„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.
Törley Katalin szerint a szakmában szinte egyöntetű öröm fogadta, hogy Lannert Juditot jelölték oktatási miniszternek. A Tanítanék Mozgalom képviselője arról beszélt a Klubrádióban, ő maga is nagyon boldog, sőt meghatottan figyelte a bejelentést.
Valószínűleg jó tanácsadói jót mondtak Magyar Péternek, ugyanis Lannert Judit személye megkérdőjeleztetetlen, 90-től kezdve kutatja az oktatást, és hihetetlen rálátása van erre a területre
– válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon miért eshetett rá a választás.
Törley úgy látja, a jelölés egy hosszabb folyamat eredménye is lehet: „azt is érzem, hogy beérett valami abból a tíz éves küzdelemből”, amelyben pedagógusok és civil szereplők dolgoztak az oktatás megújításáért.
Szerinte Lannert Judit személye garancia lehet arra, hogy az oktatás modernizációja jó irányba indul el, ugyanakkor hangsúlyozta: rendkívül nehéz feladat vár rá, ezért széles körű szakmai támogatásra lesz szüksége. A leendő miniszter ugyanis hangsúlyozta, hogy számít a terepen dolgozók, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek véleményére.
A konfliktusokról szólva úgy fogalmazott: egy átfogó reform elkerülhetetlenül érdekeket sért majd, de megfelelő társadalmi egyeztetéssel és edukációval ezek kezelhetők. „ha ezt megelőzi egy társadalmi, egyeztetési és edukációs folyamat, akkor ezek a falak lebonthatóak” – tette hozzá.
Törley szerint az első időszakban olyan lépésekre van szükség, amelyek gyorsan megvalósíthatók és érezhető változást hoznak. Ilyen lehet a pedagógusértékelési rendszer eltörlése, a terhek csökkentése, illetve az egyeztetések elindítása egy új Nemzeti alaptantervről. Szerinte akár szimbolikus jelentőségű döntések is születhetnek, például a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a tantestületek nagyobb szerepe az igazgatók kiválasztásában.
A mélyebb változások – például a tananyag csökkentése, a fenntartói rendszer átalakítása vagy a pedagógusképzés reformja – már több időt igényelnek. Törley szerint az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése különösen összetett feladat, amely más területek – például a szociálpolitika vagy a családpolitika – bevonását is igényli.
A beszélgetés végén hangsúlyozta:
Van itt jó sok feladat, és szerintem ami még nagyon-nagyon fontos lenne, mert én nem gondolom, hogy mindezt négy év alatt meg lehet valósítani. Az lenne a fontos, hogy valahogy arra egy garanciát kidolgozni, hogy választási ciklusokon túlmenően folytatódhasson ez a munka.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
