Tanárokat bocsátanak el és nyelvi képzések szűnnek meg a Corvinuson "koncepcióváltás" címen

A Corvinus Egyetem vezetése a hallgatókkal és oktatókkal való egyeztetés nélkül szünteti meg a kis nyelvi képzéseket. A spanyol, francia, olasz, orosz, arab és kínai órákat már januártól felszámolhatják, tudtuk meg névtelenséget kérő forrásunktól. A döntés több száz hallgatót érint, és nyolc nyelvtanári állás szűnhet meg.

A Hallgatói Önkormányzat ma tette közzé közleményét, amelyben hangsúlyozza, mennyire sokkolta őket a hír: „Az Egyetem radikálisan csökkenteni tervezi a tanulható idegen nyelvek számát. Aggasztó, hogy sem a nyelvoktatókkal, sem a hallgatókkal nem történt semmilyen egyeztetés.”

A HÖK kiemelte, hogy a nyelvoktatás elengedhetetlen része a nemzetközi légkörnek, amely az utóbbi években a Corvinus sajátja volt. A diákokat az egyetem a széles nyelvtanulási lehetőségekkel csábította, ami a Corvinus értékajánlatának fontos része.

Forrásunk elmondása alapján a nyelvi képzések januártól szűnnének meg, tehát a tanév közepén, ami szintén óriási felháborodást keltett mind a hallgatók, mind az oktatók körében. A megszűnő nyelvek tanítását külső finanszírozás (nagykövetségek, kamarák) révén akarják megoldani. Forrásunk szerint ez több szempontból is károsítja a hallgatókat: az alternatívaként felajánlott nyelvi órák nem lennének ingyenesek, illetve nem az egyetem területén tartanák őket, hanem különféle nyelvi központokban.

A HVG megkeresésére az intézmény azt írta, hogy

az Idegen Nyelvi Oktatási és Kutatási Központja a 2025–26-os tanév tavaszi félévétől erőforrásait az angol és német nyelvi képzésre, valamint a magyar mint idegen nyelv oktatására koncentrálja.

Mint írták, az egyéb nyelvi képzéseket jelenleg mindössze a hallgatók 7 százaléka veszi igénybe, többségük alapszinten. Ezek oktatására eddig saját munkavállalókat alkalmaztak, a jövőben azonban „a Corvinus új képzési formát épít ki külső szolgáltatókkal, nagykövetségekkel, kulturális intézetekkel és más egyetemekkel kötendő megállapodások révén”. A sajtóosztály hozzátette: a portugálnyelv-oktatás már ettől a félévtől ebben a modellben működik.

Kerestük a Corvinus Vezetői Bizottságát, a Kuratórium döntéselőkészítő, véleményező, stratégiaalkotó testületét. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Frissítés (2025. 12. 02. 15:44): A Hallgatói Önkormányzat megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a nyelvoktatás tervezett kiszervezéséről nem kapott semmilyen előzetes hivatalos tájékoztatást az egyetem vezetésétől. A változtatás híre az érintett oktatóktól indult el, akik a saját hallgatóikat kérték fel arra, hogy terjesszék az információt, és segítsenek az érdekeik képviseletében.”

Hozzátették: „Előzetes információink szerint a nyelvoktatás jelentős részét hatékonysági indokokra hivatkozva tervezik kiszervezni külső szolgáltatóknak, nagykövetségeknek, úgy, hogy mindössze három nyelv maradna meg az egyetem saját tanárai által oktatva. A jelenlegi tudásunk szerint ez a megoldás nem biztosít stabil, hosszú távon fenntartható nyelvtanulási lehetőséget a corvinusos hallgatók számára. A célunk az, hogy minden hallgató változatos és széles nyelvpalettából választhasson, ami a nemzetközi munkaerőpiacon és a tudományos életben egyaránt komoly versenyelőnyt jelent a corvinusos szakemberek számára. Különösen igaz ez egy, a nemzetköziségére büszke egyetem esetében.”

A HÖK meggyőződése, hogy a hallgatók és képviselőik bevonása nem formaság, hanem alapvető elvárás egy modern egyetemi döntéshozatalban. Az általuk elindított hallgatói kérdőív 4 óra alatt már több mint 1400 kitöltésnél jár, ami jól mutatja, hogy a nyelvoktatás jövője kiemelten fontos kérdés a corvinusos közösség számára.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.