Hankó Balázs szerint „egy nemzet vagyunk”, ezért rendben van, ha erdélyi fiatalokat fizetnek, hogy a Fidesznek kampányoljanak

Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.

A kultúráért és innovációért felelős miniszter tegnap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai campusán tartotta meg ”Kérdezd a minisztert!” hallgatói fórumát. A Telex szúrta ki, hogy egy hallgató saját tapasztalatára hivatkozva tette fel a kérdést, amely rövid időre teljesen megváltoztatta a fórum hangulatát.

A hallgató a rendezvényen arról beszélt (a videófelvételen 52:27-nél), hogy erdélyi fiatalok egy csoportja, köztük ő is, Gödöllőn gyűjtött aláírásokat a miniszter kampányához. A kérdése így hangzott:

„Voltunk neked aláírásokat gyűjteni Gödöllőn… az a kérdésem lenne, hogy miért az erdélyi fiatalokat kértétek fel arra, hogy aláírásokat gyűjtsenek, amikor minket kiutaztattatok, szállást adtatok és pénzt is kaptunk érte.”

A diák arra volt kíváncsi, miért határon túli fiatalokat szerveztek a kampánymunkára, ha a részvételt utazással, szállással és fizetéssel is támogatták.

Hankó Balázs válasza rövid volt. A miniszter azt mondta: „egy nemzet, egy közösség vagyunk”, és bárki csatlakozhat a kampányhoz, aki támogatni szeretné őt.

Hankó Balázs Facebook

Kampányidőszakban érkezett a miniszteri látogatás

A hallgató egy második kérdést is feltett a választások utáni gazdasági helyzetről és a költségvetési hiányról, a miniszter azonban inkább a gazdaság erejéről és a családtámogatási politikáról beszélt.

A beszélgetést moderáló Tonk Márton, az egyetem rektora közben emlékeztette a hallgatóságot, hogy az eseményt felsőoktatási fórumként hirdették meg, ezért a politikai kérdéseknek inkább szakpolitikai kontextusban kellene megjelenniük.

Az egyetem saját szabályzata is kimondja, hogy az intézmény nem lehet politikai propaganda helyszíne, és a politika csak tudományos elemzés tárgyaként jelenhet meg az egyetemi tevékenységben.

A csíkszeredai fórum Hankó Balázs kétnapos székelyföldi körútjának egyik állomása volt. A miniszter több városban is megjelent, kulturális és oktatási eseményeken vett részt, és találkozott helyi politikusokkal, intézményvezetőkkel.

A látogatás időzítése miatt azonban sokan politikai kontextusban értelmezik az eseményt: alig egy hónappal a 2026. április 12-re kitűzött magyarországi országgyűlési választás előtt zajlott.

Az erdélyi fiatalok magyarországi kampánymunkájáról az elmúlt napokban több beszámoló is megjelent. Mi is írtunk arról, hogy különböző erdélyi diákcsoportok – például marosvásárhelyi vagy kolozsvári fiatalok – magyarországi városokban segítenek a kampányban, például kopogtatással és adatgyűjtéssel.

A Telex információi szerint kolozsvári egyetemista csoportok is részt vesznek a magyarországi kampányban, többek között a KIFOR (Kolozsvári Ifjúsági Fórum) szervezésében. A kampánymunka napidíj ellenében történik: általában 15 ezer forintot kapnak egynapi kopogtatásért, miközben a szállást és az ellátást is biztosítják számukra.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.