„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.
Törley Katalin szerint a szakmában szinte egyöntetű öröm fogadta, hogy Lannert Juditot jelölték oktatási miniszternek. A Tanítanék Mozgalom képviselője arról beszélt a Klubrádióban, ő maga is nagyon boldog, sőt meghatottan figyelte a bejelentést.
Valószínűleg jó tanácsadói jót mondtak Magyar Péternek, ugyanis Lannert Judit személye megkérdőjeleztetetlen, 90-től kezdve kutatja az oktatást, és hihetetlen rálátása van erre a területre
– válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon miért eshetett rá a választás.
Törley úgy látja, a jelölés egy hosszabb folyamat eredménye is lehet: „azt is érzem, hogy beérett valami abból a tíz éves küzdelemből”, amelyben pedagógusok és civil szereplők dolgoztak az oktatás megújításáért.
Szerinte Lannert Judit személye garancia lehet arra, hogy az oktatás modernizációja jó irányba indul el, ugyanakkor hangsúlyozta: rendkívül nehéz feladat vár rá, ezért széles körű szakmai támogatásra lesz szüksége. A leendő miniszter ugyanis hangsúlyozta, hogy számít a terepen dolgozók, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek véleményére.
A konfliktusokról szólva úgy fogalmazott: egy átfogó reform elkerülhetetlenül érdekeket sért majd, de megfelelő társadalmi egyeztetéssel és edukációval ezek kezelhetők. „ha ezt megelőzi egy társadalmi, egyeztetési és edukációs folyamat, akkor ezek a falak lebonthatóak” – tette hozzá.
Törley szerint az első időszakban olyan lépésekre van szükség, amelyek gyorsan megvalósíthatók és érezhető változást hoznak. Ilyen lehet a pedagógusértékelési rendszer eltörlése, a terhek csökkentése, illetve az egyeztetések elindítása egy új Nemzeti alaptantervről. Szerinte akár szimbolikus jelentőségű döntések is születhetnek, például a szabad tankönyvválasztás visszaállítása vagy a tantestületek nagyobb szerepe az igazgatók kiválasztásában.
A mélyebb változások – például a tananyag csökkentése, a fenntartói rendszer átalakítása vagy a pedagógusképzés reformja – már több időt igényelnek. Törley szerint az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése különösen összetett feladat, amely más területek – például a szociálpolitika vagy a családpolitika – bevonását is igényli.
A beszélgetés végén hangsúlyozta:
Van itt jó sok feladat, és szerintem ami még nagyon-nagyon fontos lenne, mert én nem gondolom, hogy mindezt négy év alatt meg lehet valósítani. Az lenne a fontos, hogy valahogy arra egy garanciát kidolgozni, hogy választási ciklusokon túlmenően folytatódhasson ez a munka.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
