Az Alkotmánybíróság szerint nem sérül az Alaptörvény, ha a miniszter döntheti el, van-e szükség új iskolára

Jelenleg Pintér Sándor belügyminiszter dönthet az új alapítványi iskolákról. A szabályozás akár egy hiánypótló vagy a meglévőknél jobb színvonalú intézmény létrehozását is ellehetetlenítheti.

Perel egy alapítvány az elutasított kérése miatt, az ezt tárgyaló bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, de elutasították az indítványt, ezért a közoktatást is felügyelő belügyminiszter a jövőben szabadon dönthet az iskolaalapításról – írja a hvg.hu.

A Szegedi Törvényszék Ágoston Eszter vezette tanácsa kifogásolta, hogy a köznevelési törvény szerint új magániskolát akkor vehetnek nyilvántartásba, „ha a köznevelésért felelős miniszter szakvéleménye alapján az adott intézmény, feladatellátási hely, alapfeladat szükséges a köznevelési feladat-ellátás megszervezéséhez”. A kormányhivatal ennek alapján dönt, tehát, ha a miniszter nemet mond, a hivatal köteles elutasítani.

Egy év után Pintér Sándor már módosítana a pedagógusok teljesítményértékelésén

Mint a lap írja, a bíróság szerint a sokszor módosított törvényből nem világos, hogyan értendő a szükségesség, azonban önkényességre ad lehetőséget, ezért az Alaptörvénybe ütközik. Hiánypótló vagy a meglévőknél jobb színvonalú intézmény létrehozását is lehetetlenné tehetik, ami ellentétes lehet az adott gyerekek érdekeivel.

Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette tanácsa elutasította a bírói kezdeményezést. A határozat szerint érthető a „szükséges” szó, hiszen ott van utána, hogy „a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez” kell szükségesnek lennie a kívánt új iskolának. Ebből „egyedi ügyekben a jogalkalmazás során szükséges jogértelmezéssel beazonosítható, konkretizálható, így az is megállapítható, hogy a miniszteri szakvélemény a szükségesség kérdésére egyértelmű és okszerű választ adott-e”.

Bajban lesz Kosztolányi? Pintér Sándor betiltaná a drogok említését különféle művekben

Közigazgatási per formájában van lehetőség felülbírálatra: ha a miniszter megfelelően indokolja a döntését, akkor az Alkotmánybíróság szerint, ellentétben a bíróság véleményével, elutasítása „nem a tanulás és a tanítás szabadsága korlátozásának vagy akadályának, hanem éppen ezek objektív intézményvédelmi oldalának (vagyis a tényleges érvényre juttatásukkal kapcsolatos állami kötelezettség teljesítésének) minősül”, vagy például azt jelzi, hogy „az adott illetékességi területen és annak környékén több intézmény áll rendelkezésre a szükségesnél”.

A szülői és gyerekjogokra hivatkozva „sem lehet egyedi ügyekben valamely nem állami szerv által alapítandó intézmény létrehozását kikényszeríteni; hiszen egy nem optimális kihasználtsággal működő köznevelési intézmény az erőforrások nem hatékony felhasználását eredményezné, a meglévő köznevelési intézmények oktatási-nevelési tevékenységének színvonalát befolyásolná, és vonna el tőlük humán erőforrást, illetve tanulói létszámot”.

Ezek alapján az Alkotmánybíróság szerint nem sérül az Alaptörvény, ha a miniszter mondhatja meg, szükséges-e egy új, például alapítványi iskola.

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.