Németh Hanna neve igazán idén februárban került be a köztudatba, amikor Egri Viktor az ATV-ben egy – látszólag költői – kérdést tett fel matematikusoknak: mekkora az esélye annak, hogy egy kétharmados hatalom élén álló miniszterelnök környezetéből kerüljön ki a két „legtehetségesebb” gazdasági szakember?
Hanna nem kommentelt, nem véleményt írt – hanem számolt. Az eredményt videóban mutatta meg, amely gyorsan elterjedt a közösségi médiában.
Röpdolgozatok helyett pontgyűjtő akciók – nem csak 1-5-ig terjedő skálán lehet osztályozni
A Hannamatek oldalon azóta is sorra jelennek meg olyan videók, amelyek közéleti példákon keresztül magyaráznak matematikai jelenségeket: átlagbér-számítás, statisztikai torzítások (Simpson-paradoxon), választókerületek átrajzolása, vagy épp politikusok félreszámolásai. Hanna mégis következetesen elutasítja a politizálás vádját.
„Amikor Bayer Zsolt rosszul adott össze 23-at meg 11-et, az sem róla szólt, hanem így mutattam be, hogyan kell abakuszon számolni. Pedig én csak számolok” – mondta a Forbes-nak adott interjúban.
A kommentekben ennek ellenére gyakran kapja meg, hogy „prolihergelést” csinál, vagy politikai állásfoglalást tesz.
Amikor a legújabb hitelkonstrukcióról csináltam videót, és kiszámoltam, hogy mennyi lesz végül a kamat, azt írták, hogy hergelek. De hát ennyit fizetsz vissza – ez tény.
– fejtette ki.
„Rá akarom venni az embereket, hogy gondolkodjanak” – tette hozzá.
Hanna szerint a probléma nem az, hogy valaki egyik vagy másik politikai oldalhoz húz, hanem az, ha kritikátlanul elfogad mindent, amit „a sajátjai” mondanak. „Ne az legyen, hogy mindennel egyetértünk, amit a számunkra szimpatikus politikus mond. Nézzük meg a tényeket, nézzük meg mindkét oldalt, alakítsunk ki saját véleményt. Az a vízióm, hogy az emberek megtanulnak gondolkodni. Akkor nemcsak okosabbak lesznek, hanem tudatosabbak is, jobb döntéseket hoznak, és egyszerűen boldogabban élnek.”
„A lányok követik a szabályokat, a fiúk kísérleteznek” – új kutatás magyarázza a matematikai gondolkodásbeli különbségeket
A matek nem elit tudomány, csak rosszul tanítjuk
Hanna már gyerekként is szerette a logikai játékokat és fejtörőket, mégis sokáig úgy gondolta, hogy a matematikusok „Einstein-kaliberű zsenik”. Végül a BME-re jelentkezett, ahol a tanulmányai mellett egészen más területeket is kipróbált: cukrászképzésen, masszőrképzésen vett részt, majd pókerosztóként dolgozott. A póker miatt Londonba is kiköltözött, ahol nyelvet tanult és pénzt gyűjtött.
Anyává válása után Hanna a korai fejlesztés felé fordult. A Montessori-pedagógiában találta meg azt a szemléletet, amely szerinte valóban segíti a gondolkodás fejlődését. Egy Montessori-elven működő iskolában tanított is, ahol felsős tananyagokat kellett kidolgoznia.
„A törtekhez részekre szeletelt fém köröket és kártyákat használtunk, a mértékegységeket süti sütéssel, mérlegeléssel, fizikai eszközökkel vettük át.”
A Montessori módszerről és arról, hogy miért nem szeretik sokan a matekot mi is beszélgettünk Hannával.
„Nincs olyan, hogy valaki nem érti a matekot”
Hanna jelenleg tanfolyamokat fejleszt gyerekeknek és felnőtteknek, Montessori-alapokon. Úgy gondolja, a matematikai nehézségek gyökere nem a képességek hiánya. Azt vallja, hogy nincs olyan, hogy valaki nem érti a matekot, csak olyan van, hogy valakinek nem készítették fel az agyát erre a tanulásra, vagy rosszul magyarázzák el neki. Szerinte különösen fontos a hatéves kor alatti időszak, amikor az agy rendkívül fogékony.
A közoktatás megváltoztatásában kevésbé lát mozgásteret
„A pedagógusok leterheltek, nincs tér, nincs kapacitás. Meg van kötve a kezük.”
Úgy látja, valódi változás csak akkor lehetne, ha erre társadalmi igény is lenne:
Amíg nincsen igény arra, hogy az emberek okosabbak legyenek, amíg arra van igény, hogy az embereket elbutítsák, hülyének nézzék, átverjék és manipulálják, addig nem lesz változás.
