Felháborodtak az állami iskolák igazgatói a XII. kerület március 15-i rendhagyó műsorán
Tiltakozó levelet írtak több, a Hegyvidéken működő állami fenntartású iskola igazgatói Kovács Gergely XII. kerületi polgármesternek a március 15-i megemlékezésre szervezett programjuk miatt.
„Pedagógusként, de különösen az iskolák felelős vezetőiként kötelességünk kiállni a gyermeke védelme érdekében, mely ezen a rendezvényen súlyos csorbát szenvedett.”
- olvasható az igazgatók levelében, amit Fonti Krisztina fideszes képviselő tett közzé közösségi oldalán, amiben kiemelték, hogy szerintük a nemzeti ünnepünkhöz minden szempontból méltatlan volt a műsorban részt vevő Pion István és az Amoeba zenekar előadása.
Szerintük ugyanis az előadott dalok szövegei szembemennek mindazzal, amit „az iskolákban oktatunk, amiért nevelünk és dolgozunk, amit pedagógusként és közösségként képviselünk.”
A levélre Kovács Gergely reagált is, akit megdöbbentett, hogy nem múlhat el ünnep gyűlölködés vagy félelemkeltés nélkül. Valamint reméli, hogy a képviselő az Orbán Viktor ünnepi beszédében elhangzottakért is szót emel, amelyben „civil aktivistákat, bírókat és újságírókat poloskához hasonlít.”
Kovács szerint a képviselőnek azzal volt problémája, hogy slam poetry volt a XII. kerületi megemlékezés programjában.
„A slammel az volt a célunk, hogy olyan generációkat is megszólítsunk, akik általában távol maradnak az ilyen megemlékezésektől.”
- írja Kovács Gergely, aki posztjában meg is osztotta a műsor felvételét, melyben az egész slam poetry előadást is végig lehet nézni:
Pion István pedig Facebookon osztotta meg a műsorban elhangzott egyik verset, aki a felháborodást követően meghívta Fonti Krisztinát, hogy menjen el egy jövőbeni fellépésre, ugyanis a szombati rendezvényen nem volt jelen, így szívesen felírná a vendéglistára, hogy pótolhassa ezt a hiányt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.