Egy év után Pintér Sándor már módosítana a pedagógusok teljesítményértékelésén

A tervezetből kiderült többek között, hogy a pedagógusoknak önértékelést is kell készítenie, melyet utána az igazgató figyelembe vesz, és ez alapján határozza meg a teljesítményszintet.

A módosítás értelmében például

• a vezetői megbízással rendelkező,
• a pedagógus munkakörben foglalkoztatott,
• a pedagógiai szakértő munkakörben, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott,
• valamint
• a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak teljesítményét külön-külön kell összevetni egymással.

Ezután sor kerül egy értékelő beszélgetésre, amivel akkor, ha a pedagógus nem ért egyet, 5 napon belül észrevételt tehet.

A tervezethez csatolt mellékletből kiderült, hogy a vezetői megbízással nem rendelkező, pedagógiai szakértő munkakörben, pedagógiai előadó munkakörben az alábbi szempontokat vennék figyelembe:

• Pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatásának minősége, eredményessége: 20 pont
• Pedagógiai szakértők, pedagógiai előadók munkaköréből adódó szakmai feladatok mennyiségi mutatói: 12 pont
• Munkavégzés megbízhatósága, határidők betartása: 10 pont
• Kommunikáció, együttműködés: 8 pont
• Szakmai felelősségvállalás, elkötelezettség: 8 pont
• Köznevelési intézményekkel való kapcsolattartás minősége, eredményessége: 10 pont
• Egyedi intézményi értékelési szempont: 8 pont
• Három, személyre szabott teljesítménycél: 24 pont

A jogszabály módosítása ezzel párhuzamosan erősítené az Oktatási Hivatal ellenőrző funkcióját.

Többek között:

• az OH mesterpedagógus szaktanácsadókat rendelhet ki egy iskolába, ha az intézményellenőrzés során a szakértői vélemény 70 százalékos vagy ennél kisebb
• a diákok közösségi szolgálatába a véradást is beszámítják (egy véradás négy órát jelent)

A rendelet a tervek szerint január elsején lépne életbe.