Felháborodtak az állami iskolák igazgatói a XII. kerület március 15-i rendhagyó műsorán
Tiltakozó levelet írtak több, a Hegyvidéken működő állami fenntartású iskola igazgatói Kovács Gergely XII. kerületi polgármesternek a március 15-i megemlékezésre szervezett programjuk miatt.
„Pedagógusként, de különösen az iskolák felelős vezetőiként kötelességünk kiállni a gyermeke védelme érdekében, mely ezen a rendezvényen súlyos csorbát szenvedett.”
- olvasható az igazgatók levelében, amit Fonti Krisztina fideszes képviselő tett közzé közösségi oldalán, amiben kiemelték, hogy szerintük a nemzeti ünnepünkhöz minden szempontból méltatlan volt a műsorban részt vevő Pion István és az Amoeba zenekar előadása.
Szerintük ugyanis az előadott dalok szövegei szembemennek mindazzal, amit „az iskolákban oktatunk, amiért nevelünk és dolgozunk, amit pedagógusként és közösségként képviselünk.”
A levélre Kovács Gergely reagált is, akit megdöbbentett, hogy nem múlhat el ünnep gyűlölködés vagy félelemkeltés nélkül. Valamint reméli, hogy a képviselő az Orbán Viktor ünnepi beszédében elhangzottakért is szót emel, amelyben „civil aktivistákat, bírókat és újságírókat poloskához hasonlít.”
Kovács szerint a képviselőnek azzal volt problémája, hogy slam poetry volt a XII. kerületi megemlékezés programjában.
„A slammel az volt a célunk, hogy olyan generációkat is megszólítsunk, akik általában távol maradnak az ilyen megemlékezésektől.”
- írja Kovács Gergely, aki posztjában meg is osztotta a műsor felvételét, melyben az egész slam poetry előadást is végig lehet nézni:
Pion István pedig Facebookon osztotta meg a műsorban elhangzott egyik verset, aki a felháborodást követően meghívta Fonti Krisztinát, hogy menjen el egy jövőbeni fellépésre, ugyanis a szombati rendezvényen nem volt jelen, így szívesen felírná a vendéglistára, hogy pótolhassa ezt a hiányt.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
