Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
A csapatban a Telex információi szerint középiskolások is vannak, akik tanítási időben utaztak ki Magyarországra. A szervezés mögött a Magyar Polgári Erő (MPE) áll, amelynek maros megyei elnöke, Berki Ferenc nyíltan beszélt a részletekről.
A fiatalok március 1-jén érkeztek Szolnokra. Feladatuk március 15-ig tart: házról házra járva megszólítják a választókat, rövid beszélgetések során rögzítik, hogy ki melyik párttal szimpatizál. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait feljegyzik, aki nem, attól elköszönnek.
A kampány a klasszikus mozgósítási technika szerint zajlik: kisebb csapatokra osztva dolgoznak, előre meghatározott útvonalon. A szervezők szerint nem vitatkoznak és nem győzködnek, hanem „intelligens módon” mérik fel a támogatottságot.
A program része a március 15-i budapesti Békemeneten való részvétel is, ahonnan a csapat visszatér Marosvásárhelyre.
A kiutazást a Magyar Polgári Erő maros megyei szervezete koordinálta. A párt országos elnöke, Kulcsár-Terza József korábban együttműködési megállapodást írt alá a szolnoki Fidesszel, amely a kampányok kölcsönös segítéséről is szól.
A mostani kampányban a fiatalok Berkó Attilának kampányolnak, aki átvette a választókerületi elnöki pozíciót Szalay Ferenctől. Berki Ferenc szerint a fiatalok önkéntesként vesznek részt a munkában, ellenszolgáltatás nélkül. A Telexnek kiemelte: kettős állampolgárokról van szó, akik szerinte „teljes joggal” kapcsolódnak be a magyarországi kampányba.
A határon túli fiatalok bevonása a kampányba nem új jelenség. A 2022-es országgyűlési választás idején több beszámoló is szólt arról, hogy erdélyi magyar egyetemisták segítették a kampányt kiélezett körzetekben.
Most Hódmezővásárhelyen és Szolnokon is hasonló a helyzet: erdélyi fiatalok kopogtatnak, adatot rögzítenek, aláírást gyűjtenek. A legfontosabb különbség az, hogy a szolnoki csapatban információink szerint középiskolások is vannak.
A Telex úgy tudja, a résztvevők között a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is szerepelnek.
Ez több szempontból is problémás lehet:
Romániában a tanügyi törvény tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben.
Tanítási időben történő külföldi tartózkodás igazolatlan hiányzásnak minősülhet.
Ha az iskola tudott arról, hogy a diákok politikai kampánytevékenység miatt hiányoznak, az súlyos következményekkel járhat.
Bár az iskola egyházi fenntartású, és az elmúlt években jelentős magyar kormányzati támogatásban részesült, a román állami tanügyi szabályok rá is vonatkoznak.
A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
