Azt ígéri a miniszter, hogy legalább 50 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak az idei tavaszi félévtől és nagyszabású kollégiumfejlesztések indulnak országszerte.
A miniszter közlése szerint eddig 24 Kérdezd a Minisztert! fórumot tartottak, ezek közül 13-at egyetemeken rendeztek meg. A hallgatók leggyakrabban az ösztöndíjak emeléséről és a kollégiumi férőhelyek bővítéséről kérdezték.
A minisztérium és az egyetemek, valamint a hallgatói képviseletek közötti egyeztetések után az idei tavaszi félévtől minden egyetemen legalább a tanulmányi ösztöndíj jelenlegi összegének 50 százalékával emelkednek a juttatások.
Hankó Balázs tájékoztatása szerint az elmúlt évek forrásbővülése biztosítja az emelés fedezetét. Összességében a mostani szinthez képest átlagosan mintegy 84 százalékos növekedés valósulhat meg, de lesznek olyan intézmények is, ahol már a tavaszi félévben megduplázódik az ösztöndíj összege.
Az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy a kötelező minimumon felül mekkora többlettámogatást adnak, és azt milyen teljesítményhez – tanulmányi, sport-, kutatási vagy egyéb eredményekhez – kötik. A finanszírozási szerződések új időszakának előkészítése már elindult, ami további változásokat alapozhat meg.
A miniszter szerint a jelenlegi mintegy 46 ezer kollégiumi férőhelyet 2030-ig 50 százalékkal bővítenék. A tervek között szerepel:
Budapesten egy legalább 12 ezer férőhelyes Diákváros tervezésének megkezdése,
Debrecenben 1600 új férőhely létrehozása 2030-ig,
Győrben egy 1000+300 férőhelyes fejlesztés,
a kecskeméti Neumann János Egyetem 600 férőhelyes kollégiumfejlesztésének folytatása,
a MATE új beruházásának alapkőletétele,
valamint további vidéki egyetemek csatlakozása a programhoz.
Hankó Balázs úgy fogalmazott: „Meghallgattuk a hallgatókat, megértettük a problémákat, és léptünk.”
Lecsökkentett formában valósulhat meg a budapesti Diákváros projekt, legalábbis erre utalnak azok a vázlatszintű tervek, amelyeket a kormányzat mutatott be nemrég. A magyar állam ugyanis már most kisajátította a Diákváros területeit.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
