Mikor érkeznek a tanulmányi ösztöndíjak a tavaszi félévben?

Az év elején a hallgatóknak sajnos elég sokat kell várniuk az első ösztöndíjakra. Bár még majdnem egy hónap hátra van a tavaszi félév kezdetéig, érdemes előre tudni, hogy mikor számíthatnak a kifizetésekre a következő szemeszterben.

A legtöbb egyetemen 2026. február 5-én indul a tavaszi félév szorgalmi időszaka. A tanulmányi ösztöndíjak összegét minden félévben öt hónapon át folyósítják.

Intézményenként eltérhet, hogy pontosan melyik napon utalnak, de általánosságban elmondható, hogy a havi ösztöndíjak az adott hónap 10. napjáig érkeznek meg. Fontos azonban, hogy a februári és márciusi juttatásokat összevontan, márciusban fogják megkapni a hallgatók.

Mekkora összegre számíthatnak a diákok?

A tanulmányi ösztöndíj az elért tanulmányi eredmények alapján nyerhető el úgy, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie az éves hallgatói normatíva (166 600 Ft) 5 százalékának megfelelő összeget, ami jelenleg 8330 forint.

A tényleges összegek azonban karonként és intézményenként is változhatnak. Befolyásolhatja őket többek között az állami ösztöndíjas hallgatók száma és az előző félév tanulmányi átlaga is.

Hol lehet ellenőrizni a kifizetéseket?

A hallgatók a Neptun rendszerben, a Pénzügyek → Ösztöndíjak, kifizetések menüpont alatt követhetik nyomon, hogy milyen összeg érkezett meg számukra, és mikorra várható a következő utalás.

Fontos kiemelni, hogy az ösztöndíjak pontos összege és kifizetési ütemezése egyetemenként eltérhet, ezért mindig érdemes az adott intézmény hivatalos tájékoztatóit vagy a tanulmányi osztály információit figyelemmel kísérni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.