Így javított diákjai eredményén az ország egyik legjobb gimnáziuma

A PISA-teszteken a magyar hallgatók különösen gyengén szerepeltek szövegértésből. De mi lehet ennek az oka? A legjobb szövegértési eredményekkel rendelkező gimnázium vezetőjével az mno.hu kereste erre a választ.

  • Eduline

 

shutterstock

A budapesti Toldy Ferenc Gimnázium tanulói a legjobbak a szövegértés területén – derült ki a HVG középiskolai rangsorából még októberben. A top 10-es intézmény vezetőjével készített interjút az mno.hu.

Porogi András igazgató elmondta, korábban pont szövegértésből teljesítettek rosszabbul a toldys diákok, ezért aztán más tárgyak kapcsán is jobban kezdtek koncentrálni arra, hogy ezt a készséget is fejlesztő feladatokat kapjanak a diákok.

Kapcsolódó cikkek

2016-os középiskolai rangsor

Alig tudnak olvasni a szakiskolások

Nem változik a kötelezők listája, pedig sok tanár szerint erre lenne szükség

Porogi szerint a szocioklulturális háttér is sokat számít a szövegértés kompetencia megfelelő elsajátításában, a Toldyba pedig általában jobb körülmények közt élő diákok járnak.

Az igazgató szerint az oktatás módszerén is változtatni kell tudni a sikerhez. A gyerekekkel ma szerinte már nehéz hosszabb szövegeket elolvastatni, ráadásul a régebbi művek nyelvezete is távol áll tőlük. Ezért a tanár feladata, hogy el tudja velük hitetni azt, hogy a klasszikus irodalmi művek hozzájuk is szólnak.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.