A PISA-teszteken a magyar hallgatók különösen gyengén szerepeltek szövegértésből. De mi lehet ennek az oka? A legjobb szövegértési eredményekkel rendelkező gimnázium vezetőjével az mno.hu kereste erre a választ.
A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium tanulói a legjobbak a szövegértés területén – derült ki a HVG középiskolai rangsorából még októberben. A top 10-es intézmény vezetőjével készített interjút az mno.hu.
Porogi András igazgató elmondta, korábban pont szövegértésből teljesítettek rosszabbul a toldys diákok, ezért aztán más tárgyak kapcsán is jobban kezdtek koncentrálni arra, hogy ezt a készséget is fejlesztő feladatokat kapjanak a diákok.
| Kapcsolódó cikkek |
Alig tudnak olvasni a szakiskolások Nem változik a kötelezők listája, pedig sok tanár szerint erre lenne szükség |
Porogi szerint a szocioklulturális háttér is sokat számít a szövegértés kompetencia megfelelő elsajátításában, a Toldyba pedig általában jobb körülmények közt élő diákok járnak.
Az igazgató szerint az oktatás módszerén is változtatni kell tudni a sikerhez. A gyerekekkel ma szerinte már nehéz hosszabb szövegeket elolvastatni, ráadásul a régebbi művek nyelvezete is távol áll tőlük. Ezért a tanár feladata, hogy el tudja velük hitetni azt, hogy a klasszikus irodalmi művek hozzájuk is szólnak.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
