„A kormány egyik ajánlata szerint a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak illetményét 2022 januárjától 10 százalékkal emelné, amelyet azonban nem az alapbér emelésével, hanem vagy pótlékemelés, vagy további pótlék, vagy bértömeg (azaz olyan összeg, amelyből az intézményvezető differenciálhat) formájában biztosítana” – írja a PDSZ. Ez volt az egyik kormányzati ajánlat, amelyről megkérdezték a kutatásban résztvevőket. A válaszadók 86 százaléka egyáltalán nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelést.

„A másik ajánlat még furcsábban hangzott. E szerint évi egyszeri 200 ezer forint (azaz havi 16 666 Ft) összegű Szép kártya biztosítását vállalná a kormány valamennyi közoktatásban foglalkoztatottnak, a megbízási szerződéssel dolgozó óraadók számára pedig – legalább heti hét óra megtartására kötött szerződés esetén – évi egyszeri 100 ezer forint pénzjuttatást. A kormány azonban ezt egy súlyos feltételhez szabta: hogy a szakszervezetek fogadják el a kormány 10 százalékos nem alapbért illető (jó eséllyel talán a pótlékokban megjelenő) fenti ajánlatát” – folytatja a szakszervezet. Ezt az ajánlatot a válaszadók 94 százaléka nem fogadná el, csak 3 százalék szavazott igennel.

A kérdőívet kitöltők 59 százaléka arra a kormányzati javaslatra is nemet mondott, amely alapján a pedagógusok, oktatók tanítással lekötött munkaideje heti 22-24 óra lenne. Ennél jóval nagyobb munkateher-csökkenést várnak.

A válaszadók 55 százaléka támogatná a szakszervezeteknek azt a követelését, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak – ők például a pedagógiai asszisztensek – kötött munkaideje heti 35 óra legyen, 5 órát pedig felkészülésre fordíthassanak. 

„A technikai dolgozókkal is igen mostohán bánik a kormányzati „ajánlat”: e szerint ők semmi másra nem számíthatnak azon túl, hogy bérüket a garantált bérminimum szintjére igazítják. Amellett, hogy a válaszadó technikai dolgozók 100 százaléka szerint nem elfogadható ez az ajánlat, jól látható, hogy a válaszadók túlnyomó része is elutasítja ezt a kormányzati elgondolást” – írja a szakszervezet.

A megkérdezettek többsége azt sem tartja logikusnak, hogy a kormány az állami iskolákban dolgozók számára kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást, míg az egyházi, a magán- és az alapítványi iskolákban erről a fenntartó dönt. A rendszeres iskolai tesztelés és a maszkviselés bevezetését is többen tartanák hasznosnak, mint az oltatlan pedagógusok fizetési szabadságának elrendelését.

„Úgy tűnik, az elmúlt időszak kormányzati mismásolása meghozta az eredményét: a válaszadók túlnyomó része lenne hajlandó részt venni valamilyen tiltakozó akcióban” – emeli ki a PDSZ.