Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
A csapatban a Telex információi szerint középiskolások is vannak, akik tanítási időben utaztak ki Magyarországra. A szervezés mögött a Magyar Polgári Erő (MPE) áll, amelynek maros megyei elnöke, Berki Ferenc nyíltan beszélt a részletekről.
A fiatalok március 1-jén érkeztek Szolnokra. Feladatuk március 15-ig tart: házról házra járva megszólítják a választókat, rövid beszélgetések során rögzítik, hogy ki melyik párttal szimpatizál. Aki a Fideszt nevezi meg, annak adatait feljegyzik, aki nem, attól elköszönnek.
A kampány a klasszikus mozgósítási technika szerint zajlik: kisebb csapatokra osztva dolgoznak, előre meghatározott útvonalon. A szervezők szerint nem vitatkoznak és nem győzködnek, hanem „intelligens módon” mérik fel a támogatottságot.
A program része a március 15-i budapesti Békemeneten való részvétel is, ahonnan a csapat visszatér Marosvásárhelyre.
A kiutazást a Magyar Polgári Erő maros megyei szervezete koordinálta. A párt országos elnöke, Kulcsár-Terza József korábban együttműködési megállapodást írt alá a szolnoki Fidesszel, amely a kampányok kölcsönös segítéséről is szól.
A mostani kampányban a fiatalok Berkó Attilának kampányolnak, aki átvette a választókerületi elnöki pozíciót Szalay Ferenctől. Berki Ferenc szerint a fiatalok önkéntesként vesznek részt a munkában, ellenszolgáltatás nélkül. A Telexnek kiemelte: kettős állampolgárokról van szó, akik szerinte „teljes joggal” kapcsolódnak be a magyarországi kampányba.
A határon túli fiatalok bevonása a kampányba nem új jelenség. A 2022-es országgyűlési választás idején több beszámoló is szólt arról, hogy erdélyi magyar egyetemisták segítették a kampányt kiélezett körzetekben.
Most Hódmezővásárhelyen és Szolnokon is hasonló a helyzet: erdélyi fiatalok kopogtatnak, adatot rögzítenek, aláírást gyűjtenek. A legfontosabb különbség az, hogy a szolnoki csapatban információink szerint középiskolások is vannak.
A Telex úgy tudja, a résztvevők között a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai is szerepelnek.
Ez több szempontból is problémás lehet:
Romániában a tanügyi törvény tiltja a politikai propagandát az oktatási intézményekben.
Tanítási időben történő külföldi tartózkodás igazolatlan hiányzásnak minősülhet.
Ha az iskola tudott arról, hogy a diákok politikai kampánytevékenység miatt hiányoznak, az súlyos következményekkel járhat.
Bár az iskola egyházi fenntartású, és az elmúlt években jelentős magyar kormányzati támogatásban részesült, a román állami tanügyi szabályok rá is vonatkoznak.
A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
