Nem fogadják el a 10 százalékos béremelésről szóló kormányzati javaslatot – ez derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) felméréséből, amelyben 1400 iskolai dolgozó vett részt.
„A kormány egyik ajánlata szerint a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak illetményét 2022 januárjától 10 százalékkal emelné, amelyet azonban nem az alapbér emelésével, hanem vagy pótlékemelés, vagy további pótlék, vagy bértömeg (azaz olyan összeg, amelyből az intézményvezető differenciálhat) formájában biztosítana” – írja a PDSZ. Ez volt az egyik kormányzati ajánlat, amelyről megkérdezték a kutatásban résztvevőket. A válaszadók 86 százaléka egyáltalán nem tartja elfogadhatónak a 10 százalékos béremelést.
„A másik ajánlat még furcsábban hangzott. E szerint évi egyszeri 200 ezer forint (azaz havi 16 666 Ft) összegű Szép kártya biztosítását vállalná a kormány valamennyi közoktatásban foglalkoztatottnak, a megbízási szerződéssel dolgozó óraadók számára pedig – legalább heti hét óra megtartására kötött szerződés esetén – évi egyszeri 100 ezer forint pénzjuttatást. A kormány azonban ezt egy súlyos feltételhez szabta: hogy a szakszervezetek fogadják el a kormány 10 százalékos nem alapbért illető (jó eséllyel talán a pótlékokban megjelenő) fenti ajánlatát” – folytatja a szakszervezet. Ezt az ajánlatot a válaszadók 94 százaléka nem fogadná el, csak 3 százalék szavazott igennel.
A kérdőívet kitöltők 59 százaléka arra a kormányzati javaslatra is nemet mondott, amely alapján a pedagógusok, oktatók tanítással lekötött munkaideje heti 22-24 óra lenne. Ennél jóval nagyobb munkateher-csökkenést várnak.
A válaszadók 55 százaléka támogatná a szakszervezeteknek azt a követelését, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak – ők például a pedagógiai asszisztensek – kötött munkaideje heti 35 óra legyen, 5 órát pedig felkészülésre fordíthassanak.
„A technikai dolgozókkal is igen mostohán bánik a kormányzati „ajánlat”: e szerint ők semmi másra nem számíthatnak azon túl, hogy bérüket a garantált bérminimum szintjére igazítják. Amellett, hogy a válaszadó technikai dolgozók 100 százaléka szerint nem elfogadható ez az ajánlat, jól látható, hogy a válaszadók túlnyomó része is elutasítja ezt a kormányzati elgondolást” – írja a szakszervezet.
A megkérdezettek többsége azt sem tartja logikusnak, hogy a kormány az állami iskolákban dolgozók számára kötelezővé tette a koronavírus elleni oltást, míg az egyházi, a magán- és az alapítványi iskolákban erről a fenntartó dönt. A rendszeres iskolai tesztelés és a maszkviselés bevezetését is többen tartanák hasznosnak, mint az oltatlan pedagógusok fizetési szabadságának elrendelését.
„Úgy tűnik, az elmúlt időszak kormányzati mismásolása meghozta az eredményét: a válaszadók túlnyomó része lenne hajlandó részt venni valamilyen tiltakozó akcióban” – emeli ki a PDSZ.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
