Hankó Balázs: Jelentősen emelkednek az egyetemi ösztöndíjak, 2030-ig 50 százalékkal bővülhetnek a kollégiumi férőhelyek

Azt ígéri a miniszter, hogy legalább 50 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak az idei tavaszi félévtől és nagyszabású kollégiumfejlesztések indulnak országszerte.

A miniszter közlése szerint eddig 24 Kérdezd a Minisztert! fórumot tartottak, ezek közül 13-at egyetemeken rendeztek meg. A hallgatók leggyakrabban az ösztöndíjak emeléséről és a kollégiumi férőhelyek bővítéséről kérdezték.

Átlagosan 84 százalékkal nőhetnek az ösztöndíjak

A minisztérium és az egyetemek, valamint a hallgatói képviseletek közötti egyeztetések után az idei tavaszi félévtől minden egyetemen legalább a tanulmányi ösztöndíj jelenlegi összegének 50 százalékával emelkednek a juttatások.

Hankó Balázs tájékoztatása szerint az elmúlt évek forrásbővülése biztosítja az emelés fedezetét. Összességében a mostani szinthez képest átlagosan mintegy 84 százalékos növekedés valósulhat meg, de lesznek olyan intézmények is, ahol már a tavaszi félévben megduplázódik az ösztöndíj összege.

Az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy a kötelező minimumon felül mekkora többlettámogatást adnak, és azt milyen teljesítményhez – tanulmányi, sport-, kutatási vagy egyéb eredményekhez – kötik. A finanszírozási szerződések új időszakának előkészítése már elindult, ami további változásokat alapozhat meg.

50 százalékkal több kollégiumi férőhely a cél

A miniszter szerint a jelenlegi mintegy 46 ezer kollégiumi férőhelyet 2030-ig 50 százalékkal bővítenék. A tervek között szerepel:

  • Budapesten egy legalább 12 ezer férőhelyes Diákváros tervezésének megkezdése,

  • Debrecenben 1600 új férőhely létrehozása 2030-ig,

  • Győrben egy 1000+300 férőhelyes fejlesztés,

  • a kecskeméti Neumann János Egyetem 600 férőhelyes kollégiumfejlesztésének folytatása,

  • a MATE új beruházásának alapkőletétele,

  • valamint további vidéki egyetemek csatlakozása a programhoz.

Hankó Balázs úgy fogalmazott: „Meghallgattuk a hallgatókat, megértettük a problémákat, és léptünk.”

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.