„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.
Törley Katalin szerint a szakmában szinte egyöntetű öröm fogadta, hogy Lannert Juditot jelölték oktatási miniszternek. A Tanítanék Mozgalom képviselője arról beszélt a Klubrádióban, ő maga is nagyon boldog, sőt meghatottan figyelte a bejelentést.
Valószínűleg jó tanácsadói jót mondtak Magyar Péternek, ugyanis Lannert Judit személye megkérdőjeleztetetlen, 90-től kezdve kutatja az oktatást, és hihetetlen rálátása van erre a területre
– válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon miért eshetett rá a választás.
Törley úgy látja, a jelölés egy hosszabb folyamat eredménye is lehet: „azt is érzem, hogy beérett valami abból a tíz éves küzdelemből”, amelyben pedagógusok és civil szereplők dolgoztak az oktatás megújításáért.
Szerinte Lannert Judit személye garancia lehet arra, hogy az oktatás modernizációja jó irányba indul el, ugyanakkor hangsúlyozta: rendkívül nehéz feladat vár rá, ezért széles körű szakmai támogatásra lesz szüksége. A leendő miniszter ugyanis hangsúlyozta, hogy számít a terepen dolgozók, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek véleményére.
A konfliktusokról szólva úgy fogalmazott: egy átfogó reform elkerülhetetlenül érdekeket sért majd, de megfelelő társadalmi egyeztetéssel és edukációval ezek kezelhetők. „ha ezt megelőzi egy társadalmi, egyeztetési és edukációs folyamat, akkor ezek a falak lebonthatóak” – tette hozzá.
Törley szerint az első időszakban olyan lépésekre van szükség, amelyek gyorsan megvalósíthatók és érezhető változást hoznak. Ilyen lehet a pedagógusértékelési rendszer eltörlése, a terhek csökkentése, illetve az egyeztetések elindítása egy új Nemzeti alaptantervről. Szerinte akár szimbolikus jelentőségű döntések is születhetnek, például a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a tantestületek nagyobb szerepe az igazgatók kiválasztásában.
A mélyebb változások – például a tananyag csökkentése, a fenntartói rendszer átalakítása vagy a pedagógusképzés reformja – már több időt igényelnek. Törley szerint az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése különösen összetett feladat, amely más területek – például a szociálpolitika vagy a családpolitika – bevonását is igényli.
A beszélgetés végén hangsúlyozta:
Van itt jó sok feladat, és szerintem ami még nagyon-nagyon fontos lenne, mert én nem gondolom, hogy mindezt négy év alatt meg lehet valósítani. Az lenne a fontos, hogy valahogy arra egy garanciát kidolgozni, hogy választási ciklusokon túlmenően folytatódhasson ez a munka.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
