Nehezebben értik a magyar diákok a digitális szöveget, mint a nyomtatottat

Gyengébbek a magyar diákok digitális szövegértési képességei, mint a nyomtatottszöveg-értésük, ennek okai pedig egyebek mellett a családi háttérben és az internethez való hozzáférésben keresendők - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden a 2009-es PISA-eredményeket ismertetve.

  • Eduline
A 16 OECD-országban végzett felmérés szerint Magyarország a 12-14. helyen áll a digitális szövegértést tekintve, Spanyolországgal, Lengyelországgal és Ausztriával hasonló helyen. A helyettes államtitkár felidézte, hogy a korábbi eredmények szerint Magyarország utolsók között szerepel a szélessávú internethozzáférés tekintetében, s ennek nyilvánvaló kapcsolata van a mostani eredménnyel.

Megjegyezte, hogy Magyarországon a jobb szociális háttérrel rendelkező fiatalok nem feltétlenül az iskolának köszönhetik eredményüket, hanem az otthoni, magánéletben megszerzett gyakorlatnak.

Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal mérési és értékelési osztály vezetője a feladatok kapcsán arról számolt be: a diákoknak egy tipikus keresőoldalon kapott találatok alapján kellett kérdésekre válaszolniuk, az olvasott cikkek fő gondolatait meghatározniuk, oldalak között lépkedniük, elektronikus levelezést és fórumot használniuk.

Az osztályvezető ismertette: az érintett országok átlagpontszáma 499 volt, ami megegyezik a nyomtatott szövegértés vizsgálatakor kapott eredménnyel. Ez Magyarországon gyengébb volt, 468 pont, szemben az írott szövegeknél mért 494-gyel - tette hozzá.

Balázsi Ildikó ismertette: a képességi szintek kapcsán a magyar diákok 73 százaléka érte el a minimális szintet, míg más OECD országokban ez 83 százalék volt. A kiemelkedő szintet a magyar diákok 5 százaléka érte el, a más országokban mért 8 százalékkal szemben.

Magyarország egyébként 1996 óta tagja az OECD-nek. Az oktatási ágazatot tekintve eddig három témában (szövegértés, matematikai kompetenciák, természettudományos tudás) háromévente publikáltak adatokat. A digitális szövegértést most először, kísérleti jelleggel mérték.

MTI
Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.