Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
A csapatban a Telex információi szerint középiskolások is vannak, akik tanítási időben utaztak ki Magyarországra. A szervezés mögött a Magyar Polgári Erő (MPE) áll, amelynek maros megyei elnöke, Berki Ferenc nyíltan beszélt a részletekről.
A fiatalok március 1-jén érkeztek Szolnokra. Feladatuk március 15-ig tart: házról házra járva megszólítják a választókat, rövid beszélgetések során rögzítik, hogy ki melyik párttal szimpatizál. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait feljegyzik, aki nem, attól elköszönnek.
A kampány a klasszikus mozgósítási technika szerint zajlik: kisebb csapatokra osztva dolgoznak, előre meghatározott útvonalon. A szervezők szerint nem vitatkoznak és nem győzködnek, hanem „intelligens módon” mérik fel a támogatottságot.
A program része a március 15-i budapesti Békemeneten való részvétel is, ahonnan a csapat visszatér Marosvásárhelyre.
A kiutazást a Magyar Polgári Erő maros megyei szervezete koordinálta. A párt országos elnöke, Kulcsár-Terza József korábban együttműködési megállapodást írt alá a szolnoki Fidesszel, amely a kampányok kölcsönös segítéséről is szól.
A mostani kampányban a fiatalok Berkó Attilának kampányolnak, aki átvette a választókerületi elnöki pozíciót Szalay Ferenctől. Berki Ferenc szerint a fiatalok önkéntesként vesznek részt a munkában, ellenszolgáltatás nélkül. A Telexnek kiemelte: kettős állampolgárokról van szó, akik szerinte „teljes joggal” kapcsolódnak be a magyarországi kampányba.
A határon túli fiatalok bevonása a kampányba nem új jelenség. A 2022-es országgyűlési választás idején több beszámoló is szólt arról, hogy erdélyi magyar egyetemisták segítették a kampányt kiélezett körzetekben.
Most Hódmezővásárhelyen és Szolnokon is hasonló a helyzet: erdélyi fiatalok kopogtatnak, adatot rögzítenek, aláírást gyűjtenek. A legfontosabb különbség az, hogy a szolnoki csapatban információink szerint középiskolások is vannak.
A Telex úgy tudja, a résztvevők között a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is szerepelnek.
Ez több szempontból is problémás lehet:
Romániában a tanügyi törvény tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben.
Tanítási időben történő külföldi tartózkodás igazolatlan hiányzásnak minősülhet.
Ha az iskola tudott arról, hogy a diákok politikai kampánytevékenység miatt hiányoznak, az súlyos következményekkel járhat.
Bár az iskola egyházi fenntartású, és az elmúlt években jelentős magyar kormányzati támogatásban részesült, a román állami tanügyi szabályok rá is vonatkoznak.
A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
