A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
Február közepéig ezer kokárdát kell elkészítenie egy kelet-magyarországi szakközépiskola szakkörének – írta meg a Telex.
Januárban segélykérő e-mail érkezett a szakközépiskola tanáraihoz egy olyan kollégájuktól, aki szakkörvezetőként is dolgozik. A pedagógus arról írt, hogy a hímző- és gyöngyfűző szakkör tíz diákjával együtt február közepéig ezer kokárdát kellene elkészíteniük, amit teljesíthetetlen vállalásnak tart. Ezért arra kérte a tantestület tagjait, hogy aki tud, kapcsolódjon be a munkába.
A pedagógus gyanúsnak érezte a kolléga kérését, ezért utánajárt a háttérnek. Így tudta meg, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) már a szeptemberi eligazításon jelezte a szakkörvezetőknek, hogy ilyen feladat vár rájuk. A szükséges alapanyagok azonban csak januárban futottak be, így a közösségeknek mindössze egy hónapjuk maradt arra, hogy az előre méretre vágott trikolór szalagokból egy közepes település ellátására elegendő kokárdát készítsenek.
A kokárdák egy részét az intézethez kell visszajuttatni, a maradékot helyben osztják szét. Hogy pontosan milyen országos célra gyűjtik őket, arról több érintett intézmény sem kapott részletes tájékoztatást.
Egy pedagógus – aki „kokárdavarró tanárnőként” nyilatkozott – arról számolt be, hogy a hímző és gyöngyfűző szakkör tíz diákjával kellene legyártaniuk ezer darabot.
Most mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja.
A tanár szerint a gyerekek egy szakkör alatt fejenként két-három kokárdát tudnak elkészíteni, így a száz darabos fejenkénti elvárás aránytalanul nagy terhet jelent. Ő maga húsz darabot vállalt, de így is jelentős mennyiség maradt hátra.
A közösségi oldalakon több művelődési ház és önkormányzat is beszámolt a kokárdakészítésről.
A bejegyzések alapján több helyen is ötszáz darab az elvárás. Petőfiszállás Önkormányzata például videót tett közzé arról, ahogy egy nyugdíjasklub tagjai készítik a kokárdákat. A Művelődési Ház Battonya és Csömend Község Önkormányzata oldalán is hasonló beszámolók jelentek meg.
Egy közművelődési szervező így biztatta a helyieket:
„Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele.”
Az NMI által működtetett Szakkör program 2025/2026-os évadára a honlapjuk szerint 13 950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör ötszáz darabot készít, az közel 1,4 millió kokárdát jelenthet országosan.
A textilkokárdák piaci ára nagyjából 100-150 forint darabonként, így ekkora mennyiség több százmillió forintos értéket képviselhetne kereskedelmi forgalomban.
Az NMI megkeresésünkre azt írta: az együttműködéshez a partnerek önkéntesen csatlakozhattak, és a kokárdakészítés „a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében” zajlik. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményeken használják majd fel.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Telex cikkének megjelenéséig nem válaszolt arra a kérdésre, milyen forrásokból finanszírozzák a programot, illetve milyen országos célt szolgál a több százezres vagy akár milliós nagyságrendű kokárdagyártás.
Nem minden intézmény érezte tehernek a feladatot. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája igazgatója szerint tanulóik önként, szülői beleegyezéssel vettek részt a programban.
„Fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja.”
Két Vas megyei településen, Vasszentmihályon és Rönökön összesen 1500 kokárdát készítenek, ennek felét az intézethez juttatják el, a másik felét helyi intézményeknek ajándékozzák. A szakkörvezető szerint a varrás közben beszélgetnek, teáznak, sütiznek – valódi közösségi élményként élik meg a programot.
Tiltakozó levelet írtak több, a Hegyvidéken működő állami fenntartású iskola igazgatói Kovács Gergely XII. kerületi polgármesternek a március 15-i megemlékezésre szervezett programjuk miatt.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
