Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
A csapatban a Telex információi szerint középiskolások is vannak, akik tanítási időben utaztak ki Magyarországra. A szervezés mögött a Magyar Polgári Erő (MPE) áll, amelynek maros megyei elnöke, Berki Ferenc nyíltan beszélt a részletekről.
A fiatalok március 1-jén érkeztek Szolnokra. Feladatuk március 15-ig tart: házról házra járva megszólítják a választókat, rövid beszélgetések során rögzítik, hogy ki melyik párttal szimpatizál. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait feljegyzik, aki nem, attól elköszönnek.
A kampány a klasszikus mozgósítási technika szerint zajlik: kisebb csapatokra osztva dolgoznak, előre meghatározott útvonalon. A szervezők szerint nem vitatkoznak és nem győzködnek, hanem „intelligens módon” mérik fel a támogatottságot.
A program része a március 15-i budapesti Békemeneten való részvétel is, ahonnan a csapat visszatér Marosvásárhelyre.
A kiutazást a Magyar Polgári Erő maros megyei szervezete koordinálta. A párt országos elnöke, Kulcsár-Terza József korábban együttműködési megállapodást írt alá a szolnoki Fidesszel, amely a kampányok kölcsönös segítéséről is szól.
A mostani kampányban a fiatalok Berkó Attilának kampányolnak, aki átvette a választókerületi elnöki pozíciót Szalay Ferenctől. Berki Ferenc szerint a fiatalok önkéntesként vesznek részt a munkában, ellenszolgáltatás nélkül. A Telexnek kiemelte: kettős állampolgárokról van szó, akik szerinte „teljes joggal” kapcsolódnak be a magyarországi kampányba.
A határon túli fiatalok bevonása a kampányba nem új jelenség. A 2022-es országgyűlési választás idején több beszámoló is szólt arról, hogy erdélyi magyar egyetemisták segítették a kampányt kiélezett körzetekben.
Most Hódmezővásárhelyen és Szolnokon is hasonló a helyzet: erdélyi fiatalok kopogtatnak, adatot rögzítenek, aláírást gyűjtenek. A legfontosabb különbség az, hogy a szolnoki csapatban információink szerint középiskolások is vannak.
A Telex úgy tudja, a résztvevők között a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is szerepelnek.
Ez több szempontból is problémás lehet:
Romániában a tanügyi törvény tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben.
Tanítási időben történő külföldi tartózkodás igazolatlan hiányzásnak minősülhet.
Ha az iskola tudott arról, hogy a diákok politikai kampánytevékenység miatt hiányoznak, az súlyos következményekkel járhat.
Bár az iskola egyházi fenntartású, és az elmúlt években jelentős magyar kormányzati támogatásban részesült, a román állami tanügyi szabályok rá is vonatkoznak.
A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
