A negyedik évfolyamosok matematikaeredményei alapján egyre inkább kettészakad a mezőny: a legjobbak és a leggyengébbek aránya is nő, a középmező viszont zsugorodik. Szövegértésük pedig inkább romlik, egyre kevesebben jutnak el a magasabb képességszintekre.
A friss kompetenciamérés eredményei szerint a negyedik évfolyamos tanulók teljesítménye összességében stabil maradt, de az eloszlás jelentősen változott.
Matematika: egyre több a kiemelkedő és a lemaradó diák
Miközben enyhén nőtt a leggyengébben teljesítők aránya, a legjobbaké is emelkedett. A középső teljesítménysáv – vagyis azoké, akik alapvető, de nem kiemelkedő szinten oldják meg a feladatokat – szűkült.
Az 1. szint alatt teljesítők aránya 7,53 százalékról 8,5 százalékra nőtt, vagyis több tanuló nem tudta megoldani az alapvető, kontextus nélküli feladatokat sem. Ugyanakkor a 3. és 4. szinten teljesítők aránya is nőtt – 22,86-ról 24,72, illetve 8,53-ról 9,99 százalékra – ami azt jelzi, hogy több diák képes már összetettebb problémák megoldására és gondolatmenetük leírására.
A középső, 1-2. szint viszont gyengült: az ide tartozó tanulók aránya több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a tanulói teljesítmények széthúzódtak – kevesebben maradtak a középső mezőnyben, miközben a leggyengébbek és a jobbak aránya egyaránt nőtt.
Mit jelentenek a szintek?
A negyedikes diákok szövegértési teljesítménye enyhén romlott a korábbi évhez képest. Bár az alapvető feladatokat megoldani tudók aránya nőtt, a legmagasabb szinteket elérők aránya csökkent – vagyis a tanulók többsége egyszerűbb szövegekkel boldogul, de kevesebben képesek mélyebb megértést és összetett következtetéseket igénylő feladatok megoldására.
Miközben az 1. szint alatt teljesítők aránya 3,3 százalékról 2,57 százalékra csökkent – tehát kevesebben vannak, akik az alapvető információkat sem tudják visszakeresni – a 1-2. szintet elérők aránya összességében nőtt (a tanulók több mint 40 százaléka ide tartozik). Ugyanakkor a felsőbb szinteken csökkenés figyelhető meg: az 5. szintet elérők aránya 11,77 százalékról 9,54 százalékra, a 6. szinté 4,47-ről 3,67 százalékra, a legmagasabb, 7. szinten teljesítőké pedig 0,76-ról 0,71 százalékra esett vissza.
Mit jelentenek a szintek?
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
