Válságban van a közoktatás az egyetemeken, főiskolákon dolgozók szakszervezete szerint

Azonnal és radikálisan változtassanak az oktatáspolitikájukon, emeljék meg a pedagógusok fizetését, és gondolják újra a munkaterhelést – ezt követeli a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

  • Eduline

„A közoktatás helyzete a rendszerváltozás óta egyáltalán nem javult, sőt rengeteget romlott, és az 1990 után megindult, majd felgyorsult folyamatok mára tarthatatlan állapotokat eredményeznek. A kormányzat utóbbi egy évtizedben hozott intézkedései: az államosítás, a központosítás, a minősítési rendszer, a pedagógus-életpályamodell bevezetése a bérek teljes elértéktelenedésével és a pedagóguspálya presztízsének megsemmisítésével nem megoldották, hanem kiélezték és elmélyítették a problémákat” – írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ).

A szakszervezetek szerint mindezt tetézte az önálló oktatási minisztérium hiánya, „az inkompetens oktatáspolitika, a folyamatos ötletelés, kapkodás és a kiszámítható, betartható hosszútávú stratégiák teljes hiánya”.

Úgy látják, hogy ma már a közoktatás legelemibb feltételei hiányoznak: tömeges a pedagógushiány, elöregszenek a tantestületek. „Az előző kormányzatok nagyon sokat mulasztottak, és a mostani részéről sem látszik valódi, értékelhető szándék a problémák megoldására, ami így az egész ágazat teljes elsorvadásához, hosszú agóniájához vezet” – emelik ki.

Az FDSZ azt követeli, hogy a kormány azonnal és radikálisan változtasson oktatáspolitikáján. „Amelynek első lépése egy saját hatáskörben végrehajtott, tartósan versenyképes béreket eredményező béremelés, és a pedagógusok iskolai terhelésének észszerű újragondolása! Ha ezt mielőbb megteszik, akkor van esély a teljes összeomlás elkerülésére” – írják.

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.