Orbán Viktor Facebook-oldala: 10 százalékos béremelést kapnak a tanárok

„10 százalékos fizetésemelés a tanároknak és az óvónőknek” – ilyen poszt jelent meg csütörtök délelőtt Orbán Viktor Facebook-oldalán.

  • Eduline

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még szeptemberben beszélt arról, hogy 2022-ben „biztosan” emelik a pedagógusok bérét, néhány héttel később pedig az is kiderült, mennyivel: 10 százalékkal.

A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a 10 százalékos béremelési ígéretet, és ilyen eredményt mutatnak azok a kutatások is, amelyeket a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete készített az elmúlt hetekben több ezer iskolai dolgozó bevonásával. A válaszadók többsége szerint ennél sokkal magasabb fizetésemelésre lenne szükség. 

A 2021-es béremelés mértékéről egyébként még zajlanak a tárgyalások a kormány és a pedagógusok sztrájkbizottsága között. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szerdai tárgyalás után azt mondta, a minisztérium a korábbi ajánlatait annyival változtatta, hogy a 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetériát most megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják, hiszen a tanárok megélhetéséről van szó – tette hozzá.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.