A kormány akár 100 százalékos ösztöndíjemelésről számolt be a napokban, Hankó Balázs nyilatkozata nyomán. Az ösztöndíjemelések már a tavaszi félévtől megvalósulhatnak, de az egyetemek a saját hatáskörükben döntenek majd a feltételekről. Egyelőre kérdés, hogy az emeléssel mindenki vagy csak a kiemelkedően teljesítő hallgatók járnak jól.
Hankó Balázs bejelentette, hogy az idei tavaszi félévtől legalább 50 százalékkal emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak, ezt követően pedig a kormány hivatalos Facebook oldalán közölte, hogy az ösztöndíjemelés két lépésben történik majd meg.
A tájékoztatás szerint az elmúlt évek forrásbővülése biztosítja az emelés fedezetét. Összességében a korábbi szinthez képest átlagosan mintegy 84 százalékos növekedés valósulhat meg, de lesznek olyan intézmények is, ahol már a tavaszi félévben megduplázódik az ösztöndíj összege. Az egyetemek a kötelező minimumon felül további támogatást is adhatnak, amelyet tanulmányi, sport-, kutatási vagy egyéb teljesítményhez köthetnek.
A jogszabály szerint a tanulmányi ösztöndíj minimális összege a hallgatói normatíva 5 százaléka. 2025-ben a hallgatói normatíva összege 166 600 forint volt, így az ösztöndíj legalább 8 330 forintra jött ki havonta.
A tanulmányi ösztöndíj már egy sikeresen teljesített félév után is elérhető lehet a jó tanulmányi eredményt elérő hallgatók számára. Az ösztöndíj mértéke és az eléréséhez szükséges átlag azonban intézményenként eltér.
Van, ahol már 3,6-os átlag is elegendő lehet, máshol csak kiemelkedő, 5,0 körüli vagy azt meghaladó eredménnyel lehet támogatáshoz jutni.
Tanulmányi ösztöndíjat azok a teljes idejű, nappali munkarendű hallgatók kaphatnak, akik állami ösztöndíjas vagy államilag támogatott képzésben vesznek részt – legyen szó alapképzésről, osztatlan képzésről, mesterképzésről vagy felsőoktatási szakképzésről. Feltétel, hogy a hallgató már legalább egy aktív, sikeresen teljesített félévvel rendelkezzen. A juttatást az egyetemek félévente ítélik oda, és öt hónapon keresztül folyósítják.
Az ösztöndíjak mértékéről részletesen alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Már egy sikeresen teljesített félév után is pénz járhat a jó jegyekért: a tanulmányi ösztöndíj a legjobb tanulmányi eredményt elérő hallgatókat jutalmazza. Az ösztöndíj mértéke és az eléréséhez szükséges átlag azonban minden intézményben eltér. Van, ahol már 3,6-os átlag is elég, máshol csak 5 fölötti eredménnyel lehet ösztöndíjat szerezni.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
