Azt ígéri a miniszter, hogy legalább 50 százalékkal emelkednek a hallgatói ösztöndíjak az idei tavaszi félévtől és nagyszabású kollégiumfejlesztések indulnak országszerte.
A miniszter közlése szerint eddig 24 Kérdezd a Minisztert! fórumot tartottak, ezek közül 13-at egyetemeken rendeztek meg. A hallgatók leggyakrabban az ösztöndíjak emeléséről és a kollégiumi férőhelyek bővítéséről kérdezték.
A minisztérium és az egyetemek, valamint a hallgatói képviseletek közötti egyeztetések után az idei tavaszi félévtől minden egyetemen legalább a tanulmányi ösztöndíj jelenlegi összegének 50 százalékával emelkednek a juttatások.
Hankó Balázs tájékoztatása szerint az elmúlt évek forrásbővülése biztosítja az emelés fedezetét. Összességében a mostani szinthez képest átlagosan mintegy 84 százalékos növekedés valósulhat meg, de lesznek olyan intézmények is, ahol már a tavaszi félévben megduplázódik az ösztöndíj összege.
Az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy a kötelező minimumon felül mekkora többlettámogatást adnak, és azt milyen teljesítményhez – tanulmányi, sport-, kutatási vagy egyéb eredményekhez – kötik. A finanszírozási szerződések új időszakának előkészítése már elindult, ami további változásokat alapozhat meg.
A miniszter szerint a jelenlegi mintegy 46 ezer kollégiumi férőhelyet 2030-ig 50 százalékkal bővítenék. A tervek között szerepel:
Budapesten egy legalább 12 ezer férőhelyes Diákváros tervezésének megkezdése,
Debrecenben 1600 új férőhely létrehozása 2030-ig,
Győrben egy 1000+300 férőhelyes fejlesztés,
a kecskeméti Neumann János Egyetem 600 férőhelyes kollégiumfejlesztésének folytatása,
a MATE új beruházásának alapkőletétele,
valamint további vidéki egyetemek csatlakozása a programhoz.
Hankó Balázs úgy fogalmazott: „Meghallgattuk a hallgatókat, megértettük a problémákat, és léptünk.”
Lecsökkentett formában valósulhat meg a budapesti Diákváros projekt, legalábbis erre utalnak azok a vázlatszintű tervek, amelyeket a kormányzat mutatott be nemrég. A magyar állam ugyanis már most kisajátította a Diákváros területeit.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
