Az Alkotmánybíróság szerint nem sérül az Alaptörvény, ha a miniszter döntheti el, van-e szükség új iskolára

Perel egy alapítvány az elutasított kérése miatt, az ezt tárgyaló bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, de elutasították az indítványt, ezért a közoktatást is felügyelő belügyminiszter a jövőben szabadon dönthet az iskolaalapításról – írja a hvg.hu.

A Szegedi Törvényszék Ágoston Eszter vezette tanácsa kifogásolta, hogy a köznevelési törvény szerint új magániskolát akkor vehetnek nyilvántartásba, „ha a köznevelésért felelős miniszter szakvéleménye alapján az adott intézmény, feladatellátási hely, alapfeladat szükséges a köznevelési feladat-ellátás megszervezéséhez”. A kormányhivatal ennek alapján dönt, tehát, ha a miniszter nemet mond, a hivatal köteles elutasítani.

Egy év után Pintér Sándor már módosítana a pedagógusok teljesítményértékelésén

Mint a lap írja, a bíróság szerint a sokszor módosított törvényből nem világos, hogyan értendő a szükségesség, azonban önkényességre ad lehetőséget, ezért az Alaptörvénybe ütközik. Hiánypótló vagy a meglévőknél jobb színvonalú intézmény létrehozását is lehetetlenné tehetik, ami ellentétes lehet az adott gyerekek érdekeivel.

Az Alkotmánybíróság Handó Tünde vezette tanácsa elutasította a bírói kezdeményezést. A határozat szerint érthető a „szükséges” szó, hiszen ott van utána, hogy „a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez” kell szükségesnek lennie a kívánt új iskolának. Ebből „egyedi ügyekben a jogalkalmazás során szükséges jogértelmezéssel beazonosítható, konkretizálható, így az is megállapítható, hogy a miniszteri szakvélemény a szükségesség kérdésére egyértelmű és okszerű választ adott-e”.

Bajban lesz Kosztolányi? Pintér Sándor betiltaná a drogok említését különféle művekben

Közigazgatási per formájában van lehetőség felülbírálatra: ha a miniszter megfelelően indokolja a döntését, akkor az Alkotmánybíróság szerint, ellentétben a bíróság véleményével, elutasítása „nem a tanulás és a tanítás szabadsága korlátozásának vagy akadályának, hanem éppen ezek objektív intézményvédelmi oldalának (vagyis a tényleges érvényre juttatásukkal kapcsolatos állami kötelezettség teljesítésének) minősül”, vagy például azt jelzi, hogy „az adott illetékességi területen és annak környékén több intézmény áll rendelkezésre a szükségesnél”.

A szülői és gyerekjogokra hivatkozva „sem lehet egyedi ügyekben valamely nem állami szerv által alapítandó intézmény létrehozását kikényszeríteni; hiszen egy nem optimális kihasználtsággal működő köznevelési intézmény az erőforrások nem hatékony felhasználását eredményezné, a meglévő köznevelési intézmények oktatási-nevelési tevékenységének színvonalát befolyásolná, és vonna el tőlük humán erőforrást, illetve tanulói létszámot”.

Ezek alapján az Alkotmánybíróság szerint nem sérül az Alaptörvény, ha a miniszter mondhatja meg, szükséges-e egy új, például alapítványi iskola.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.