Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A friss kompetenciamérés eredményei szerint a negyedik évfolyamos tanulók teljesítménye összességében stabil maradt, de az eloszlás jelentősen változott.
Matematika: egyre több a kiemelkedő és a lemaradó diák
Miközben enyhén nőtt a leggyengébben teljesítők aránya, a legjobbaké is emelkedett. A középső teljesítménysáv – vagyis azoké, akik alapvető, de nem kiemelkedő szinten oldják meg a feladatokat – szűkült.
Az 1. szint alatt teljesítők aránya 7,53 százalékról 8,5 százalékra nőtt, vagyis több tanuló nem tudta megoldani az alapvető, kontextus nélküli feladatokat sem. Ugyanakkor a 3. és 4. szinten teljesítők aránya is nőtt – 22,86-ról 24,72, illetve 8,53-ról 9,99 százalékra – ami azt jelzi, hogy több diák képes már összetettebb problémák megoldására és gondolatmenetük leírására.
A középső, 1-2. szint viszont gyengült: az ide tartozó tanulók aránya több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a tanulói teljesítmények széthúzódtak – kevesebben maradtak a középső mezőnyben, miközben a leggyengébbek és a jobbak aránya egyaránt nőtt.
Mit jelentenek a szintek?
- Az 1. szinten a gyerekek egyszerű, ismerős feladatokat tudnak megoldani – például rutinszerű műveleteket végeznek, ha minden információ adott.
- A 3. szintet elérők már képesek egy-két lépéses problémák megoldására, több információ értelmezésére és egyszerű érvelés megfogalmazására.
- A 4. szinten lévő tanulók összetettebb, újszerű helyzetekkel is megbirkóznak, modelleznek, és röviden le tudják írni gondolatmenetüket.
- Az 5-7. szintek a legjobb tanulókat jelzik: ők önállóan dolgoznak ki stratégiákat, saját modelleket alkotnak, többféle megoldási módot hasonlítanak össze, és képesek reflektálni saját gondolkodásukra. A 7. szinten teljesítők aránya azonban alig 0,04 százalék – százból kevesebb mint egy tanuló éri el ezt a szintet.
Pexels/Leeloo Thefirst
A negyedikes diákok szövegértési teljesítménye enyhén romlott a korábbi évhez képest. Bár az alapvető feladatokat megoldani tudók aránya nőtt, a legmagasabb szinteket elérők aránya csökkent – vagyis a tanulók többsége egyszerűbb szövegekkel boldogul, de kevesebben képesek mélyebb megértést és összetett következtetéseket igénylő feladatok megoldására.
Miközben az 1. szint alatt teljesítők aránya 3,3 százalékról 2,57 százalékra csökkent – tehát kevesebben vannak, akik az alapvető információkat sem tudják visszakeresni – a 1-2. szintet elérők aránya összességében nőtt (a tanulók több mint 40 százaléka ide tartozik). Ugyanakkor a felsőbb szinteken csökkenés figyelhető meg: az 5. szintet elérők aránya 11,77 százalékról 9,54 százalékra, a 6. szinté 4,47-ről 3,67 százalékra, a legmagasabb, 7. szinten teljesítőké pedig 0,76-ról 0,71 százalékra esett vissza.
Mit jelentenek a szintek?
- Az 1-2. szintet elérő tanulók egyszerű információkat tudnak visszakeresni, felismerik az események időrendjét és a szereplők közti kapcsolatokat.
- A 3-4. szinten már képesek több feltételnek megfelelő információkat megtalálni, következtetéseket levonni, valamint megérteni a szerző szándékát vagy a szöveg szerkezetét.
- Az 5-7. szinten teljesítők felismerik a rejtett információkat, képesek értelmezni a gúnyt, az iróniát vagy a szöveg mögöttes jelentéseit – ők azok, akik valóban önállóan és mélyen értelmeznek.
