeg érkezett meg számukra, és mikorra várható a következő utalás.

Fontos kiemelni, hogy az ösztöndíjak pontos összege és kifizetési ütemezése egyetemenként eltérhet, ezért mindig érdemes az adott intézmény hivatalos tájékoztatóit vagy a tanulmányi osztály információit figyelemmel kísérni.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.