A kokárdákat a Nemzeti Művelődési Intézet kérésére készítik az iskolai szakkörök és nyugdíjasklubok országszerte. Egyes helyeken diákok és pedagógusok túlórában dolgoznak a szűkös határidő miatt.
Február közepéig ezer kokárdát kell elkészítenie egy kelet-magyarországi szakközépiskola szakkörének – írta meg a Telex.
Januárban segélykérő e-mail érkezett a szakközépiskola tanáraihoz egy olyan kollégájuktól, aki szakkörvezetőként is dolgozik. A pedagógus arról írt, hogy a hímző- és gyöngyfűző szakkör tíz diákjával együtt február közepéig ezer kokárdát kellene elkészíteniük, amit teljesíthetetlen vállalásnak tart. Ezért arra kérte a tantestület tagjait, hogy aki tud, kapcsolódjon be a munkába.
A pedagógus gyanúsnak érezte a kolléga kérését, ezért utánajárt a háttérnek. Így tudta meg, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) már a szeptemberi eligazításon jelezte a szakkörvezetőknek, hogy ilyen feladat vár rájuk. A szükséges alapanyagok azonban csak januárban futottak be, így a közösségeknek mindössze egy hónapjuk maradt arra, hogy az előre méretre vágott trikolór szalagokból egy közepes település ellátására elegendő kokárdát készítsenek.
A kokárdák egy részét az intézethez kell visszajuttatni, a maradékot helyben osztják szét. Hogy pontosan milyen országos célra gyűjtik őket, arról több érintett intézmény sem kapott részletes tájékoztatást.
Egy pedagógus – aki „kokárdavarró tanárnőként” nyilatkozott – arról számolt be, hogy a hímző és gyöngyfűző szakkör tíz diákjával kellene legyártaniuk ezer darabot.
Most mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja.
A tanár szerint a gyerekek egy szakkör alatt fejenként két-három kokárdát tudnak elkészíteni, így a száz darabos fejenkénti elvárás aránytalanul nagy terhet jelent. Ő maga húsz darabot vállalt, de így is jelentős mennyiség maradt hátra.
A közösségi oldalakon több művelődési ház és önkormányzat is beszámolt a kokárdakészítésről.
A bejegyzések alapján több helyen is ötszáz darab az elvárás. Petőfiszállás Önkormányzata például videót tett közzé arról, ahogy egy nyugdíjasklub tagjai készítik a kokárdákat. A Művelődési Ház Battonya és Csömend Község Önkormányzata oldalán is hasonló beszámolók jelentek meg.
Egy közművelődési szervező így biztatta a helyieket:
„Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele.”
Az NMI által működtetett Szakkör program 2025/2026-os évadára a honlapjuk szerint 13 950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör ötszáz darabot készít, az közel 1,4 millió kokárdát jelenthet országosan.
A textilkokárdák piaci ára nagyjából 100-150 forint darabonként, így ekkora mennyiség több százmillió forintos értéket képviselhetne kereskedelmi forgalomban.
Az NMI megkeresésünkre azt írta: az együttműködéshez a partnerek önkéntesen csatlakozhattak, és a kokárdakészítés „a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében” zajlik. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményeken használják majd fel.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Telex cikkének megjelenéséig nem válaszolt arra a kérdésre, milyen forrásokból finanszírozzák a programot, illetve milyen országos célt szolgál a több százezres vagy akár milliós nagyságrendű kokárdagyártás.
Nem minden intézmény érezte tehernek a feladatot. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája igazgatója szerint tanulóik önként, szülői beleegyezéssel vettek részt a programban.
„Fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja.”
Két Vas megyei településen, Vasszentmihályon és Rönökön összesen 1500 kokárdát készítenek, ennek felét az intézethez juttatják el, a másik felét helyi intézményeknek ajándékozzák. A szakkörvezető szerint a varrás közben beszélgetnek, teáznak, sütiznek – valódi közösségi élményként élik meg a programot.
Tiltakozó levelet írtak több, a Hegyvidéken működő állami fenntartású iskola igazgatói Kovács Gergely XII. kerületi polgármesternek a március 15-i megemlékezésre szervezett programjuk miatt.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
