„A lányok követik a szabályokat, a fiúk kísérleteznek” – új kutatás magyarázza a matematikai gondolkodásbeli különbségeket

Egy friss kutatás szerint nemcsak az számít, hogy egy diák helyes választ ad-e a matematikafeladatra, hanem az is, milyen módszerrel jut el oda. A lányok jóval nagyobb arányban ragaszkodnak a tanult algoritmusokhoz, a fiúk pedig sokkal bátrabban használnak kreatív mentális technikákat. A különbség már középiskolában megjelenik – és felnőttkorra sem tűnik el.

A The Conversation tudományos platformon megjelent kutatás egy régi ellentmondást próbál megmagyarázni: a lányok általában jobb jegyeket szereznek matematikából, ugyanakkor a fiúk mégis jobban teljesítenek az országos, komoly tétű teszteken, mint például az SAT-en vagy az AP vizsgákon. A STEM-pályákon is ők vannak többségben.

A kutatók szerint ennek egyik oka az eltérő gondolkodásmód. Ahogy fogalmaznak:

Nem csak az számít, mi a végeredmény, hanem hogy milyen úton jut el oda egy tanuló. A fiúknál gyakrabban látunk merész, kreatív megközelítést, míg a lányok nagyobb arányban ragaszkodnak a bevett szabályokhoz.

 

shutterstock

Teljesen másképpen számolnak a fiúk és a lányok

A kutatás első részében több mint 200 középiskolásnak adtak három egyszerű feladatot, olyanokat például, hogy mennyi 25×9 vagy 600–498. A helyes megoldások aránya a nemek között nem különbözött, a módszerek igen:

  • A lányok 52%-a minden feladatra a hagyományos, tanult algoritmust alkalmazta.
  • A fiúknak mindössze 18%-a választotta ugyanezt.

A fiúk 51%-a egyáltalán nem használt algoritmust, hanem mentális rövidítésekkel dolgozott.

Egy kutató úgy foglalta össze, hogy "a lányok között erősebben jelenik meg a tanári elvárásoknak való megfelelés. Sokuk számára a szabálykövetés a biztonságos út, még akkor is, ha létezne gyorsabb megoldás.”

A kreatívabb megoldások viszont előnyt jelentenek a bonyolultabb tesztfeladatoknál. Akik a legegyszerűbb feladatokat is algoritmussal oldották meg, nagyobb eséllyel hibáztak a komplex problémák esetében.

 

shutterstock

A jelenség nem tűnik el felnőttkorra sem

A második vizsgálatban 810 felnőttnek kellett fejben kiszámolnia a 125 + 238 összeadást. Meglepő módon sokan még így is a lépésről lépésre haladó írásbeli algoritmust idézték fel magukban:

  • A nők 69%-a használta a szabályos algoritmust,
  • míg a férfiaknál ez az arány 46% volt.

Bár a helyes válaszok aránya ugyanaz volt, akik algoritmust használtak, rosszabbul teljesítettek a későbbi, valószínűségszámítással kapcsolatos feladatokon.

Hogyan lehet a gyerekeket már nulla éves kortól matematikából fejleszteni és egyáltalán miért van erre szükség?

Mi állhat a különbségek mögött?

A kutatás több tényezőt is azonosított, amelyek hozzájárulhatnak a nemek közötti eltérő matematikai problémamegoldási stratégiákhoz. Egyrészt a térbeli képességek játszanak szerepet. A fiúk általában jobb térbeli képességekkel rendelkeznek, ami megkönnyíti számukra az alternatív, kreatív megoldások kialakítását. Másrészt a teszt- és teljesítményszorongás is befolyásoló tényező: ez a lányok körében gyakoribb, így sokan inkább a „biztonságos”, jól ismert algoritmusokhoz ragaszkodnak, és kerülik a kockázatos mentális technikákat. Harmadrészt a társadalmi elvárások is meghatározók. A lányok nagyobb arányban érzik úgy, hogy meg kell felelniük a tanárok elvárásainak, ami szintén a szabálykövető módszerekhez vezet.

Egy kutató így fogalmazott: „A lányok gyakran túlzottan is szabálykövetők. A fiúk viszont bátrabban kísérleteznek, ami előnyt jelent, amikor egy teljesen új problémával találkoznak.”

Az iskoláknak érdemes támogatni a kockázatvállaló gondolkodást

A szakértők szerint az iskoláknak érdemes lenne nagyobb teret adni a kreatív gondolkodásnak és feladatmegoldásnak. Úgy vélik, hogy a memorizált algoritmusok fontosak, de a való életben és a magas szintű matematikában sokkal inkább a találékonyság számít. A cél az lenne, hogy a diákok ne csak a tankönyvi helyzeteket ismerjék fel, hanem merjenek új utakat keresni – legyenek akár lányok, akár fiúk.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.