Azonnal és radikálisan változtassanak az oktatáspolitikájukon, emeljék meg a pedagógusok fizetését, és gondolják újra a munkaterhelést – ezt követeli a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
„A közoktatás helyzete a rendszerváltozás óta egyáltalán nem javult, sőt rengeteget romlott, és az 1990 után megindult, majd felgyorsult folyamatok mára tarthatatlan állapotokat eredményeznek. A kormányzat utóbbi egy évtizedben hozott intézkedései: az államosítás, a központosítás, a minősítési rendszer, a pedagógus-életpályamodell bevezetése a bérek teljes elértéktelenedésével és a pedagóguspálya presztízsének megsemmisítésével nem megoldották, hanem kiélezték és elmélyítették a problémákat” – írja közleményében a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ).
A szakszervezetek szerint mindezt tetézte az önálló oktatási minisztérium hiánya, „az inkompetens oktatáspolitika, a folyamatos ötletelés, kapkodás és a kiszámítható, betartható hosszútávú stratégiák teljes hiánya”.
Úgy látják, hogy ma már a közoktatás legelemibb feltételei hiányoznak: tömeges a pedagógushiány, elöregszenek a tantestületek. „Az előző kormányzatok nagyon sokat mulasztottak, és a mostani részéről sem látszik valódi, értékelhető szándék a problémák megoldására, ami így az egész ágazat teljes elsorvadásához, hosszú agóniájához vezet” – emelik ki.
Az FDSZ azt követeli, hogy a kormány azonnal és radikálisan változtasson oktatáspolitikáján. „Amelynek első lépése egy saját hatáskörben végrehajtott, tartósan versenyképes béreket eredményező béremelés, és a pedagógusok iskolai terhelésének észszerű újragondolása! Ha ezt mielőbb megteszik, akkor van esély a teljes összeomlás elkerülésére” – írják.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
