„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.
Törley Katalin szerint a szakmában szinte egyöntetű öröm fogadta, hogy Lannert Juditot jelölték oktatási miniszternek. A Tanítanék Mozgalom képviselője arról beszélt a Klubrádióban, ő maga is nagyon boldog, sőt meghatottan figyelte a bejelentést.
Valószínűleg jó tanácsadói jót mondtak Magyar Péternek, ugyanis Lannert Judit személye megkérdőjeleztetetlen, 90-től kezdve kutatja az oktatást, és hihetetlen rálátása van erre a területre
– válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon miért eshetett rá a választás.
Törley úgy látja, a jelölés egy hosszabb folyamat eredménye is lehet: „azt is érzem, hogy beérett valami abból a tíz éves küzdelemből”, amelyben pedagógusok és civil szereplők dolgoztak az oktatás megújításáért.
Szerinte Lannert Judit személye garancia lehet arra, hogy az oktatás modernizációja jó irányba indul el, ugyanakkor hangsúlyozta: rendkívül nehéz feladat vár rá, ezért széles körű szakmai támogatásra lesz szüksége. A leendő miniszter ugyanis hangsúlyozta, hogy számít a terepen dolgozók, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek véleményére.
A konfliktusokról szólva úgy fogalmazott: egy átfogó reform elkerülhetetlenül érdekeket sért majd, de megfelelő társadalmi egyeztetéssel és edukációval ezek kezelhetők. „ha ezt megelőzi egy társadalmi, egyeztetési és edukációs folyamat, akkor ezek a falak lebonthatóak” – tette hozzá.
Törley szerint az első időszakban olyan lépésekre van szükség, amelyek gyorsan megvalósíthatók és érezhető változást hoznak. Ilyen lehet a pedagógusértékelési rendszer eltörlése, a terhek csökkentése, illetve az egyeztetések elindítása egy új Nemzeti alaptantervről. Szerinte akár szimbolikus jelentőségű döntések is születhetnek, például a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a tantestületek nagyobb szerepe az igazgatók kiválasztásában.
A mélyebb változások – például a tananyag csökkentése, a fenntartói rendszer átalakítása vagy a pedagógusképzés reformja – már több időt igényelnek. Törley szerint az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése különösen összetett feladat, amely más területek – például a szociálpolitika vagy a családpolitika – bevonását is igényli.
A beszélgetés végén hangsúlyozta:
Van itt jó sok feladat, és szerintem ami még nagyon-nagyon fontos lenne, mert én nem gondolom, hogy mindezt négy év alatt meg lehet valósítani. Az lenne a fontos, hogy valahogy arra egy garanciát kidolgozni, hogy választási ciklusokon túlmenően folytatódhasson ez a munka.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
